valasz.hu/kultura/titokzatos-ero-a-gyorsulo-tagulas-mogott-1580

http://valasz.hu/kultura/titokzatos-ero-a-gyorsulo-tagulas-mogott-1580

„Mi leszünk azok, akik segítenek Lilusnak”

/ 2015.05.29., péntek 12:24 /

Hosszú, mély és nagyon őszinte beszélgetésben meséli el az Örökbe.hu oldalon Tóth Krisztina író, költő azt a folyamatot, ahogy kislányuk, Lili megérkezett hozzájuk. A nehézségekről úgy beszél, hogy azzal segíteni tud másoknak – azoknak is, akik nem ebben az élethelyzetben vannak.

„A legelső elbizonytalanodás akkor jött, amikor megkaptuk Lili papírját, és kiderült, hogy hat és fél hónapra született, ezerféle problémával. Mondtam a férjemnek, hogy én is hat és fél hónapra születtem, egy kiló harmincöt dekával, és nekem is sok problémám volt, adjunk már ennek a gyereknek egy esélyt. Azt gondoltam, Lili nagyon akar élni, és talán nem véletlen, hogy hozzánk került. Aztán kiderült, hogy ugyanazon az intenzív osztályon ápolták, ahol tizennégy évvel korábban a fiamat, mert neki is problémás volt a születése. Ugyanaz volt a kezelőorvosuk, dr. Nobilis András, aki azóta, sajnos, meghalt. (Hálás vagyok neki utólag mindkét gyerekem miatt, és gondolom, sok ezren mások is rajtam kívül.) Ez megint jel volt. És akkor azt gondoltam, hogy mi leszünk azok, akik segítenek Lilusnak” – mondja Tóth Krisztina. „Mi nem azt éltük meg, hogy na, ez egy problémás gyerek, hanem azt, hogy ez a mi gyerekünk, és most épp elég nagy problémái vannak.”

Tóth Krisztina

Tóth Krisztina

 

Korábban Tompa Andrea író, színikritikus beszélt ugyanezen a portálon arról, hogyan lett negyven fölött édesanya, hogyan találtak rá a kisfiukra. Ebből az interjúból is kiderül, milyen áldozatos munkát végeznek azok, akik az örökbefogadásokat segítik.  

„Három és fél évesen fogadtuk örökbe, országos listáról, nevelőszülőktől. Nem ragaszkodtunk csecsemőhöz, mert »csak« gyereket akartunk, és úgy éreztük, egy ekkora gyerekkel jól fogunk tudni együtt lenni. Származási kikötést sem tettünk. Fiunknak remek nevelőszülei voltak, akikkel tartjuk a kapcsolatot és sokat segítettek az egész folyamatban. Sosem ismertem korábban nevelőszülőt, rá kellett jönnöm, hogy ők igazán nagy, áldozatos munkát végeznek, a társadalom számára teljesen láthatatlan munkát” – mondja Tompa Andrea.

„Az örökbefogadással kapcsolatos előítéleteknek az is része, hogy az emberek irtózatos teherként képzelik el. Egy orvos is, aki egyébként ismer és kedvel bennünket, azt kérdezte: »Maga író, miért vesz ekkora terhet a nyakába?« Azt válaszoltam, hogy minden gyerek teher, ha tetszik. Aki ilyen előítéleteket hordoz, nem hiszem, hogy tisztában van a saját sorsával, történetével. Hiszen az úgynevezett legjobb családokban is annyi hiba van, nehézség, baj, figyelem- és szeretethiány, nem várt gyermek, elhagyott gyermek. És vajon a mi életünk, az enyém, a tied, a mi gyermek- vagy kamaszkorunk olyan akadálymentes volt?” – teszi  fel a kérdést Tompa Andrea, hozzátéve: „A saját sorsunk megértése, folyamatos átbeszélése végtelen, lezárhatatlan folyamat. A történetünk mindig ott lesz számunkra, mindig vissza fogunk rá térni, és új fénytörésben látjuk.”

Miklósa Erika operaénekes pedig, ahogy arról korábban írtunk, a Facebookon tette közzé nemrégiben a hírt: „Szeretném megosztani Mindenkivel nagy Boldogságunkat, azt hogy örökbe fogadtunk egy kislányt, aki bearanyozza mindennapjainkat.”

A Tóth Krisztinával készült interjút itt, a Tompa Andreával folytatott beszélgetést pedig itt olvashatják el. 

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Nyír a vasút, vág a MÁV!

A „székely intercity” azonnali megcsonkításától visszalépett a MÁV, decemberben azonban így is sor kerülhet a háló- és étkezőkocsik kivonására. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.