„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

/ 2016.01.11., hétfő 15:19 /
„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

Így mulat az egyszeri kommentelő: éjjel megszületett a filmtörténet első magyar Golden Globe-győzelme, a gratuláló cikkek és bejegyzések alatt viszont egymást érik a duzzogó hozzászólók. Oké, de miért nem Trianonról csinálnak már filmet? Igazi magyar film kellene már! Miért nem a pozsonyi csatát viszik filmre? Vagy a Rongyos Gárdát? – valahogy így.

Mert feszíti a lánglelkű újságolvasót a kellemetlen érzés, hogy ez nem az övé. Hogy nem is magyar film ez. Pedig ilyet mondani marhaság. A Saul fia magyar rendezővel (Nemes Jeles László), magyar producerekkel (Sipos Gábor és Rajna Gábor), magyar szereplőkkel (Röhrig Géza, Zsótér Sándor, Molnár Levente), magyar operatőrrel (Erdély Mátyás), magyar pénzből, Magyarországon forgatott film. A történet egy Ungvárról elhurcolt magyar zsidó szenvedéseiről szól. És igen, a holokauszt magyar tragédia is.

A Saul fiára magyar filmként tekint a világ is. Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő egészen meghatódott, amikor a borítéknyitás után meglátta, hogy magyar kapja az Aranyglóbuszt az idegen nyelvű filmek között: „Annyira örülök, hogy ezt mondhatom, mert ez az első alkalom, hogy ez az ország Golden Globe-ot vihet haza: Saul fia, Magyarország.” (Mirren amúgy Emerencet játszotta Az ajtó című Szabó Magda-regény 2012-es adaptációjában.) Ez az elismerés fontos a magyar kultúrának is: „Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének középpontjába került. Nagyon boldogok vagyunk” – nyilatkozta az MTI-nek Sipos Gábor producer.

A holokausztra állandóan Trianonnal tromfolni értelmetlen. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen alkotásokat támogasson az állam, de nem igaz, hogy nem készültek jó magyar történelmi filmek az utóbbi években, elég csak A vizsgát, a Szabadság különjáratot vagy A berni követet említeni. Kevés? Szerintem is. Rengeteg témából lehetne forgatni a 1456-os nándorfehérvári csatától a Bethlen-korszakig, remélem is, hogy ezek a filmek elkészülnek, mégpedig az említett Szász–Köbli-művek, és nem mondjuk a nehezen értékelhető Honfoglalás színvonalán.

Az első magyar Golden Globe-díj siker, aminek bátran lehet örülni. Hogy is mondta miniszterelnök úr? „Wow!”

Rosta

Lukácsy György

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Apák és fiúk, riadó! Ezt meg kell nézni!

Mától látható a mozikban a Pelé című életrajzi film. Mozis bemelegítés az Európa-bajnokságra, és ezzel kapcsolatban két jó hír a számunkra: kiváló sportfilm a Pelé, és legalább a brazilok nem lesznek ott az Eb-n.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.