Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

/ 2016.03.18., péntek 18:02 /
Mit ér a magyar, ha Párizsba megy? Többet, mint hinnénk!

Mit kell kitalálni ahhoz, hogy a párizsi közönség megnézze Munkácsy Mihály Ásító inas című képét, vagy egyáltalán kíváncsi legyen a magyar képzőművészeti alkotásokra? A Luxembourg Múzeumban nyílt Remekművek Budapestről – Dürer, Greco, Tiepolo, Manet, Rippl-Rónai című kiállítás francia kurátorai tudják a választ. Exkluzív háttér a friss Heti Válaszban.

Párizsba képet vagy szobrot vinni olyan, mint a tengerbe vizet önteni. Éles szemmel kell tehát kiválasztani a műtárgyakat, ha azt akarjuk, hogy a kulturális javakkal jócskán elkényeztetett párizsi közönség felfigyeljen rájuk. Erre tett kísérletet már másodszor a most éppen felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Csak kétszer alakult ki vita a magyar múzeumok képviselői, illetve a francia kurátorok között: míg előbbiek Szinyei Mersétől a Majálist szeretették volna kivinni, utóbbiak választása a Pacsirtára esett. A másik egyezkedés Munkácsy Mihálynak az idős Liszt Ferencről készült portréja körül alakult ki: Baán László főigazgató ragaszkodott hozzá, mert a franciákban szeretnék tudatosítani, hogy a zeneszerző magyar volt. Bizonyos műveket egyébként is előszeretettel menedzselnek: az idős Liszt és Rippl-Rónai Kalitkás nő című képe a milánói kiállításon is szerepelt – csak úgy lehet „felépíteni” egy-egy művet, ha következetesen előtérbe toljuk, és Rippl-Rónai rejtélyes nőalakja alkalmas is erre.

 

Részletek a Heti Válasz március 17-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.