Mélységes mély a múltnak KUT-ja

/ 2016.02.24., szerda 16:05 /

Képzőművészek Új Társasága - népszerű rövidítésben: KUT (igen, rövid u-val írva, de hosszúval ejtve) - a két világháború közötti időszak legjelentősebb művészegyesülete volt.

Olyan nagyságok voltak az alapítói, mint Rippl-Rónai József és Vaszary János, és olyan művészelnökei, mint Márffy Ödön, majd Egry József. Tagjai közt megfért az alföldi festészet jelese, Koszta József, a Nyolcak egykori vezére, Kernstok Károly, a mindinkább a poszt-nagybányai stílusba hanyatló, hajdani fenegyerek, Berény Róbert, a római iskolás Aba-Novák Vilmos, a kubista Kmetty János, a Kassák Munkaköréből induló Korniss Dezső, vagy a Bauhaus-építész Molnár Farkas. 1924 és 1943 között évenként tartott csoportos kiállítása mind eseményszámba ment, és a lapok bőven szemlézték a tárlatokat.

Mindezek ismeretében különösnek tűnhet, hogy most jelent meg először átfogó kötet a KUT-ról. Csoportmonográfiát írni összetettebb feladat, mint egy-egy művész pályáját feldolgozni, talán ez is a magyarázata annak, hogy ezt a művészettörténeti adósságot csak mostanra sikerült törleszteni. Viszont e kötetet húszévnyi kutatás, egyetemi szakdolgozat, doktori disszertáció, részpublikációk sora, valamint a KUT jegyében fogant számos kamaratárlat előzte meg a szerző részéről, így joggal remélhet az olvasó alapos munkát.

A társaság születésének körülményei misztikus homályba vesznek, mivel alapító okirat, tagjegyzék, alapszabály akkor nem készült. A szervezést valamikor 1923 végén kezdték el a prominensek, az első kiállításra 1924 májusában került sor. Hogy miféle művészi nemtörődömség okán nem jegyeztették be hivatalosan a szervezetet, ma már kideríthetetlen, mindenesetre 1935-ben, amikor végre nekiláttak rendezni az adminisztrációs ügyeket, a belügyminiszterhez írt levélben így indokolták a mulasztást: „az egyesület, mint asztaltársaság 12 éve, úgy belföldön, mint külföldön, mint a modern magyar művészet képviselője sikeres kiállításokat rendezett, s ma is köztudatban modern irányok reprezentánsa, s csak a nagymúltú alapítójának, néhai Rippl-Rónay [sic!] József elnézéséből nincsenek az egyesületnek alapszabályai”. Szegény Rippl-Rónai ekkor már nyolc éve a temetőben pihent, így kézenfekvőnek tűnt mindent ráfogni. A KUT működésének dokumentálása tehát hosszú ideig igencsak szórványos lehetett, s ráadásul az Egry Józsefnél lévő archívum a II. világháború idején bombatalálat áldozata lett. Kopócsy Anna ekként igen heroikus feladatot vállalt magára, midőn belefogott a kutatásba, de az eredmény jól használható, és a nagyközönség számára is élvezhető esszenciája lett e nagyszabású munkának.

A társaság története bővelkedik fordulatokban. Már 1927 tavaszára válságba került, jórészt az agilis Rózsa Miklós aktivizálódása nyomán. Rózsa a századelő művészi életének ellentmondásos figurája volt, kreativitása és szervezőkészsége összeférhetetlen természettel párosult, így egyszerre volt kiváló problémamegoldó és többnyire a probléma maga. A szépreményű Művészház egykori életre hívója, vezetője, majd sírásója 1926 és 1932 között a KUT művészeti igazgatójaként működött, és ő szerkesztette az egyesület rövid életű folyóiratát is. Belső harcaihoz Vaszary Jánossal szemben Márffy Ödönben lelt szövetségesre, amely végül Vaszary távozását és Márffy egy évtizedig tartó elnöki periódusát eredményezte. Rózsa egyébként sikeresen szervezte újjá az egyesületet. Utat talált a modernizmust kevésbé kedvelő Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez, jócskán felduzzasztotta a taglétszámot, és széles pártolóhálózatot szervezett. A KUT ilyenformán a hazai újító irányzatok szinte mindegyikéből táplálkozott. Németh Lajos művészettörténész nyomán a társaság művészi törekvéseit leginkább a párizsi iskola stílusával szokták rokonítani, Kopócsy gazdagon illusztrált könyvéből azonban kiderül, hogy a paletta ennél jóval szélesebb volt. Kétségtelen azonban, hogy ez a franciásan modernnek ható, de az absztraktot kerülő, dekoratív, városias látásmód jellemezte a KUT festőinek legjobbjait.

Ahogy az École de Paris művészei is folyamatosan ki voltak téve az antiszemita kritikának Franciaországban, úgy érték egyre harsányabban uszító támadások Magyarországon a KUT-at is 1938 után. Utolsó tárlatukat 1943 őszén tartották, fél évvel később az egyesületet feloszlatták. A háború után folytatni próbálták tevékenységüket, ám újabb kiállításra már nem kerülhetett sor, és a KUT-at belügyminiszteri rendelettel 1950. április 8-án másodszor is, immár véglegesen feloszlatták. A belügyminisztert ekkor Kádár Jánosnak hívták.

Kopócsy Anna: Képzőművészek Új Társasága
BUDAPEST, CORVINA KIADÓ, 2015. (MŰVÉSZCSOPORTOK) 200 OLDAL, ILLUSZTRÁLT, 4990 Ft

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.