Mészáros Géza és Mészáros Bori kiállítása a Duna Palotában

/ 2013.05.26., vasárnap 08:54 /
Mészáros Géza és Mészáros Bori kiállítása a Duna Palotában

Két festőművész, apa és lánya találkozott a Duna Palota kiállítótermében. Mészáros Géza és Mészáros Bori közös tárlatán láthattuk: stílusuk ugyan eltérő, de felfogásuk a művészet céljáról nagyon is hasonló.

„Lehet-e szakmai hozadéka egy olyan kiállításnak, ahol egy szülő és gyermeke közösen állít ki, vagy egy ilyen kiállításnak kizárólag társasági, baráti, családi, kollegiális jelentősége van?" - tette fel a kérdést Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író május 23-án a Duna Palotában, Mészáros Géza és lánya, Mészáros Bori festőművész közös kiállításának megnyitóján. A válasz mindjárt meg is adta: annak ellenére, hogy a két művész teljesen eltérő kondíciókkal érkezett a kiállításra, hiszen Mészáros Géza mögött több mint negyven éves alkotói múlt és kicsiszolódott életmű áll, nagy válogatási lehetőséggel, míg lánya pályafutása alig tíz éve indult, a tárlat művészeti szempontból is védhető, argumentálható. Noha apa és leánya stílusbeli művészeti ideálja eltérő, nem különbözik felfogásuk a művészet céljáról, teleológiájáról.

„Mészáros Bori egyfajta látványalapú festészetet művel, Mészáros Géza pedig egyfajta látomásalapú, tárgyközpontú piktúrát képvisel. Mindketten teremtőek, mindketten vérbeli festők, akik a színnek kitüntetett rangot adnak. Mindketten eszményt és gondolatokat képviselnek, a destruktivitással szemben konstruktívak, s az emóció egyikőjüktől sem áll távol - fogalmazott Feledy Balázs.


A kiállítás megnyitóján, a Duna Palota Falk Miksa termében a művészbarátokon, családtagokon kívül a nagyszámú közönség is kíváncsi volt arra, hogy a több évtizedes terméséből mely képeit válogatta a tárlatra az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Mészáros Géza, és hogy miként képes fellépni a második generáció, megkülönböztetni magát az elődök tevékenységétől. A közönség a kiállított anyagot látva maga is meggyőződhetett arról - amit a művészettörténész értékeléséből is hallhatott -, hogy Mészáros Bori nem lett epigon, hanem szuverén látásmódja van. Feledy Balázs szerint modern festő, de célja nem a trend követése, hanem a saját bensőséges festői világ megteremése.

A Mednyánszky László-díjas Mészáros Géza, akinek Bernáth Aurél volt a mestere, kezdetben hagyományos módon festett, ám több mint három évtizeddel ezelőtt kidolgozott a maga számára egy különleges technikát, melyhez a papírgyártás alapanyagára, a cellulózra volt szüksége. Domborművei Csepelen, a Dunapack papírgyárban berendezett műhelyében készültek, 170 fokos gőzben, papírmassza, cellulózrostok, szemcsék, pigmentek, aranyfüst felhasználásával. (Az üzem, s vele együtt a műhely is, azóta bezárt.) Erre a sajátos alkotói módszerre utalt Feledy Balázs, mikor azt mondta Mészáros Gézáról: „Festő akkor is, ha ír, kárpitot sző, s akkor is, ha végső soron papírmunkát készít mintázott cellulózlapokból, pigmentfestékkel, korunddal, arannyal. Technológiája egzakt, mégis titkokkal teli. Tárgyai profánnak tűnnek, mégis szentek. Talán természet- és városképek, mégis ikonok lesznek."


Az 1981-ben született Mészáros Bori hagyományos módon, olajfestékkel fest, és vállaltan valósághű, realista ábrázolásmódra törekszik. Édesapja azt mondta róla a kettőjükről készült portréfilmben: „A fotó nagy eszköze ennek a fajta festészetnek amit ő művel, de amikor közvetlenül festi a beállítást, az mindig elevenebb, érzékenyebb kép lesz, mint ha csak fotót használna, a kettőt ügyesen keveri és ettől a képeinek van egy sajátos íze, hangulata. Egy emberi szem, különösen egy kiművelt látás, mindig többet lát a világból, mint amit egy fényképezőgép, a legjobb kamera vissza tud adni."

Mészáros Gézáról pedig így fogalmazott lánya: „A mostani képei is realisták, mert a valóság darabkáit ábrázolja rajtuk élethűen, e látásmódban benne van, hogy a világ érdekes, és egészen apró, jelentéktelennek tűnő részletekben is ott van a szépség, és ezeket kivenni a világból és feltenni a falra - szép küldetés."


Mészáros Gézának az elmúlt negyven évben Magyarországon kívül több európai nagyvárosban volt kiállítása, hazai közgyűjteményekben - köztük a Magyar Nemzeti Galériában - is fellelhetők alkotásai. Mészáros Borinak is több kiállítása volt itthon és külföldön is, 2009-ben pedig a IV. Kortárs Önarckép Biennálén díjazott lett. Tudását rajztanárként is kamatoztatja: 2004 óta oktat a Budapesti Osztrák Gimnáziumban.

A Duna Palota Falk Miksa termében (V., Zrínyi utca 5.) június 4-éig tekinthető meg közös kiállításuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.