Merénylet a Margitsziget ellen

/ 2018.06.25., hétfő 18:00 /
Merénylet a Margitsziget ellen

Nem a jogszerűtlen fakivágás a fő gond a Margitszigetre tervezett teniszstadionnal. A park kereteit mindenképpen szétfeszíti a sportberuházás, melynek megvalósítására a város bármelyik barnamezős területe alkalmasabb lenne.

Május elején botrány lett belőle, hogy egy csomó fát kivágtak a Margitsziget kellős közepén, azon a területen, ahova a kormány és a Magyar Tenisz Szövetség egy nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas stadion építését tervezi. A feltúrt telken mindössze egyetlen nagyobb fa maradt állva.

Hamar kiderült, hogy semmi nem történt szabályosan, leghangosabban maga a sziget gazdája, a Fővárosi Önkormányzat háborodott fel. Tarlós István június 6-án úgy fogalmazott, „igaza van a környezetvédőknek, és mindenkinek, aki a fairtás ellen tiltakozott”, mivel ez engedély nélkül történt a város legszebb parkjában. A főpolgármester a legkevésbé sem tartozik a harcias zöldek közé, és az sem jellemző, hogy frontálisan szembeszállna nagy állami fejlesztési projektekkel, de a teniszstadion ügyében nem először vállal konfrontációt. Amikor a létesítmény építéséről szóló törvényt minden egyeztetés nélkül, Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő és teniszszövetségi elnök egyéni indítványára a parlament februárban elfogadta, Tarlós jelezte, hogy a főváros a Margitsziget ügyében megkerülhetetlen, és a projektet a törvény által megálmodott formában nem tartja elfogadhatónak.

A jogszabály olyan beépítési paramétereket és épülettömeget irányzott elő, ami teljesen idegen lett volna a sziget léptékétől. A két legdurvább keretszám a telek 100 százalékos beépíthetősége és a 26 méteres, a ferencvárosi Groupama Stadiont is túlhaladó építménymagasság volt. Árulkodó jel volt az is, hogy a törvénybe belefoglalták: a stadion alkalmas lehet egyéb rendezvények megrendezésére, akár kongresszusi központként történő hasznosításra.

Március elején a jogszabályt Áder János megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mivel úgy ítélte meg, ellentétes mindennel, ami a Margitszigeten fontos: veszélyezteti a sziget természetvédelmi és kulturális örökségét, a főváros ivóvízbázisát, és semmilyen hatástanulmány nem előzte meg a készítését. A köztársasági elnök ezzel haladékot nyert Tarlós számára, mert az előző Országgyűlésnek már nem maradt ideje újra foglalkozni a kérdéssel, közbejöttek a választások, aztán az új kormány megalakulása – az ügy látszólag lekerült a napirendről.

A teniszpálya 1938-ban

Fotó: Fortepan

A szégyen foltja

A szendergést a fakivágási botrány zavarta meg, de ez részben el is tereli a figyelmet a lényegről. A növényzet kiirtása a telken jogszabálysértő módon történt. A főváros február 28-án adta ki a tulajdonosi hozzájárulást az építtető Nemzeti Sportközpontoknak, hogy az ingatlanon található építményeket elbontsa. A terület kétségtelenül a Margitsziget szégyenfoltja volt: egy kisebb kőből épült – eredetileg nem rossz építészeti minőségű – klubház mellett az egykori UTE Dózsa Teniszstadionjának rozsdásodó, évtizedek óta használaton kívüli lelátói és négy másik salakos pálya foglalta el.

A felhagyott építmények között jórészt magról nőtt, értéktelen növényzet burjánzott, vagyis nem pusztult el olyan természeti érték, amiért könnyeket kellene hullatni. Inkább az építtető gesztusa sokatmondó, a tulajdonosi hozzájárulás ugyanis nem adott felmentést az egyéb szakhatósági engedélyek beszerzése – vagyis az átgondoltabb növényirtás – alól, a telket mégis olyan lendületesen takarították le, mintha a munka valahol Kőbánya peremén zajlana, és nem egy sokszorosan védett közparkban. A történtekért majd a kormányhivatal kiró néhány millió forint büntetést, de a lényeget ez nem befolyásolja – az igazi probléma maga a beruházás, aminek előkészítése a háttérben folytatódik.

Ezt magától Tarlós Istvántól lehet tudni, aki arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy egyeztetett a teniszszövetség elnökével, és „napokon belül elkészítik az új terveket” a stadionról. A főpolgármester szerint a csarnok elvileg megépülhet a szigeten, hiszen korábban is állt ott hasonló célú építmény, de csak ha az épület mérete és a vele járó környezetalakítás megfelelő. Csakhogy ez az elvárás illuzórikus: egy olyan modern teniszstadion, ahol megrendezhető a Hungarian Open ATP World tenisztorna és más nemzetközi versenyek, jellegénél, méreténél, parkolási igényénél fogva szétfeszíti a helyszín kereteit. A Margitsziget kétségtelenül szívügye a főpolgármesternek, de nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy csak mérsékelni akarja vagy tudja a tervet – amit pedig megakadályozni kellene.

Centre Court

Érdemes az időben kissé visszaugrani, és megnézni a terület múltját, valamint a sziget friss, 2016-ban elfogadott településrendezési tervét, ezek ugyanis kirajzolják, hogy milyen jellegű létesítmény való a telekre. Kevesen tudják, de a Margitsziget két eltérő karakterű részre osztható. A sziget gerincútjától keletre eső nagyobb területrész a klasszikus Margitsziget tájképi kerti kialakítással, összefüggő zöldterületekkel, műemlékekkel. A gerincúttól nyugatra hosszabb sávban zárt létesítmények sorakoznak: az atlétikai központ, a Hajós Alfréd Sportuszoda, a Főkert-telephely, a volt ásványvíz-palackozó, a Palatinus Strand, a teniszcentrum és a napközis tábor. Csupa körülkerített, nem átjárható területi egység, viszonylag nagy beépítettséggel.

A különbségnek történeti okai vannak: az eredeti, József nádor-féle Margitsziget a keleti oldal, amihez későbbi feltöltéssel, a millennium környékén csatolták hozzá a budai területsávot. Itt tehát soha nem épült ki az angolkert, sportegyesületek és intézmények foglalták el a telkeket. A Centre Court nevű elegáns, földlelátókkal övezett teniszpálya 1928-ban nyílt meg, és több régi fényképen látszik, milyen harmonikusan illeszkedett a sziget összképébe. A tenisz persze abban az időben úri szabadidősport volt, senki nem számolt több ezer fős közönséggel, parkolóval, stadionnal – a tevékenység lényegéhez tartozott, hogy zöld környezetben, jó levegőn űzik.

A pálya a háború után nagyobb lett, 1952-ben épült fel a Dózsa Sportegyesület teniszcsarnoka, amelyben már országos bajnokságot is rendeztek. A lelátóval körülvett központi pálya mellett több gyakorlópályát nyitottak. A 2000-ig tartó időszak volt a pálya fénykora, amire a nagy meccsek, legendás bajnokok miatt sokan nosztalgiával emlékeznek. A rendszerváltás után azonban a létesítmény fenntartására nem jutott elég pénz, egyre rosszabb állapotba került, és végül a klub bezárta. Újranyitása húszéves álom, ami most jutott a megvalósítás közelébe az állami sportlétesítmény-fejlesztési programnak köszönhetően. Mivel a kormány elkötelezett amellett, hogy Budapesten minél több sportágban minél több nemzetközi versenyt rendezzenek, a szövetségek merhetnek nagyon nagyot álmodni. A Centre Court egykori zöld pályája és fehér ruhás úri teniszezői helyett így született meg a stadion gondolata.

A magyar-svéd Davis-kupa teniszviadalon mérkőző két csapat a margitszigeti Dózsa Teniszstadionban 1961-ben

Fotó: MTI/Petrovits László

Mindent sért

Ennek a gondolatnak a befogadására azonban már nem ez a telek alkalmas. A Margitsziget 2013-ban elfogadott fejlesztési koncepciója azt mondja, hogy az egykori Dózsa-telket a teniszsport céljára kell hasznosítani egy komplex rekonstrukció után, hogy a hazai és a nemzetközi utánpótlás-nevelés céljait szolgálja. A teniszcélú hasznosítás illik a telek és sziget hagyományaihoz, és – mint láttuk – a Margitsziget történeti szerkezetéhez is.

A 2016-os közgyűlési határozattal elfogadott, érvényes településrendezési terv azt is tisztázza, hogy ez milyen jellegű beépítést jelenthet. A telek zöldterületi adottságairól érdemes leszögezni, hogy a kerítés és a gerincút közötti sávban a történeti parkhoz tartozó, értékes növényzet található. Az út menti terület nem a századfordulós feltöltés, hanem az eredeti sziget része. E sáv déli fele a mérsékelten értékes, az északi a meghatározóan értékes besorolást kapta. Az utóbbin öt hatalmas, legalább százéves platánfa is található. Ebből következik, hogy az új teniszcentrumnak nem volna szabad kiterjeszkedni az útig, és az építkezés során nem lenne szabad a megőrzendő fákat túl közeli földmunkákkal veszélyeztetni.

A rendezési terv tehát nem ad lehetőséget a teniszközpont lábnyomának bővítésére és a terület intenzív beépítésére sem, hiszen itt soha nem állt nagy épület. A „D” jellel jelölt telken belül kijelöltek egy építési helyet, ami nem nagyobb az egykori versenypálya, a klubház és a lelátók területénél. A további paraméterek itt egy visszafogott méretű épületet vetítenek előre: legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 16 métert, lelátó nélkül a térszín felett az építési helynek legfeljebb 15 százalékát, térszín alatt legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el.

A rendezési terv tehát alapvetően egy klubházzal, néhány pályával és egy lelátókkal körülvett versenypályával számol, vagyis olyan teniszközponttal, amely a hely hagyományaihoz és a sziget jellegéhez illeszkedően nem tömegrendezvényeket szolgál, nem stadionszerű, nem vonz gépkocsiforgalmat a sziget közepére, és tiszteletben tartja a növényzet értékes elemeit. A korábban elfogadott törvény és a kongresszusi központként is használható teniszstadion gondolata ezzel szemben inkább a Duna Arénával vagy a 2019-es Maccabi Játékok számára a volt Taurus-gumigyár helyén épülő sportközponttal rokonítható. Olyan sportcélú óriásberuházás, amely húzóerő lehetne a főváros valamelyik barnamezős, rehabilitációra szoruló ipari környéke számára, ezen a helyen viszont tönkreteszi a budapestiek legkedvesebb közparkjának érzékeny környezetét. Nem azon kellene tehát gondolkodni, lehetséges-e a projektet beleszuszakolni a parkba, hanem azon, hol lenne jobb helyen a városban.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.