Művészeti vita korunkban: festhet-e fehér nő meglincselt fekete fiút?

/ 2017.04.20., csütörtök 19:00 /

Fekete művészek és aktivisták szerint nemcsak le kell akasztani a képet a múzeum faláról, de egyenesen el kell pusztítani azt.

Botránytól hangos az amerikai kortárs képzőművészet egyik legnagyobb seregszemléje, a New York-i Whitney Museum of American Art márciustól júniusig látható biennáléja. A két – egyébként ázsiai–amerikai – kurátor kifejezetten politikus műveket válogatott be a tárlatra, sok alkotás foglalkozik a rasszizmussal és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel, és még arra is ügyeltek, hogy a kiállított művészek fele nő, illetve etnikai kisebbség tagja legyen. Mégsem kerülték el a rasszizmus bélyegét: fekete művészek és aktivisták azt követelik, hogy távolítsák el, sőt semmisítsék meg Dana Schutz 26 éves festőnő Nyitott koporsó című képét.

Az 1955-ben meglincselt Emmett Till felismerhetetlenségig összevert arca Dana Schutz Nyitott koporsó című festményén

Hogy megértsük a botrányt, 1955-ig kell visszamennünk az időben. Ebben az évben ölte meg brutális kegyetlenséggel két fehér férfi Emmett Tillt, egy 14 éves fekete fiút, amiért vásárlás közben állítólag flörtölt egyikük feleségével. A tinédzser arcát a felismerhetetlenségig összeverték, ám édesanyja ragaszkodott hozzá, hogy temetésén látható legyen, sőt fotó is készüljön róla, hogy ország-világ tanúja legyen annak, amit a szörnyetegek a fiával műveltek. A tetteseket a kizárólag fehér férfiakból álló esküdtszék ártatlannak ítélte, a feleség pedig évtizedekkel később elismerte, hogy egy szó sem volt igaz abból, hogy Till illetlen szavakat mondott neki és megragadta őt. A temetésen készült sokkoló fotó azonban bejárta Amerikát, és a feketék egyenjogúságáért folytatott polgárjogi küzdelem ikonja lett.

Ezt a fotót reprodukálta 2016 nyarán a New Yorkban élő festő. Akkoriban egymást érték a fiatal fekete férfiak elleni rendőri erőszakot megörökítő mobiltelefonos videók, és úgy látta, ismét aktuális Emmett Till lincselése, mert Amerika hatvan év elteltével sem tanult bűneiből. A művész tehát a feketék jogai mellett állt ki alkotásával, az mégis felháborodás tárgya lett.

Hannah Black, egy fekete bőrű brit művész nyílt levélben kérte a kurátorokat, hogy a festményt  akasszák le a falról, mi több, semmisítsék meg, hogy sohase kerülhessen múzeumi gyűjteménybe, illetve válhasson árucikké a műtárgypiacon, jövedelemhez juttatva alkotóját. De nem azzal volt baja, ahogyan Schutz lefestette Emmett Till eltorzított arcát. Hanem azzal, hogy ő maga fehér bőrű.

Dana Schutz

„Nem elfogadható, hogy fehér bőrű személyek pénzzé és szórakozás tárgyává tegyék a feketék szenvedését – írta Black. – A műalkotás tárgya nem Schutz tulajdona. A fehérek szólás- és alkotói szabadsága mások elnyomásán alapul, és nem magától értetődő jog. A festménynek mennie kell. (…) Édesanyja bátorságának köszönhetően Till összevert arca figyelmeztetésül és bátorításul szolgált a feketéknek. A nem feketéknek viszont el kell fogadniuk, hogy sem megtestesíteni, sem megérteni nem képesek ezt a gesztust.”

Egy Parker Bright nevű fekete művész több társával napokon keresztül elállta a képet a látogatók elől, miközben „Látványosság feketék halálából” feliratú pólót viselt. A hisztérikus hangulatra jellemző, hogy a tiltakozást kezdő Hannah Black maga is sok bírálatot kapott, mert nyílt levelét fehér bőrűek is aláírták, ezért újra kiadta azt, immár csak fekete aláírókkal.

A tiltakozáshullám jól illik abba a hadjáratba, amit az úgynevezett kulturális eltulajdonítás (cultural appropriation) ellen indított a nyugati egyetemeken kialakult új baloldali ideológia. Hívei szerint a többségi társadalom tagjai nem meríthetnek a kisebbségek művészeti, öltözködési vagy gasztronómiai kultúrájából. Ez néha jogos igény – például amikor Katy Perry gésának maszkírozva énekelte el „Feltétel nélkül” című dalát, volt némi igazsága bírálóinak, akik szerint ezzel az ázsiai nők behódoló voltáról szóló sztereotípiákat erősítette. A legtöbbször azonban puszta hisztériáról van szó. Tavaly például bejárta az internetet egy videó, amelyen fekete hallgatók zaklatják egy fehér bőrű társukat, amiért raszta frizurát merészel hordani.

A művészetre azonban beláthatatlan következményekkel járna, ha komolyan vennénk a kulturális elsajátítás fogalmát. Nemcsak azért, mert az emberi kultúrák alakulásának egyik legfontosabb eszköze a más kultúrákkal való találkozás, egymás kultúrájából való merítés. Hanem mert ha elfogadjuk, hogy senki sem tudja beleképzelni magát más fájdalmába, akkor ennek logikus következménye, hogy minden művész csak saját életéről írhat vagy festhet. Ahogy erre Lionel Shriver amerikai író rámutatott egy tavalyi írókonferencián: „Az egyetlen műfaj, ami marad, az a memoár” – fogalmazott.

Ha komolyan vesszük a mostani tiltakozókat, Harriet Beecher Stowe sem írhatta volna meg a Tamás bátya kunyhóját, de be lehetne tiltani egy másik híres antirasszista regényt, Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című művét is. Upsz, ezt egyes államokban már be is tiltották, igaz, más indokkal, a sértő kifejezések használata (pl. nigger) miatt.

Maga Dana Schutz így védte művét: „Valóban nem tudom, milyen érzés feketének lenni Amerikában, de azt tudom, milyen anyának lenni. Emmett volt Mamie Till egyetlen fia. (...) A fájdalma az én fájdalmam. A képet az édesanya iránti empátiám ihlette. Hiszem, hogy a művészet az empátia tere és a kapcsolatteremtés eszköze lehet. Valóban nem tudhatom biztosan, hogy milyen valaki másnak a bőrében lenni, de azt sem gondolom, hogy a másik ember teljesen megismerhetetlen számunkra.”

Ezzel a képpel nem volt gond, mivel fekete művész (Henry Taylor) festette meg Philando Castile rendőrök általi meggyilkolását

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.