„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

/ 2016.01.11., hétfő 15:19 /
„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

Így mulat az egyszeri kommentelő: éjjel megszületett a filmtörténet első magyar Golden Globe-győzelme, a gratuláló cikkek és bejegyzések alatt viszont egymást érik a duzzogó hozzászólók. Oké, de miért nem Trianonról csinálnak már filmet? Igazi magyar film kellene már! Miért nem a pozsonyi csatát viszik filmre? Vagy a Rongyos Gárdát? – valahogy így.

Mert feszíti a lánglelkű újságolvasót a kellemetlen érzés, hogy ez nem az övé. Hogy nem is magyar film ez. Pedig ilyet mondani marhaság. A Saul fia magyar rendezővel (Nemes Jeles László), magyar producerekkel (Sipos Gábor és Rajna Gábor), magyar szereplőkkel (Röhrig Géza, Zsótér Sándor, Molnár Levente), magyar operatőrrel (Erdély Mátyás), magyar pénzből, Magyarországon forgatott film. A történet egy Ungvárról elhurcolt magyar zsidó szenvedéseiről szól. És igen, a holokauszt magyar tragédia is.

A Saul fiára magyar filmként tekint a világ is. Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő egészen meghatódott, amikor a borítéknyitás után meglátta, hogy magyar kapja az Aranyglóbuszt az idegen nyelvű filmek között: „Annyira örülök, hogy ezt mondhatom, mert ez az első alkalom, hogy ez az ország Golden Globe-ot vihet haza: Saul fia, Magyarország.” (Mirren amúgy Emerencet játszotta Az ajtó című Szabó Magda-regény 2012-es adaptációjában.) Ez az elismerés fontos a magyar kultúrának is: „Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének középpontjába került. Nagyon boldogok vagyunk” – nyilatkozta az MTI-nek Sipos Gábor producer.

A holokausztra állandóan Trianonnal tromfolni értelmetlen. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen alkotásokat támogasson az állam, de nem igaz, hogy nem készültek jó magyar történelmi filmek az utóbbi években, elég csak A vizsgát, a Szabadság különjáratot vagy A berni követet említeni. Kevés? Szerintem is. Rengeteg témából lehetne forgatni a 1456-os nándorfehérvári csatától a Bethlen-korszakig, remélem is, hogy ezek a filmek elkészülnek, mégpedig az említett Szász–Köbli-művek, és nem mondjuk a nehezen értékelhető Honfoglalás színvonalán.

Az első magyar Golden Globe-díj siker, aminek bátran lehet örülni. Hogy is mondta miniszterelnök úr? „Wow!”

Rosta

Ablonczy Bálint

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

Lovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon. A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.

Legyen meleg Amerika Kapitány?

A társadalmi igazságosság bajnokai szerint még mindig a fehér, heteró férfiak uralják a vásznat. A „túl fehér” Oscar miatti balhé után újabb követelésekkel álltak elő. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Így rondítottak bele Oravecz Nóra diadalmenetébe

Legyinthetnénk Oravecz Nóra, Tibi atya és a Libri konfliktusára, ha nem tükrözne valós társadalmi mozgást mindkét blogger olvasótábora. Ráadásul komoly munkával felépített márkákról van szó, vagyis a legfontosabb mozgatórugó ez esetben is a pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ki állítja meg az „abszurdfalvi” polgármestert?

A Jobbik mintaprogramja sem a bűnözés, sem a munkanélküliség ellen nem hatásos, viszont súlyosan sérti az emberi méltóságot. De miért nem lépnek fel Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester agresszív módszerei ellen a hatóságok? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.