Megmutatjuk a Liget-projekt legjobb részét: ez lesz a Szabolcs utcai kórház helyén

/ 2015.02.09., hétfő 16:52 /
Megmutatjuk a Liget-projekt legjobb részét: ez lesz a Szabolcs utcai kórház helyén

Az új múzeumi negyed múzeumainál talán még menőbbnek is ígérkezik a restaurálási és raktárbázis. Látványterveken mutatjuk meg a legjobb rozsdaövezeti városrehabilitációt, amely készülőben van Budapesten.

A nyilvánosságban hónapok óta éles vita folyik az új múzeumi negyed értelméről, valamint a nyertes tervpályázaton elfogadott tervekről. Közben azonban csendben zajlik a projekt egy látszólag mellékes elemének az előkészítése – és lehet, hogy a legjobban pont ez fog sikerülni az egészből. A Heti Válasz mutatja meg elsőként a Szabolcs utcai kórház területére tervezett Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) terveit. (A lehetőséget köszönjük Vasáros Zsolt építésznek!)

A főépület nagy üvegfelületein keresztül rálátni az olümpiai Zeusz-templom oromszoborcsoportjának gipsz másolataira

A főépület nagy üvegfelületein keresztül rálátni az olümpiai Zeusz-templom oromszoborcsoportjának gipsz másolataira

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

Az új múzeumok a csillogó-villogó kirakat, az OMRRK pedig a projekt dolgozó, zakatoló szíve. Ha megépül, a világ talán legnagyobb múzeumi raktározási és restaurálási központja lesz, amely korszerű tárolási körülményeket biztosít a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum műtárgyainak. Minden múzeum olyan, mint egy jéghegy: a felszínen, a kiállítótermekben csak az őrzött anyag csekély töredéke látható, a gyűjtemény nagyobb része általában raktárban van, és csak egy-egy időszaki kiállítás alkalmával kerül elő. A raktározás minden múzeum legnagyobb gondja, hiszen egyre növekvő műtárgy-állománynak kell védett, biztonságos helyet találni. A legtöbb múzeum méltatlan körülmények közt kénytelen tárolni az értékeit – többek közt külső raktárakban, amelyeket senkinek nem mutogatnak szívesen, vagy pincében-padláson. Aki járt már nyílt napon a Néprajzi Múzeum raktáraiban, láthatta, hogy milyen kincseket rejt a Kossuth téri palota nyirkos, salétromos pincéje.

A zsidó imaház helyreállítási terve

A zsidó imaház helyreállítási terve

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

Az OMRRK megépítésével a Városligetbe költöző három múzeum raktározási és műtárgy-restaurálási problémai évtizedekre rendeződnének. Az alapkoncepció szerint egy közös bázis sokkal olcsóbban és hatékonyabban üzemeltethető, mintha mindegyik intézmény saját maga látná el a feladatot, az új múzeumi épületek pedig tehermentesíthetők, ha ez a funkció kikerül belőlük. Valójában ez egy óriási projekt: az OMRRK területe 36 ezer hasznos négyzetméter, ebből 5400 négyzetmétert tesznek ki a műtermek és laborok, és majdnem 20 ezer négyzetmétert a földalatti raktárak. És ez a hatalmas építménytömeg nem kerül be a Városligetbe, hanem Budapest egyik legizgalmasabb elhagyott, rozsdaövezeti helyszínén kap helyet a park közvetlen közelében.

A Liget Budapesttel szemben az egyik legtöbbet hangoztatott kritika, hogy miért nem az értékes, újrahasznosításra váró barnamezős területeken helyezik el az új múzeumokat. Az OMRRK esetében azonban pont ez történik.

A Szabolcs utcai kórház tömbje mai állapotában - galéria

A volt Szabolcs utcai kórházat 2007-ben a Horváth Ágnes-féle „egészségügyi reform” keretében zárták be. Nem volt jó döntés, hiszen a város egyik legjobban felszerelt, modern egészségügyi intézménye volt, de visszacsinálni már nem lehet. Az épületek többsége azóta üresen romladozik, kisebbik részében a főváros a hajléktalanok egészségügyi központját rendezte be. Az óriási volt kórházi terület a Dózsa György út, a Vágány és a Szabolcs utca között terül el. A Dózsa György út felé eső sávban van a hajléktalankórház, a középső telekrészt foglalná el az OMRRK.

Légifotón a mai és a tervezett beépítés az Állatkert felől

Légifotón a mai és a tervezett beépítés az Állatkert felől

A telek kitűnő fekvésű, légvonalban nagyon közel esik a Városligethez, jelentős része zöldfelület és a régi épületei építészetileg is nagyon szépek, mégsem ismeri senki, hiszen ide nem lehet bemenni. A volt Izraelita Kórház vöröstéglás pavilonjait az 1880-as években tervezte Freund Vilmos, és eredetileg a híresebb Szent János és Szent István Kórházra hasonlítottak, de az elmúlt száz év rengeteg toldaléka, hozzáépítése meglehetősen eltorzította a látványukat.

Az OMRRK-nak kiválasztott középső telekrészen két megmenthető állapotú eredeti épület található, az egykori Bródy Adél Klinika és a volt zsidó imaház. Az összes többi építményt – főként értéktelen, későbbi üzemi épületeket – lebontanák, hogy a telek Vágány utcai oldalán helyet biztosítsanak az új mélygarázsnak és a raktárbázis központi épületének. Ez a modern, kortárs megformálású, nagy méretű épület négy földalatti raktárszintből és a föld felett két emeletnyi irodai, műtermi és laborszintből áll majd. Anyagában színezett, terrakotta nyersbeton homlokzatával rímel a régi kórházi épületekre, de egyértelműen mai alkotás.

A régi klinikai tömbben helyezik el a művészettörténeti kutatóintézetet

A régi klinikai tömbben helyezik el a művészettörténeti kutatóintézetet

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

A volt klinikai épület teljes helyreállítás után a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet otthona lesz, az imaházat pedig látogatóközpontként hasznosítják. Mindkét esetben műemléki igényességű helyreállítás készül, amely visszaállítja az eredeti épületek tömegét és homlokzatait. A későbbi toldalékokat és a klinikára ráépített utólagos emeletet teljesen elbontják. A zsidó imaház különleges építészeti érték, amelynek múltjáról nem sokat lehet tudni – a rekonstrukció alapja két nagy nehezen fellelt archív fényképfelvétel (egyelőre nem tudni, hogy a finomabb részletek visszaállítása egyáltalán lehetséges-e).

Restaurátor műhely

Restaurátor műhely

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

A régi-új épületegyüttest nagy, napközben szabadon bejárható, éjszaka zárt park venné körül. A tervezők a mai faállomány legértékesebb részét megőriznék, és visszaállítanák a régi térképeken még látható, négyszögletes alaprajzú ún. Bókay teret. Az OMRRK nem múzeum, de nyitva állna a látogatók előtt. Az új központi épület földszintjén bejárható lenne két tanulmányi raktár: az egyikben a Néprajzi Múzeum nagyméretű tárgyakból álló gyűjteményét, a másikban pedig a Szépművészeti Múzeum kultúrtörténeti értékű, századfordulós gipsz szobormásolatait állítják ki (az utóbbiak foglalják el a múzeum restaurálásra váró, sérült Román Csarnokát). Fontos szellemi-koncepcionális elem, hogy a park felé néző hatalmas üvegfelület mögött kiállítják az olümpiai Zeusz-templom keleti oromcsoportjának gipszszobrait, amelyek nyugati párja jelenleg a Szépművészeti Múzeum főhomlokzatán látható.

A modern főépület a Vágány utca felől

A modern főépület a Vágány utca felől

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

Az OMRKK igazi, mintaszerű kulturális városrehabilitáció egy potenciálisan értékes, de elhagyatott, funkcióját vesztett, jó fekvésű területen – ami a terveken látható, Párizsban vagy Londonban is lehetne. A felépítése az egész környék, Belső-Angyalföld számára új fejlődési pályát nyithat, és hozzájárulhat a környező utcák felértékelődéséhez. Ehhez természetesen az is kellene, hogy hasonló minőségű rehabilitáció valósuljon meg a kórházi telek másik két sávjában, különösen a Dózsa György út menti, legsűrűbb beépítésű részen, ami a terület igazi kapuja volna a belváros felé.

Felülnézetből az új beépítés

Felülnézetből az új beépítés

Fotó: Narmer Építészeti Stúdió Budapest

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.