„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

/ 2016.01.11., hétfő 15:19 /
„Miért nem Trianonról csinálnak inkább filmet? Vagy a pozsonyi csatáról? Vagy a Rongyos Gárdáról?!”

Így mulat az egyszeri kommentelő: éjjel megszületett a filmtörténet első magyar Golden Globe-győzelme, a gratuláló cikkek és bejegyzések alatt viszont egymást érik a duzzogó hozzászólók. Oké, de miért nem Trianonról csinálnak már filmet? Igazi magyar film kellene már! Miért nem a pozsonyi csatát viszik filmre? Vagy a Rongyos Gárdát? – valahogy így.

Mert feszíti a lánglelkű újságolvasót a kellemetlen érzés, hogy ez nem az övé. Hogy nem is magyar film ez. Pedig ilyet mondani marhaság. A Saul fia magyar rendezővel (Nemes Jeles László), magyar producerekkel (Sipos Gábor és Rajna Gábor), magyar szereplőkkel (Röhrig Géza, Zsótér Sándor, Molnár Levente), magyar operatőrrel (Erdély Mátyás), magyar pénzből, Magyarországon forgatott film. A történet egy Ungvárról elhurcolt magyar zsidó szenvedéseiről szól. És igen, a holokauszt magyar tragédia is.

A Saul fiára magyar filmként tekint a világ is. Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő egészen meghatódott, amikor a borítéknyitás után meglátta, hogy magyar kapja az Aranyglóbuszt az idegen nyelvű filmek között: „Annyira örülök, hogy ezt mondhatom, mert ez az első alkalom, hogy ez az ország Golden Globe-ot vihet haza: Saul fia, Magyarország.” (Mirren amúgy Emerencet játszotta Az ajtó című Szabó Magda-regény 2012-es adaptációjában.) Ez az elismerés fontos a magyar kultúrának is: „Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének középpontjába került. Nagyon boldogok vagyunk” – nyilatkozta az MTI-nek Sipos Gábor producer.

A holokausztra állandóan Trianonnal tromfolni értelmetlen. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen alkotásokat támogasson az állam, de nem igaz, hogy nem készültek jó magyar történelmi filmek az utóbbi években, elég csak A vizsgát, a Szabadság különjáratot vagy A berni követet említeni. Kevés? Szerintem is. Rengeteg témából lehetne forgatni a 1456-os nándorfehérvári csatától a Bethlen-korszakig, remélem is, hogy ezek a filmek elkészülnek, mégpedig az említett Szász–Köbli-művek, és nem mondjuk a nehezen értékelhető Honfoglalás színvonalán.

Az első magyar Golden Globe-díj siker, aminek bátran lehet örülni. Hogy is mondta miniszterelnök úr? „Wow!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.