Mit tud az L. Simon által megmentett kastély?

/ 2016.07.26., kedd 18:30 /
Mit tud az L. Simon által megmentett kastély?

Az enyészettől menekült meg a kápolnásnyéki kastély, amely a vádakkal ellentétben közcélt szolgál: kulturális központ lett.

Halász Gedeon igazán büszke lehetett a régi kúriából frissen átépített kápolnásnyéki kastélyára. Az 1916. január 5-én feladott képeslapon látható a földszintes épület homlokzata, amelyet stukkódíszítés, kovácsoltvas ablakrácsok és előtető, valamint a jobb sarkon elhelyezett tömzsi torony emel ki a korabeli falvakban megszokott, egyszerű épületek közül. És mindenekelőtt a már-már indokolatlanul gazdagon formázott bádogtető, az egymásra halmozódó, japán pagodára vagy réteges cukrászsüteményre emlékeztető manzárdkupola a középrész fölött, a kerek tetőablakok és fémvázák a címeres attikafal tetején. A ház előtt két alkalmazott fehér lovakat tart kötőféken, a pázsitos folt közepén irreálisan lila, utószínezett virágok nyílnak.

„Gedi házából küldöm sok jókívánalmaimat, öleléseimet névnapjára” – a cirkalmas betűket nehéz kibogozni, de a lapot talán maga Gedi, minden bizonnyal az építtető Halász Gedeon is szignálta. A kápolnásnyéki ház nem sokkal korábban, valamikor az 1910-es évek elején épülhetett át, megőrizve a Dabasi Halász família régi kúriájának falait. Egy korábbi képeslapon ez a borostyánnal befuttatott, egyszerű, dísztelen nemesi ház is látszik.

A kápolnásnyéki Halász-kastély történetét ugyan már feldolgozta Bányai Balázs, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum történésze,  de a monográfia még nem jelent meg, így a kastély és a család története csupán főbb vonalaiban ismert. Végső soron nem tartozik Magyarország legjelentősebb kastélyai közé, Fejér megyén belül is megelőzik a nagyszabású arisztokrata rezidenciák, mint Dég és Lovasberény. A Dabasi Halászok nem voltak arisztokraták, csak köznemesek, akik évszázadokon keresztül becsülettel szolgálták hazájukat a megyei közigazgatásban, gazdálkodtak a birtokaikon, építették a kúriáikat, és támogatták a református egyházat. Ősi fészkükön, Dabason tucatnyi klasszicista kúria őrzi az emléküket, de valamikor a 19. század első felében a kiterjedt család egyik mellékága gyökeret vert a Velencei-tó mellett is.

A kápolnásnyéki Halászok négy nemzedéke meghatározó szerepet töltött be a település életében, de csak a 20. század elejére gyűjtöttek szívós munkával akkora vagyont, hogy kissé megkésve, a korban már némileg avíttnak ható, neobarokk stílusban valódi kastéllyá tudták átépíteni az öreg kúriát. Az új ház mellett még két dologra lehettek büszkék: a feljegyzések szerint az 1850-es években Kápolnásnyék nagy szülötte, a faluba visszaköltöző Vörösmarty Mihály szívesen tarokkozott gyerekkori barátjával, Halász Lázárral (a kastélyépítő Gedeon nagyatyjával), az ő fia, id. Halász Gedeon pedig az egyik aradi vértanú, Schweidel József megözvegyült lányát, Schweidel Annát vette nőül. Anna egy becses ereklyét is magával hozott Kápolnásnyékre, azt a keresztet, amit Schweidel József a kivégzésekor a kezében tartott. Ezt 1931-ben ifj. Halász Gedeon a katolikus plébániának ajándékozta, egy monstrancia dísze lett. (A történetet 2012-ben Csordás Lajos rekonstruálta a dédunokák beszámolója alapján, akit részletesebben érdekel, itt olvashatja el.)

Miért foglalkozunk most ezzel a házzal, a sok száz hányatott sorsú magyar kastély egyikével?

Mert a felújított Halász Gedeon Központ nemrég nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt egy nagyszabású képzőművészeti kiállítással, és mert az épületről a politika iránt érdeklődő közönség leginkább annyit tudhatott, hogy ez „L. Simon kastélya”, amit „közpénzből felújíttatott”. Mindkét állítás csúsztatás, de erről majd később, egyelőre térjünk vissza a Halászokhoz.

Az építtető Halász Gedeon kisebbik lánya, Halász Valéria (Lily) idén februárban hunyt el 86 esztendős korában. Az avatásra már nem tudott eljönni, de a kastélyra vonatkozó emlékeit, családi fényképeit megosztotta a felújításon dolgozó Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szakembereivel. A képeken egy boldog család mindennapjai láthatók az 1930-as évekből: a borostyánnal addigra sűrűn benőtt, otthonos ház oszlopos, félköríves tornácán jól öltözött hölgyek és urak üldögélnek, a család két fiatal lánya, Alexandrine és Lily, és a középső fiú, Gida egy jókedvű vizslával barátkoznak. A Dabasi Halászok nem voltak nagyon gazdagok, 1895-ben – talán ez lehetett a birtok fénykora – idősebb Halász Gedeon, a kastélyépítő apja 1235 holddal rendelkezett, és az övé volt legjobban gépesített gazdaság Kápolnásnyéken, de 1945-ben, amikor jött az államosítás, már csak 319 holdat tudtak elvenni tőlük. A rendszerváltást csak a két lány élte meg, a szülők és a fiuk nem, és a birtokot nem tudták visszaszerezni.

A Halász-kastélyból az államosítás után a Vörösmarty Tsz. központja lett. Belső berendezése nyomtalanul eltűnt, az istállóban leverték a tardosi vörös mészkőből készült, kagyló formájú lóitatókat, hogy beférjenek a traktorok – egyetlen darabot sikerült a felújítás előtt visszavásárolnia az alapítványnak, ez virágtartóként szolgált egy közeli kertben. Ennek ellenére az 1960-as és az 1970-es években a faluról megjelent képeslapokon még szerepel az épület a helyi látnivalók között, és egészen takaros képet mutat. Később azonban történt egy brutális átalakítás: leszedték a házat jellegzetessé tevő, gazdagon tagolt bádogtetőt, és egyszerű palával helyettesítették, amitől a kastély elveszítette eredeti jellegét. Az eredetileg 22 hektáros, fákkal dúsan beültetett parkot kisebb telkekre szabdalták. A kerten keresztül nyitották meg a Kápolnásnyéket az M7-es autópályával összekötő országutat, ami még jobban elvágta a kastélyt a tóparttól.

A rendszerváltás után a kastély magánkézbe került, és negyedszázadon át üresen pusztult, hasonlóan a közeli Velencén található, tragikus sorsú barokk Meszlényi-kastélyhoz. A Halász-család kriptája a csekési dűlőben szintén tönkrement, a sírokat – köztük Schweidel Anna nyughelyét – feltörték és kifosztották, az egészet benőtte a bozót. A kastély lehangoló végső állapota megnézhető az RTL Klub 2014-ben készített, már L. Simont célkeresztbe állító, a felújítást hiányoló riportjában, illetve az alábbi képeken:

Ennek a tipikus magyar kastélytörténetnek a végére a bontócsákány tehetett volna pontot, de nem így történt, mert – és most jön az L. Simon-os rész – a volt miniszterelnökségi államtitkár, a térségben élő országgyűlési képviselő lobbizni kezdett megmentéséért, és elérte, hogy 2011-ben műemlékké nyilvánítsák. A lobbizásnak kettős eredménye lett: idén nyárra a kastélyt mintaszerű gondossággal felújították, a sajtó egy része viszont megalkotta a közpénzből saját kastélyát felújító államtitkár toposzát. A Halász-kastély tulajdonosa egy projektcégen keresztül a Ráció Kiadó Kft., ami korábban valóban L. Simon családi vállalkozása volt, de ő már 2009-ben, illetve 2011-ben a felesége is megvált tőle.

Az épületet a cégtől ötven évre ingyen megkapta a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, azzal a megkötéssel, hogy csak és kizárólag a köz javára, kulturális célokra használhatja. Ezt a lokálpatrióta szervezetet L. Simon 2006-ban, nagypolitikai szerepvállalása előtt négy évvel hozta létre. Az alapítvány kulturális ügyekkel, a tókörnyék idegenforgalmának fejlesztésével foglalkozik: szobrokat állít, részt vesz az új Bence-hegyi kilátó létrehozásában, megtisztította a kápolnásnyéki elhagyott zsidó temetőt. A Halász Gedeon Központ az eddigi legnagyobb vállalkozásuk: a teljes rekonstrukcióhoz 267 millió forint uniós támogatást nyertek el 2014-ben, ezt kiegészítették 16 millió forint önrésszel. Az építészeti tervezésre már 2013 decemberében megítélt 7 millió forintot Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből a gyerekprogramokat szervező Zsongó Bárka Alapítványnak.

A kastélyról szóló cikkek kizárólag a ki, mennyit kérdésével foglalkoztak, de egy uniós idegenforgalmi fejlesztésnél a legfontosabb szempont nem ez. A támogatás értelmességét annak alapján lehet megítélni, hogy a befektetett pénz közcélt szolgál-e, illetve elősegíti-e a környék turizmusának fejlődését. 

Még csak nem is arról van szó, hogy egy pusztuló műemlék megmentése feltétlenül közcél: arra támogatást adni, hogy bárki magánember, államtitkár vagy képviselő egy felújított kastély tornácán vacsorázzon, nyilvánvalóan nem indokolt, vagy legfeljebb adókedvezmény formájában. Az enyészettől megmentett kastély azonban a közfunkciót lát el: Halász Gedeon Központ néven a kiállítóhely és kulturális programok, illetve konferenciák, fogadások, gyermekprogramok színhelye lesz, legalábbis ezt vállalta a működtető alapítvány. A június végi átadás óta már négy komolyzenei koncertet szerveztek a kastélykertben, köztük Érdi Tamás fellépésére közel százötvenen voltak kíváncsiak.

A kastélyba és a parkba az átadó óta bárki szabadon bemehet, és bent megnézheti az első kiállítást, amely az MKB Bank képzőművészeti gyűjteményének kincseit mutatja be. Ez a tárlat korábban a Várkert bazárban volt látható, és Barabás Miklós egyik főműve, az Utazó cigánycsalád mellett a 19-20. századi magyar művészet színe-javát vonultatja fel, többek közt Ferenczy Károly, Benczúr Gyula, Markó Ferenc, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár, Egry József, Ziffer Sándor műveit. A Halászok idején ilyen minőségű festmények valószínűleg soha nem függtek a kastély szobáinak falán. A kastélyban a tervek szerint lesz egy kávézó, a gazdasági melléképületben hamarosan vendéglő nyílik.

A kápolnásnyéki Halász-kastélyt minden apró részletre odafigyelő, szeretetteljes gondossággal újították fel. A korábbi állapothoz képest a legnagyobb változás az eredeti bádog tetőszerkezet hiteles rekonstrukciója, amelynek köszönhetően a kastély újra kiemelkedik a környezetéből. Belül visszaállították a tsz-időkben felszabdalt térszerkezetet, de a szobák semleges, befogadó terekké váltak, ahol semmi nem vonja el a figyelmet a kiállított képektől. A felújítás során igyekeztek megőrizni minden megtartható eredeti elemet, ennek ellenére sok mindent újra kellett gyártani, például az ajtók-ablakok jelentős részét, a csempeburkolatokat és a kertet az utca felől lezáró kovácsoltvas kerítés egyes darabjait. A legfogósabb problémát a díszudvart balról határoló, látványos pincével rendelkező gazdasági épület jelentette, mivel ez menthetetlenül rossz állapotba került. Végül mégis sikerült újjáépíteni, és olyan módon kibővíteni, hogy szinte lehetetlen megmondani, hol végződik az eredeti ház, és hol kezdődik az új szárny.

A másik oldalon a tsz-érában tönkretett, elrondított istálló felújítását még idén megkezdi az alapítvány, kizárólag saját forrásból és magántámogatásból, ebben irodák, műtárgyraktár és más kiszolgáló helyiségek kapnak helyet. Újratelepítették a ház körüli kertet is, ahol az eredeti növényállományból csak öt-hat terebélyes, öreg fa vészelte át az elmúlt évtizedeket. A park jóval kisebb, mint egykor volt, de arborétumhoz illő módon alakították ki. Minden újonnan ültetett fa mellett magyar és latin nyelvű táblácska jelzi a fajtáját: a kertben akár a helyi iskolák diákjai számára is tarthatnak környezetismeret órát.

Az eredmény a korábbi romos állapothoz képest lenyűgöző változás. Nehezebb megítélni, hogy mennyire szolgálja a kastélyrekonstrukció a Velencei-tó környékének idegenforgalmi fejlődését, mivel ez végső soron a fenntartás sikerességétől függ. Néhány általános szempontot azonban érdemes figyelembe venni. A Velencei-tó ma ott tart turisztikailag, ahol a Balaton tíz évvel ezelőtt, vagyis vendégcsalogató vonzerejét szinte kizárólag a természetes víz, a strandolás, a vízi sportok, a kerékpározás, illetve télen a wellness jelenti.

A kulturális turizmus az adottságokhoz képest alulfejlett, pedig a tó környékén bőven találni látnivalókat, és a Velencei-tó Budapestről, valamint Székesfehérvárról nagyon könnyen elérhető. A velencei agglomeráció településein körülbelül 30 ezren élnek, annyian, mint egy kisebb megyeszékhelyen, de kulturális és közösségi tér jóval kevesebb van, mint a lakosság száma indokolná. A Halász Gedeon Központ ezt a hiányosságot próbálhatja meg kipótolni, egyszerre célozva meg az esős vagy hűvös napokon programot kereső turistákat, a Budapestről rövidebb kirándulásra vágyókat és a helyieket. Természetesen jobb lenne, ha az épület közelebb lenne a vízparthoz – de ezen nem lehet segíteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyermeküknek. Egy valamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.