Menedékjoggal maradt Párizsban a híres magyar festőművész

/ 2016.07.01., péntek 14:36 /

A kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának, Konok Tamásnak nyílt egyéni kiállítása Szentendrén, a MANK Galériában. A 86 éves mester a Nemzet Művésze, a francia Nemzeti Érdemrend lovagja, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, címzetes egyetemi tanár.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Konok a főiskola elvégzése után – ahol Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak a mesterei –, 1960-ban Párizsban telepedett le, ahol közvetlenül bekapcsolódhatott a nyugat-európai művészeti élet vérkeringésébe. Arról, hogy hogyan is maradt Párizsban, ő maga így mesélt egy, a Heti Válasznak 2005-ben adott interjúban: „Lejárt a vízumom, és visszavonták az útlevelemet. Huszonnégy óra alatt kellett eldönteni, hogyan tovább. Ígérték, hogy újra megkapom a vízumot, csak menjek haza, de nem hittem nekik. Azóta sem derült ki, hogy miért akarták, hogy hazajöjjek. Kint maradtam, ami nem volt egyszerű, lejárt vízummal és olyan útlevéllel, aminek minden oldalára bepecsételték, hogy érvénytelen. Menedékjoggal menekült lettem, 1970-ben pedig francia állampolgárságot kaptam.”

A Konok Tamás művészetét mai napig is meghatározó geometrikus absztrakt ábrázolás az 1960-as évek végén bontakozott ki, amelynek ő a líraibb, oldottabb kifejezésmódját hozta létre. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülzárt forma, a tér és a színek; kompozícióiban ezek harmonikus elrendezésére törekszik. Miközben a ’60-as évektől monotípiákat és építészeti elemekhez kapcsolódó reliefeket is készít, művészete az utóbbi két évtizedben tovább haladt a lényegre koncentráló, reduktív festészet irányába.

Fotó: Csákvári Zsigmond

„Ezen a – ha lehet így nevezni – új konstruktivizmuson kívül jó tizenöt-húsz éve érdekel az ezoterika, a misztikum, valami olyasmi, ami nem köthető a matériához. Izgat a születés, az elmúlás pillanata, az anyagi világ tér- és időbeli végtelensége. Közben érzem a kreáció mozgató erejét is. Magamnak szeretek festeni. Nem tudom, merre tart a vizualitás, hogyan változnak a valóság rögzítésének módjai, lehetőségei. Azt hiszem, furcsa korban, óriási változások pillanatában élünk” – mondta a már idézett interjúban a festő, aki a folyamatos nemzetközi jelenlét mellett 1980-tól rendszeresen kiállít Magyarországon is.

A mostani, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) Galériájában rendezett tárlat válogatás az elmúlt évtizedben született festményekből, fő különlegessége pedig az a sorozat, amely a művész eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető. A július 24-ig nyitva tartó kiállítás címe – Natura Naturata – utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.