Meglepő tény: fogadjunk, hogy ezt nem tudta Plácido Domingóról!

/ 2016.02.05., péntek 19:00 /

Bár évek óta szinte hazajár Magyarországra, most először fog fellépni a budapesti Operaház színpadán. Mi meg rá sem fogunk ismerni a Plácido Domingo kedvéért átalakított épületre.

Az óriási érdeklődésre való tekintettel szélesebbre tárja kapuit az Operaház február 6-án az idei Shakespeare-bálon. Pontosabban estélyen, hiszen az eredeti tervekkel ellentétben nem fedik be a nézőteret, nem lesz a helyén bálterem, s a felszabaduló ülőhelyekre, valamint a harmadik emeletre további nézőket engednek be. Így összességében a közönség száma eléri majd az 1200-at. Az új helyekre szóló jegyeket a korábbinál jóval olcsóbban árulták, így jóval többen részesei lehetnek annak a zenei élménynek, hogy hallhatják Plácido Domingót, korunk egyik legnagyobb tenoristáját.

Ebben rejlik a változtatás lényege is. Az Operaház azért döntött az átszervezés mellett, mert szeretnék, ha a korábbinál sokkal nagyobb számban élvezhetné a közönség a sokoldalú művész előadását. Sokoldalú, hiszen nemcsak énekes, hanem karmester és világhírű zenei intézmények vezetője is, aki rengeteget tett az opera műfajának népszerűsítéséért. Februári fellépése kuriózum, hiszen a spanyol művészt most hallhatja először – és egyben valószínűleg utoljára – az Operaház színpadán a magyar közönség. Domingo most meglepetéssel is készül: Verdi-áriák és spanyol dalok mellett elénekli a Hazám, hazám... című dalt Erkel Ferenc Bánk bán című operájából. (Az énekes régi álma teljesül azzal, hogy felléphet a híres épületben; korábban Magyarországon csak az Erkel Színházban és néhány koncerthelyszínen énekelt.)

A rendkívüli eseményre extra külsőségekkel várja vendégeit a ház. Ünnepi díszbe öltöztetik az egyébként is pompázatos palotát: Shakespeare-korabeli dekoráció, vörös szőnyeg, reneszánsz zene várja majd az érkezőket. Az estély a többéves hagyománynak megfelelően jótékony célú, idén is az Országos Mentőszolgálat részesül az éjféli árverésen összegyűjtött pénzből. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.