„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

/ 2016.01.11., hétfő 15:19 /
„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

Így mulat az egyszeri kommentelő: éjjel megszületett a filmtörténet első magyar Golden Globe-győzelme, a gratuláló cikkek és bejegyzések alatt viszont egymást érik a duzzogó hozzászólók. Oké, de miért nem Trianonról csinálnak már filmet? Igazi magyar film kellene már! Miért nem a pozsonyi csatát viszik filmre? Vagy a Rongyos Gárdát? – valahogy így.

Mert feszíti a lánglelkű újságolvasót a kellemetlen érzés, hogy ez nem az övé. Hogy nem is magyar film ez. Pedig ilyet mondani marhaság. A Saul fia magyar rendezővel (Nemes Jeles László), magyar producerekkel (Sipos Gábor és Rajna Gábor), magyar szereplőkkel (Röhrig Géza, Zsótér Sándor, Molnár Levente), magyar operatőrrel (Erdély Mátyás), magyar pénzből, Magyarországon forgatott film. A történet egy Ungvárról elhurcolt magyar zsidó szenvedéseiről szól. És igen, a holokauszt magyar tragédia is.

A Saul fiára magyar filmként tekint a világ is. Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő egészen meghatódott, amikor a borítéknyitás után meglátta, hogy magyar kapja az Aranyglóbuszt az idegen nyelvű filmek között: „Annyira örülök, hogy ezt mondhatom, mert ez az első alkalom, hogy ez az ország Golden Globe-ot vihet haza: Saul fia, Magyarország.” (Mirren amúgy Emerencet játszotta Az ajtó című Szabó Magda-regény 2012-es adaptációjában.) Ez az elismerés fontos a magyar kultúrának is: „Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének középpontjába került. Nagyon boldogok vagyunk” – nyilatkozta az MTI-nek Sipos Gábor producer.

A holokausztra állandóan Trianonnal tromfolni értelmetlen. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen alkotásokat támogasson az állam, de nem igaz, hogy nem készültek jó magyar történelmi filmek az utóbbi években, elég csak A vizsgát, a Szabadság különjáratot vagy A berni követet említeni. Kevés? Szerintem is. Rengeteg témából lehetne forgatni a 1456-os nándorfehérvári csatától a Bethlen-korszakig, remélem is, hogy ezek a filmek elkészülnek, mégpedig az említett Szász–Köbli-művek, és nem mondjuk a nehezen értékelhető Honfoglalás színvonalán.

Az első magyar Golden Globe-díj siker, aminek bátran lehet örülni. Hogy is mondta miniszterelnök úr? „Wow!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.