Mese a leszbikus politikusfeleségről: Pintérék túllőttek a célon

/ 2016.03.21., hétfő 08:30 /
Mese a leszbikus politikusfeleségről: Pintérék túllőttek a célon

A Katona olyat tud, amit rajta kívül egyetlen színház sem az országban: képes társasági eseményt, közösségi élményt csinálni a bemutatóiból. Kérdés, hogy milyen áron.

Legújabb, A bajnok című produkciójuk bemutatóját megelőzte a híre. Már napközben el lehetett olvasni az Indexen, miről szól az esti előadás: egy vidéki polgármesterről, akit egy sportolónővel csal a felesége. Az érdeklődés persze nem csak emiatt volt nagy, nem túlzás azt állítani, hogy a szombati bemutatón még a csilláron is lógtak, a széksorok mellett két oldalt végig álltak az emberek. A Katona ráadásul olyat tud, amit rajta kívül egyetlen színház sem az országban: képes társasági eseményt, közösségi élményt csinálni a bemutatóiból, amelyeken rendre megjelenik a baloldali-liberális elit. Most is ott volt Esterházy Péter, Konrád György, Heller Ágnes, Makk Károly és még sorolhatnánk. Az aktív politikusok közül megjelent Juhász Péter, az egykoriak közül Bozóki András. Az előadás során a közönség folyamatosan vette és honorálta a poénokat, a végén pedig bravók röpködtek, vastaps tombolt.

De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy a fővárosi színházak egy része előszeretettel reagál nem csupán társadalmi, de közéleti-politikai kérdésekre is. Vegyük csak az Örkény Színház „e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY” (rendező: Mohácsi János) című darabját, amely válasz Szakály Sándor elhíresült kijelentésére, amely szerint a Kamenyec-Podolszkban történt tragédia idegenrendészeti intézkedés volt. A Katona szintén érzékenyen reagál a mai magyar valóságra, rendeztek darabot a kivándorlásról és az egészségügyről is, ám a tavaly októberben bemutatott Az Olaszliszkai című előadásukkal már többszörösen feszegették a határokat: először is egy létező, pontosan azonosítható család tragédiáját állították színpadra, másfelől pedig Borbély Szilárd drámája sajátos értelmezést ad a történteknek, amennyiben a cigány gyilkosokat is áldozatként mutatja be. Az érintett Szögi család végül nem perelt, amiért a megkérdezésük nélkül váltak egy olyan előadás szereplőivé, ahol a szájukból, köztük kiskorúakéból például tőlük idegen mondatok hangoznak el. Azt mondták: eleget szenvedtek már a gyilkossági ügy miatt.

Jordán Adél és Rezes Judit

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Most pedig itt ez a Pintér Béla-féle történet a vidéki polgármesterről és annak leszbikus feleségéről. A darab, akár csak a Vígszínház erősen átpolitizált A revizor című előadása, azt mutatja be, ahogy a helyi, velejéig romlott elit éli az életét: a Nagy Ervin által alakított polgármester iszik, kokaint szív, csalja a feleségét, és nem riad vissza a nőkkel szembeni erőszaktól sem. S ne legyen kétségünk afelől, milyen világnézetű politikai vezetőről van szó: a kampányát segítő helyi tévés kifakadása szerint például a nők csak szüljenek és takarítsanak („takarítóállatok”), az a dolguk.

Na most ennek a polgármesternek a felesége szerelmes egy olimpiai bajnok sportolónőbe, és a kampányfőnök nem kis rosszallására nem átallnak együtt színházba menni, még Pestre is fölutazni. Máté Gábor színháza tehát emelte a tétet: egy közszájon forgó pletykát zenésítettek meg (szó szerint), amely pletyka attól valódi, hogy a szereplőket mindenki pontosan be tudja azonosítani, s a bulvárban is van lenyomata.

Az egyszeri néző pedig rém zavarban érzi magát. Egyrészt a Katona – díjakkal egyébként nem igazán elhalmozott – színészei nagyon jók. A feleséget alakító Rezes Judit például nemcsak gyönyörű, de szépen is énekel, kiváló humora van és bármit képes eljátszani. Ugyanez mondható el Jordán Adélról is, még ha ez a mostani, fiúruhás szerepében nem is látszik annyira. Elek Ferencnek meg sem kell szólalnia, elég, ha felvesz egy fotósmellényt és egy kamerát a vállára, és máris vicces, hát még ha elénekli, hogy megvette a Fiat Pandát, de már el is adta, Nagy Ervin pedig bármikor magabiztosan hozza a nagyképű bunkót. Pintér Béla is méltán népszerű rendező, egyéni látásmóddal, most is valódi, jó ritmusban előadott poénokkal tűzdelte tele a darabját, a Puccini-dallamokra előadott dalszövegekben minden mondat ül. Az persze szintén nem kérdéses, hogy általában mely politikai oldal kárára poénkodik – a Pintér Béla és Társulata szintén múlt októberben bemutatott, Fácántánc című darabjában például egy bornírt, tekintélyelvű oktatási rendszer rajzolódik ki. Vagy elég, ha felemlítjük a drámaíró-rendező sokat idézett mondatát: „az előző kormány pénzt adott, a jelenlegi témát”.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Pintér Béla Máté Gábor kérésnek engedve rendezett a Katonában, ahogy korábban a krétakörös Schilling Árpád is hasonló felkérésre állította színre itt a Faustot. Az mindig nagy kérdés, hogy a független rendezők hogyan működnek kőszínházban, nem a saját színészeik között, de Pintért a Katonában várták és szeretik, és ez az előadáson is látszik, A bajnok bemutatóján pedig összeért a Pintér Béla-fanok és a Katona rajongótáborának közönsége. Máté Gábor tehát jó érzékkel hoz újabb és újabb elemeket a színházába: eléri a folyamatos érdeklődést (A bajnokra idén már nem lehet jegyet szerezni), nem lankad a törzsközönség kíváncsisága, beszédtéma a színház a városban.

Ezúttal azonban túllőttek a célon, ráadásul úgy, hogy aki ez ellen tiltakozik, magából csinál hülyét. Mert miért is kellene tiltakozni? Egy „mese” miatt, amelyben minden szó „hazugság”, ahogy a végén hangsúlyozzák? És kinek kellene tiltakozni? Az érintett családnak, amelynek a kisfiát is belekeverték a történetbe? Ennél rosszabb valószínűleg nem történhetne. Esetleg valami morálra vagy ethoszra való hivatkozással bárki jóérzésű ember? De miért is? Mert a politikai kabaréra vágyó közönség számára a politikai inkorrektségbe csomagolt poénok még hatásosabbak? Hát erre megy a világ, nem?

Nincs jó válasz: Máté Gábor 19-re húzott lapot a leszbikus politikusfeleséggel, és lehet, hogy ez is bejön neki. Nem hiszem azonban, hogy magyarázatképpen el kellene fogadni mondjuk azt, hogy egy színdarab reagálhat akár egy legendára, egy pletykára, egy összeesküvés-elméletre is, hiszen ez is a kor lenyomata, ezt is a társadalom „termelte ki” magából. Nem tudok nem arra gondolni, hogy itt egy családról van szó, annak semmiről sem tehető tagjairól is: az ő sorsuk túl nagy ár azért, hogy egy előadás során jól szórakozzunk.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.