Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

/ 2016.03.18., péntek 18:02 /
Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

Mit kell kitalálni ahhoz, hogy a párizsi közönség megnézze Munkácsy Mihály Ásító inas című képét, vagy egyáltalán kíváncsi legyen a magyar képzőművészeti alkotásokra? A Luxembourg Múzeumban nyílt Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című kiállítás francia kurátorai tudják a választ. Exkluzív háttér a friss Heti Válaszban.

Párizsba képet vagy szobrot vinni olyan, mint a tengerbe vizet önteni. Éles szemmel kell tehát kiválasztani a műtárgyakat, ha azt akarjuk, hogy a kulturális javakkal jócskán elkényeztetett párizsi közönség felfigyeljen rájuk. Erre tett kísérletet már másodszor a most éppen felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Csak kétszer alakult ki vita a magyar múzeumok képviselői, illetve a francia kurátorok között: míg előbbiek Szinyei Mersétől a Majálist szeretették volna kivinni, utóbbiak választása a Pacsirtára esett. A másik egyezkedés Munkácsy Mihálynak az idős Liszt Ferencről készült portréja körül alakult ki: Baán László főigazgató ragaszkodott hozzá, mert a franciákban szeretnék tudatosítani, hogy a zeneszerző magyar volt. Bizonyos műveket egyébként is előszeretettel menedzselnek: az idős Liszt és Rippl-Rónai Kalitkás nő című képe a milánói kiállításon is szerepelt – csak úgy lehet „felépíteni” egy-egy művet, ha következetesen előtérbe toljuk, és Rippl-Rónai rejtélyes nőalakja alkalmas is erre.

 

Részletek a Heti Válasz március 17-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.