Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

/ 2016.03.18., péntek 18:02 /
Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

Mit kell kitalálni ahhoz, hogy a párizsi közönség megnézze Munkácsy Mihály Ásító inas című képét, vagy egyáltalán kíváncsi legyen a magyar képzőművészeti alkotásokra? A Luxembourg Múzeumban nyílt Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című kiállítás francia kurátorai tudják a választ. Exkluzív háttér a friss Heti Válaszban.

Párizsba képet vagy szobrot vinni olyan, mint a tengerbe vizet önteni. Éles szemmel kell tehát kiválasztani a műtárgyakat, ha azt akarjuk, hogy a kulturális javakkal jócskán elkényeztetett párizsi közönség felfigyeljen rájuk. Erre tett kísérletet már másodszor a most éppen felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Csak kétszer alakult ki vita a magyar múzeumok képviselői, illetve a francia kurátorok között: míg előbbiek Szinyei Mersétől a Majálist szeretették volna kivinni, utóbbiak választása a Pacsirtára esett. A másik egyezkedés Munkácsy Mihálynak az idős Liszt Ferencről készült portréja körül alakult ki: Baán László főigazgató ragaszkodott hozzá, mert a franciákban szeretnék tudatosítani, hogy a zeneszerző magyar volt. Bizonyos műveket egyébként is előszeretettel menedzselnek: az idős Liszt és Rippl-Rónai Kalitkás nő című képe a milánói kiállításon is szerepelt – csak úgy lehet „felépíteni” egy-egy művet, ha következetesen előtérbe toljuk, és Rippl-Rónai rejtélyes nőalakja alkalmas is erre.

 

Részletek a Heti Válasz március 17-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.