Mi is az a forradalom?

/ 2011.02.17., csütörtök 14:41 /

Ha Standeisky Éva történész (fontosabb művei: Antiszemitizmusok, 2007, Kassák, az ember és a közszereplő, 2007, Gúzsba kötve: A kulturális elit és a hatalom, 2005, Az írók és a hatalom, 1996, A Magyar Kommunista Párt társadalompolitikája 1944-1948, 1987) nagydoktori értekezésnek készült új munkája húsz évvel ezelőtt születik meg, valószínűleg más irányt vesz az 1956-ról szóló diskurzus.

Ez a közel hatszáz oldalas munka ugyanis kivételesen árnyalt képet ad a forradalomról, nemcsak az ismert forrásokra támaszkodva, hanem eddig nem vizsgált, a szerző által felkutatott emlékezéseket idézve. Nem pusztán Budapestet veszi górcső alá a kötet, hanem a magyar vidéket is, megyékre, régiókra bontva. Megpróbál szabadulni a korábbi, elsősorban baloldali sztereotípiáktól, amelyek a Nagy Imre-kör szerepére összpontosítanak, s mintegy kisajátítva a forradalom dicsőségét, lekicsinylőleg szólnak az ország szinte minden pontján jelentkező, önszerveződő forradalmi csoportokról, köztük a munkástanácsokról.

Ebben az új munkában számos izgalmas kérdésfelvetéssel találkozunk, amely vitaalap lehet. Itt Mindszenty József nem reakciós főpap, hanem felelősen gondolkodó politikus, igazságot kapnak a Corvin köziek, Rátz Sándorék, a vidéki nagyvárosok forradalmi vezetői. Ilyen szélesen hömpölygő, árnyalt képpel korábban nem találkozhattunk. Standeisky Éva arra összpontosít, hogy bizonyítsa: 1956 forradalom volt, mégpedig azért, "mert a múltbéli forradalmi hagyományokra épülve megváltoztatta a korábbi uralmi viszonyokat". Az uralmi viszonyok időleges, olykor csak néhány napos megváltoztatására valóban számos példa hozható, s a szerző szorgosan sorolja is őket, mégis nehéz egyetérteni '56 ilyetén összegzésével. Tizenkét nap alatt legfeljebb tagadni lehet, új viszonyokat felépíteni aligha. Ha a forradalom tényleg és kizárólag az uralmi viszonyok megváltoztatását jelenti, akkor Pozsgay Imrének van igaza: 1956-ban népfelkelés történt, heroikus kísérlet a nemzeti önrendelkezés visszaszerzésére. S ilyen értelemben világtörténelmileg is jelentős esemény zajlott október 23. és november 4. között Magyarországon. Standeisky szerint "ötvenhat világtörténetileg nem jelentős: nem más, mint egy - igaz, országos kiterjedésű és világhírre szert tevő - kitörési kísérlet a szovjet fennhatóság alól. A láncolat első szeme Berlin volt, a második Lengyelország és csak a harmadik Magyarország. Világtörténelmileg lázadás, felkelés "csupán": a leigázott kisállam sikertelen szembeszegülése az őt meghódító világbirodalommal. A történelemben szokványos eset." (Hogy ez a szokványos eset miért rendítette meg a nyugati baloldal tisztességesebb részét, szinte érthetetlen.)

A fentebb idézett, keményen fogalmazott tézisek a nagymonográfia összegzésében hangzanak el, de visszamenőleg nem hitelteleníthetik azt a hatalmas munkát, amit a történész az új adatok összegyűjtésével, feldolgozásával, a szakirodalom egy részének revideálásával elvégzett. Nem kérdőjelezhetik meg az új eredményeket, amelyek most már kiiktathatatlanok az '56-ról szóló párbeszédből. Nem teszik kétségessé a sokirányú kutakodás tisztességét, az objektivitásra törekvés nemes szándékát. Csakhogy a diskurzus már a kilencvenes években vakvágányra futott, és sok-sok erő kell ahhoz, hogy a korábbi sérelmeken felülemelkedjünk. Azokon a sérelmeken, amelyek lehetetlenné teszik, hogy 1956-ot mint holmi talált tárgyat szenvtelenül, indulatok nélkül megtisztítsuk.

STANDEISKY ÉVA: NÉPURALOM ÖTVENHATBAN.. KALLIGRAM - 1956-OS INTÉZET, POZSONY-BUDAPEST, 2010 4500 FT

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.