Mint a vurstliban

/ 2018.05.23., szerda 18:00 /

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park.

Bécsi keringő dallama csalogatja a látogatókat a Fővárosi Állat-és Növénykert büszkeségéhez, a 110 éves, felújított, fából készült Schäftner-féle körhintához. A körhintaház maga is ékszerdoboz, amelynek türkiz-arany-okker homlokzatdíszítése a szecesszió színvilágát idézi.

A pünkösdi hétvégén vehették birtokba a látogatók az állatkerthez kapcsolt nyolc hektárból szűk kettőn kialakított Holnemvolt Várat, szívében a kéttornyú Hetedhét Palotával és előtte a kis középkori faluval, amelynek macskaköves udvarán kaptak helyet a kézműves kismesterségek, például a papírmerítő műhely. Mindez eredetileg is az állatkerthez tartozott – igaz, talán sosem festett ilyen jól. Amost Hetedhét Palotának keresztelt épületet 1908-ban emelték, és 35 szoba-konyhás lakást alakítottak ki benne az állatkerti dolgozók számára. Később a szolgálati lakásokat irodák váltották fel, mostanra pedig az óvodás-kisiskolás gyerekek játszóháza lett 2700 négyzetméteren. A magyar animációs filmek állatmesehősei fogadják itt a kicsiket: Vuk, Süsü, Ursula meg a többiek, Frakk és Lukrécia pedig egy külön teremben okítanak a felelős állattartásra.

A hétpróba-és állatleíró verseket Csukás István írta, sőt új, állathősökkel benépesített mesét is szerzett a Hetedhét Palota számára. Kő Boldizsár szobrai állnak a Szép Miklós játszótéren, Székely Kata szobrászművész bronzsüniket rejtett el a Holnemvolt Vár területén, Szőke Gábor Miklós repülő vízilova pedig a Karavánszeráj homlokzatát őrzi. Az árnyat adó, koros fák is most költöztek a Holnemvolt Várba a vidámpark területéről, mivel az egykori gazdasági udvar, amelynek helyén a gyerekbirodalmat kialakították, sivár ipari terület volt. Az átültetett fák egyike, a Döbröginek becézett, 101 centiméter törzsátmérőjű platán a legnagyobb fa, amelyet Magyarországon valaha áttelepítettek – átültetésekor 107 tonnát kellett emelni.

Pannon Park

Az állatkert területe hosszú ideje először bővülhetett, mert 150 éves fennállásának utóbbi száz évében egyre csak kiharaptak belőle. A hozzáadott nyolc hektárba beleértendő a vidámpark 6,5 hektárja, valamint az időközben elköltözött Toxikológiai Intézet és egy tojásporüzem korábbi telke és épülete, de hozzácsaptak felhagyott vasúti pályát és elhanyagolt sikátort is a vidámpark mögötti dzsumbujból. Tehát többnyire ipari területeken kell most állat-és növénykertnek megfelelő körülményeket teremteni.

Tavaly adták át az új kiszolgáló zónát az állatkert félreeső részén, ugyanis a korábbi gazdasági udvar az új területek hozzácsatolása révén az állatkert szívébe került. Kiköltözése után ennek helyén fejlesztették a Holnemvolt Várat. Már épül a harmadik ütemhez tartozó, öt hektárra tervezett Pannon Park is, amelynek központi létesítménye lesz a 1,7 hektáros ősvilági ökoház, a biodóm.

Negyedikként épül majd meg a Hermina garázs a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közelében, amelyet a Pannon Parkkal egy időben szeretnének átadni. Ez ugyanis a kibővített állatkert legforgalmasabb területe, tehát a legkevésbé alkalmas arra, hogy ott állatokat tartsanak. A Hermina garázs még csak előkészítési szakaszban van, és a talajviszonyok még tartogathatnak meglepetést. A terv mindenesetre az, hogy részben a felszín alá süllyesztik a garázst, és a parkot valamennyire ráfuttatják a hétszáz parkolóhelyre. Az Állatkerti körút parkolóhelyeinek száma – a Széchenyi gyógyfürdő oldalában kialakított férőhelyeket is ideszámítva – jelenleg 250+50, vagyis több mint kétszer annyi autó állhat majd meg, mint amennyi most az állatkert környékén.

A Holnemvolt Vár kiépítése 2,1 milliárd forintos támogatást kapott, ebből 1,6 milliárd fővárosi forrás volt. A központi költségvetésből 500 millió forint jutott erre, és az állatkert is hozzátett bő 200 millió forintot. A Pannon Park 44 milliárdos forrásigényű beruházásnak ígérkezik, ám minden építkezésre igaz, hogy nem úgy, nem akkor és nem annyiért valósul meg, mint ahogy eltervezték. Habár a biodóm megnyitását 2018-ra időzítették, a dolgok jelen állása szerint 2020–2021-re lehet belőle valami.

Mi az a biodóm?

A Pannon Parkot elsősorban olyan állatokkal népesítik majd be, amilyeneket a közönség látni szeretne. Elefántból például sosem elég, ezért ide költözik az alakulófélben lévő elefántcsorda, hiszen az ormányosok Budapesten az utóbbi években szaporodni kezdtek, amire korábban fél évszázadig nem volt példa. A pannon ősvadon megidézése lesz az a vezérfonál, ami alapján a szóba jöhető állatok közül kiválogatják az ide költözőket. Valaha a Kárpát-medencében éltek például ősi orrszarvúfélék, amelyek maradványait és lábnyomait Ipolytarnócon lehet látni, noha ma már hiába keresnénk orrszarvúakat errefelé. Élnek viszont leszármazottaik távoli tájakon.

Az új terület hasznosításának tervezésekor figyelembe vették az állatkerti trendeket is. A világ mérvadó tájain most már ökoszisztéma-bemutató helyeken tartják az állatokat. Ez azt jelenti, hogy összeillő fajokat társítanak élethű környezetben, és nem ötletszerűen költöztetik egymás mellé a kifutók lakóit – például a bölény mellé a zsiráfot meg a tevét, mint korábban tették. Az ökoszisztéma-bemutató helyek egyre több helyen biodóm formájában valósulnak meg: egyik legszebb európai példája a növényvilág sokszínűségét bemutató Éden Projekt Cornwallban. Európában állatkerti biodómot Hollandiában építettek először, Arnhemben, még a ’80-as években, de Kanadában, ahonnan a biodóm elnevezés ered, több jó példa is van ilyen hatalmas, fedett parknak is nevezhető épületekre. Hasonló megoldás közelebb is elérhető, például Lipcsében és Wrocławban. Bár többen bírálják, a fővárosi állatkertben létesítendő biodóm ilyen összefüggésben nem légből kapott ötlet. Tervezett legnagyobb magassága 34 méter – ez egy-két méterrel magasabb az állatkerti nagysziklánál –, átlagos magassága pedig 17 méter lehet.

A biodómot fényáteresztő tetővel fedett, 1,7 hektáros parkként kell elképzelni, ahol rengeteg időt el lehet tölteni, függetlenül attól, hogy odakint tombol a vihar vagy szakad a hó. Most is vannak fűtött pavilonok az állatkertben, csakhogy át kell jutni egyikből a másikba, és cudar időben a kisgyerekes családoknak igazi mutatvány a kabátok fel-és leráncigálása. A biodómtól remélt további előny, hogy a Hungária körúti kétszer háromsávos felüljáró zaját is leárnyékolja majd. Míg tehát a Holnemvolt Vár területén elsősorban az értékmegőrzés és a múltidézés szempontja érvényesül, a biodómnál az innovációé a főszerep. A tetőzetnek köszönhetően a fűtés egy részét a napsugárzásból nyert meleg adja, másrészt a biodómot a Széchenyi fürdő termálvize fűti majd, de rásegítenek fosszilis energiával működtetett távfűtéssel is.

A Liliom világa

Míg a biodóm építészeti kihívásokat tartogat, a Holnemvolt Vár területén egyrészt régebbi épületeket kellett felújítani, másrészt néhány hajdanvolt épületet kellett korabeli felvételek és tervrajzok alapján – legalább idézet formájában – újraalkotni. A Holnemvolt Vár új, Állatkerti körút felőli kapuja például Helfgott Sámuel gyorsfényképészetének kéttornyú műhelyét idézi. A régi vurstli jellegzetes alakjának műhelyében még József Attila is megfordult a családjával. A fényképészműhely megidézése éppúgy Anthony Gall építésznek köszönhető, mint Reymetter Árpád egykori lovardájának megújított homlokzata, amely szintén a vurstli része volt az 1910-es években. A lovardába beépítették a valamikori varietészeparék szép osztatú ablakainak reprodukcióját is. A terület Állatkerti körút felőli frontja így legalább látványában visszanyerte egykori megjelenését.

A vurstli letűnt világát, amelynek Molnár Ferenc Liliom című színművében állított emléket, szerették volna legalább hangulatában, képi világában megidézni az újjáépülő állatkert egyik sarkában. A régi körhintát, a törpekerék néven emlegetett mini óriáskereket, a Pöltl céllövöldét, az újra forgó óriáshordót és a néhány hét múlva újrainduló kisvasutat a régi mutatványos családok egyike, a Greznár família működteti tovább szerződéses alapon. Hiszen ezeknek a játékoknak szinte lelkük van: a működtetés trükkjei, fortélyai apáról fiúra szálltak. A falovas körhintát 1908-ban megépítő Schäftner Károly maga is körhintás dinasztia sarja volt. Az emlékmegőrzés más módon is tetten érhető, hiszen nem dobták ki a vidámpark relikviáit sem. A régi barlangvasút diorámáit vagy a viharvasút kocsijait most úgy lehet felfedezni a tengerimalac-város mögötti Varázspadláson, mintha csak a dédnagypapa padlásán kutatnánk régmúlt idők poros kincsei után.

Hamarosan megnyílik az állatmentés kulisszatitkaiba beavató sünispotály is az egykori kocsiszín épületében, a kassai állatkerttel együttműködve. Hiszen az állatkert tevékenységéhez hozzátartozik, hogy a Magyarországon vadon élő védett állatok emberi segítségre szoruló egyedeit mentse: törött szárnyú gólyát, mérgezett sast, elütött sünt. Tavaly 1500 mentett állatról gondoskodtak. Őszre, tanévkezdésre elkészülhet a Cápasuli is, amely már a Pannon Parkot készíti elő – itt nevelik majd azokat a cápákat, amelyek a Pannon-tenger világát megidéző akváriumban kapnak helyet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.