Mi kerül ezeken a képeken egymilliárd euróba? Meghökkentő kiállítás nyílt

/ 2015.10.08., csütörtök 19:50 /
Roy Lichten: Vörös csűr

Roy Lichten: Vörös csűr

 

Nem szereti az absztrakt képeket? Túl elvontnak tartja a konceptuális művészetet? Így voltak ezzel a ’60-as években dívó pop art alkotói is. Az irányzat reneszánszát éli, a Ludwig tárlatán a 300 milliárd forintot is eléri a kiállított művek biztosítási értéke.

1962. szeptember 13-án szimpóziumot tartottak New York legnagyobb modern múzeumában, a MoMA-ban. A téma a pop art volt. Az egyik oldalon az új irányzat hívei álltak, a másikon pedig azok, akik szerint a pop art nem is művészet, hanem a tömegkultúra része. Egy kritikus azért rótta meg a pop egyik legnagyobb alakját, Roy Lichtensteint, mert változtatás nélkül vitte fel vásznaira a képregények elemeit, egy másik pedig azzal vádolta meg Andy Warholt, a másik ikont, hogy mechanikusan teszi képeire a Campbell leveskonzervek címkéjét, és ebben semmi művészi nincs. Felrótták még a pop artnak, hogy hiányzik belőle a forradalmi lendület, és ahelyett, hogy kritizálná a kapitalizmust, magasztalja a fogyasztói társadalmat, sőt lubickol a tömegkultúra vizuális elemeiben.

A törésvonal azonban nem ott feszül, ahol azt elsőre gondolnánk. A pop artot azok szólták le, akik az avantgárdot, az absztraktot tartották a művészet kiteljesülésének, és mindent, ami figuratív és realista volt, azt divatjamúltnak, művészietlennek sőt giccsnek tartották.

Az absztrakt expresszionizmust, a konceptualizmust tartották a művészet csúcsának. Ideáljuk az a művész volt, aki csak a művészetért alkot, a tömegekhez szól, és „úgy óvakodik a témától vagy tartalomtól, akár a pestistől.” (Clement Greenberg: Avantgárd és giccs, 1939). Ehhez képest a pop art visszanyúlás volt a realizmushoz és a figuratív ábrázoláshoz, vagyis pont ahhoz, amit a kortárs művészet mai kritikusai kérnek számon a kortárs művészeten.

Andy Warhol: Narancssárga autóbaleset tízszer

Andy Warhol: Narancssárga autóbaleset tízszer

Ezt a vitát azért elevenítettük most fel, mert a budapesti Ludwig Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt a pop artból. A szerdán nyílt Ludwig Goes Pop + The East Side Story című tárlaton a legnagyobb pop művészek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann) művei is megtalálhatók. Köztük olyan főművek, mint Lichtenstein M-meglehet című, a képregények világát idéző vászna, Warhol leveskonzerv-sorozatának néhány darabja, Narancssárga autóbaleset tízszer című kollázsa és 129 ember lelte halálát a lezuhant gépen című újságcímlap-festménye. Aligha véletlen, hogy a kiállításon látható művek biztosítási összértéke meghaladja az egymilliárd eurót – árulta el a megnyitón Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója.

Nem ez az egyetlen nagy tárlat most, reneszánszát éli az irányzat. A londoni Tate Modernben The World Goes Pop címen, a minneapolisi Walker Art Centerben International Pop címen fut éppen kiállítás. A budapesti kiállítás annyiban kiemelkedik a sorból, hogy az eddig  ismeretlen, sőt lesajnált kelet-közép-európai pop termésből is válogat. Még a ’90-es években is mostohagyereknek, a nyugati pop másolásának tekintették ezeket a műveket. A tárlaton egyértelmű: Lakner László, Keserü Ilona és Konoly Gyula művei semmivel sem maradnak el az amerikaiakéitól, ahogy a horvát Boris Bućan vagy a lengyel Natalia LL provokatív, izgalmas alkotásai sem. Csak míg a nyugatiak az absztrakt ellen lázadtak az „új realizmussal”, a keletiek a szocialista realizmus ellen egy másfajta, profánabb realizmussal.

„Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül” – ez volt Robert Rauschenberg, az egyik leghíresebb pop art alkotó ars poeticája.

A pop art több szempontból is fordulópontot jelentett a művészetben. Ezzel az irányzattal vette át a karmesteri pálcát a nemzetközi művészeti kánonban New York Párizstól. Azóta inkább Manhattan galériáiban dől el, kiből lesz nagy művész, mint az európai művészet fővárosában. Még úgy is, hogy Európában hamarabb lett népszerűbb a pop, mint Amerikában. Főleg német műgyűjtők habzsolták a pop műveket, a legjelentősebb gyűjtemények Európában vannak. Közülük is a legimpozánsabb a Ludwig házaspáré, nem véletlen, hogy a müncheni, a bécsi és most a budapesti Ludwig Múzeum rendez nagy kiállítást.

Tomislav Gotovac: Cím nélkül

Tomislav Gotovac: Cím nélkül

Ekkor kezdtek a művészek a tömegpiacra termelni: inkább eladtak sok művet kevés pénzért, mint keveset sok pénzért. Ennek köszönhető , hogy néhány (de korántsem mindegyik) pop alkotó, így Warhol előszeretettel alkalmazta a szitanyomás technikáját. Sokszorosított. De miért ítélnénk el emiatt, amikor a régi mesterek műhelyeiben is tanítványok másoltak, és a mesterek csak a szignójukat tették a képre, hogy kielégítsék a megrendelők igényeit?

És hogy mit látunk a Ludwigban? Olyan témákat és műveket, amiket mindenki érthet. Mert – egyébként a csendéletek ősrégi hagyományát folytatva! – mindennapi, banális tárgyakat ábrázolnak vagy használnak fel. Mert a képregények, a tömegmédia és a reklámok vizuális nyelvén szólnak. Mert finoman reflektálnak a korra, amelyben születtek: űrkutatás, Vietnam, 1968, erotika, Mick Jagger és a Beatles fotókon, kollázsokon, gyufásdobozokon. Keletnémet őrbódé színes textilekből, a művészet szó népszerű márkák logóiból kirakva. És még sok minden más.

A tárlat 2016. január 3-ig látható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.