Menekülés az őstörténetbe

Pörzse Sándor, Müller Péter, Budapest TV

/ 2009.10.22., csütörtök 13:19 /

Sosem látott levélözön árasztotta el szerkesztőségünket A táltosok már a spájzban vannak című írásunkra reagálva. A Heti Válasz ezzel olyan területre merészkedett, ahol nehéz észérvekkel szembehelyezkedni az egyre terjedő tanokkal, ám a jelenség társadalom-lélektani mozgatórugóit érdemes számba venni.

Az ezotéria felé akkor fordulnak az emberek, ha úgy érzik: sem a tudományban, sem a vallásban nem kapnak választ a kérdéseikre. A misztikus tanok terjedésére különösen alkalmasak azok az időszakok, amikor a korábbi kapaszkodók eltűnnek, és társadalmi-gazdasági válság bizonytalanságait kell feldolgozni. A jelenség velejárójaként az útkeresők szemében hiteltelenné válnak az adott területek képviselői is, s a tanítók, papok, tudósok és orvosok helyébe táltosok, varázslók, sámánok és guruk lépnek.

Magyarország elmúlt néhány évtizedes történelme különösen alkalmas arra, hogy az uralkodó nézetekkel szembeni ideológiák tág teret kapjanak. A szocializmus éveiben a természetgyógyászatot tiltották, a vallást elnyomták, legújabb kori történelmünkről pedig hazugságokat tanítottak. Nem csoda, hogy a rendszerváltáskor minden nézet válogatás nélkül beözönlött, s ahogy az addig nem kapható Fa szappannal, úgy a korábban tiltott ideológiákkal sem tudtunk betelni.

A marxizmus-leninizmus évei után csodálatos kaput nyitottak a svájci Erich von Däniken könyvei, amelyek szerint például a piramisokat is földönkívüliek építették. Ugyanilyen népszerűségnek örvendett Déri János Nulladik típusú találkozások című műsora, s állandó vendégének, Egely Györgynek is rajongótábora lett azzal, hogy fizikai ismereteinkkel le nem írható, paranormális jelenségekre (gabonakörök, varázsvessző, gömbvillám) keresett választ. Mindez könyvben is megjelent, de - az Ufómagazin, a Színes UFO vagy a Harmadik szem című folyóiratok mellett - a hasonló című újságot is vitték, mint a cukrot. A nemrég autóbalesetben elhunyt Trethon Judit, a Griff fantasy-könyvsorozat és a Galaktika magazin szerkesztője sci-fi irodalmat ajánlott a műsorban. A természetgyógyászat hazai kezdeteinél pedig az orvostudományban csalódottak a - Vitray Tamás műsorában is népszerűsített - csontkovácsokhoz álltak sorba.


Divattól a vallásig

Hasonló jelenségnek lehetünk tanúi napjainkban is. A természettudományos ismeretek megkérdőjelezőinek, a megalkotható örökmozgó híveinek a médiában mára kevéssé megjelenő, ám annál stabilabb tábora van. Az orvostudományba vetett hit az egészségügy összeomlás előtti helyzetében minden korábbinál jobban meginogni látszik: az alternatív utakat kereső betegek mellett erre utal az új influenzaoltással szembeni, irracionális elméletekig menő bizalmatlanság is.

A történelem szintén a megkérdőjelezhető tudományok sorában maradt: gyarapodó tábora van a magyar őstörténet újraértelmezőinek, ez pedig együtt jár az újpogányság - a katolikus püspöki kar által szóvá tett - terjedésével. Hirdetői egyszerre vonják kétségbe a Magyar Tudományos Akadémia kompetenciáját, s adnak jelzést a történelmi egyházaknak, a politikának és a médiának: nem kielégítő számukra az, amit közvetítenek. Van, aki divatból keresi az alternatív őstörténet külsőségeit, másokat kultúrhistóriai, hagyományőrző szempontok érdekelnek. Sokan közösségre és élményekre vágynak, de vannak, akik vallásosan hisznek e teóriákban.

Sokszor hívő katolikusok fordulnak a kereszténységgel össze nem egyeztethető tanok felé. Ennek Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szerint oka lehet, hogy a magyar társadalomnak szegényesek a hittani ismeretei (Heti Válasz, 2009. október 1.). A szocializmus évei megnehezítették a Biblia megismerését, s egyben "kiéheztették" a társadalmat a transzcendens ideológiák iránt. Ennek következtében viszont sokan a kereszténységgel együtt szeretnének magukénak tudni hangzatos, egyszerű megoldást kínáló tanokat.

Pedig már a katolikus püspöki kar négy hete kihirdetett körlevele előtt is gyakran elhangzott a szószékekről Mózes ötödik könyvéből: ne legyen köztetek "varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző. Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik". "Ezért kell megemlítenünk a hitünk igazságát fenyegető egyéb veszélyeket is, mint például az okkultizmust, a spiritizmust és a bálványimádás különböző formáit" - fogalmaz a körlevél is.

Népiek és urbánusok

Míg a társadalom konzervatív, jobboldali rétege a népi ezotéria, addig az urbánus, magát felvilágosultabbnak, illetve "a maga módján vallásosnak" gondoló emberek a keleti misztériumok vagy sztárolt "mesterek" felé fordulnak. A Magyar Narancs májusi cikke szerint cégvezetők ingázzák ki, melyik marketingstratégiát válasszák, sikk asztrológushoz és jóshoz járni. De sok vallásos embert tudhat rajongótáborában Müller Péter is - aki százezerszámra eladott könyvei után múlt héten a Magyar Televízióban is műsort kapott, hogy "szerelemről, gyűlöletről, barátságról, sorsról és gondviselésről" beszéljen -, jóllehet írásaiban egyértelmű például a szellemvilággal való kapcsolat.

Az m1 "az író-dramaturg csendes, mély és varázslatos gondolatainak televíziós megfogalmazására vállalkozik a Szeretetkönyvből vagy a Mesterkurzusok pódiumáról már ismerős hangulatban". Müller ugyanis - Popper Péter, Csernus Imre vagy Feldmár András pszichológusokkal együtt - állandó előadója a Mesterkurzus címmel futó rendezvénysorozatnak: a vállalkozás létrehozói jó érzékkel tapintották ki a lelki táplálékok iránti társadalmi igényt. A belépő háromezer forint, könyveiket, DVD-iket az interneten is meg lehet venni. Hírlevélben segítenek "mestert" választani, hiszen számtalan lelki-szellemi vezető (guruk, jósok, boszorkányok, kineziológusok, trénerek sora) jelentkezik a lelkünkben kongó üresség betöltésére, s óvnak az önjelölt prófétáktól.

Jósok a médiában

A népi ezoterikusok látszólag különböznek az Édesvíz Kiadó könyvei által népszerűsített, keleti misztériumokkal fűszerezett New Age mozgalomtól, ám az útkeresés gyökere ugyanaz. Az egyes ideológiák ráadásul gyakran a legkülönfélébb módon keverednek: a Föld "szívcsakrájához" vallásos emberek zarándokolnak Dobogókőn, a népi ezotéria képviselőjének tartott Pap Gábor művészettörténész pedig (akinek tanaira már óvodai-iskolai program épül) a népi motívumokban - a magyar kultúrától és a kereszténységtől is idegen - csillagjegyeket keres.

Spányi Antal szerint az újpogányság terjedésének oka az is, hogy az emberek menekülnek a valóságtól. S valóban, ahogy a rendszerváltáskor a földönkívüliek világába, úgy napjainkban a társadalom egy része a homályos őstörténetbe fordul, ahol számos kérdésre nem tudhatjuk a magyarázatot, s ezért lehet sajátos érdekek szerint alakítani. A menekülés jelleget erősítik a tanokkal járó szertartások, a korabeli(nek gondolt) ruhák és szerszámok, ami egyfajta népi "fantasy-szerepjátéknak" is felfogható. A magyar ősvallás pedig a nemzeti érzületet erősíti a "globális" katolicizmussal szemben, ami válasz lehet az erőltetett európai uniós törekvésekre is: egyre többen gondolják úgy, hogy "ne Brüsszelből mondják meg nekünk, mit kell csinálnunk", s ugyanígy nem fogadják el, hogy Rómától kellett volna "kapnunk" a vallásunkat.

Hősi múltunk felnagyítása korántsem egyedi jelenség. Más nemzeteknél is találunk hasonló törekvéseket, tehát, ha úgy tetszik, szintén "globális" jelenséggel állunk szemben (lásd keretes írásunkat). Paradox módon a fogyasztói társadalomtól való elfordulás sem valósul meg, hiszen az új tanok új iparágat és új piacot is jelentenek. Kovács-Magyar András táltosiskolájában például egy kétnapos kurzus (téma: negyedik dimenziós teremtési kódok elsajátítása elképzeléseink valóra válásához, belső látás kifejlesztése, kozmikus szintű megtisztulás stb.) húszezer forint.

Az ezotéria terjedésében közrejátszik a szocializmusból örökölt hit, hogy amit könyvben kinyomtatnak, az minden bizonnyal úgy is van, és felemás szerepe van a médiának, aminek egyrészt nem hisznek, mert úgyis "hazudik", másrészt maga is a téveszmék hirdetőivé válik. Pörzse Sándor Echo Tv-s, illetve Müller Péter műsora mellett már a TV2 Mokkájába is jóst hívtak hírmagyarázóként egy repülőgép-szerencsétlenség kapcsán, igaz, az ezotéria nemrég jelentős bástyát veszített a távgyógyítókkal és kártyajósokkal operáló Budapest TV megszűnésével.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.