Nagy építész távozott

/ 2018.02.13., kedd 18:00 /

Zalaváry Lajos többek között a Duna-parti Hotel Atrium-Hyatt és az Astorián álló East-West Business Center építésze volt. 95 éves korában hunyt el.

A Magyar Építőművészek Szövetsége közölte a hírt, hogy életének 95. évében elhunyt az egyik legismertebb magyar építész, Zalaváry Lajos. Nekrológjukban azt írják:

„A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a mai magyar építészet több nemzedékének mestere, útmutatója és példaképe volt. Az utolsó időig tökéletes szellemi frissességgel a munkának szentelte napjait. Folyamatosan alkotott immár hét évtizede, a tervei nyomán született házak közül nem is egyet fordulópontként jegyez a 20. századi magyar építészettörténet.

Zalaváry a saját építészetét nem tartotta előzmény és következmény nélküli, egyedülálló teljesítménynek. Munkásságának gyökereit Ybl Miklóstól, Lechner Ödön és Lajta Béla építészetén át egészen idősebb Janáky Istvánig - mesteréig – eredeztette.  Műveiben láthatatlan áramlatként működött az örökség – mely nem formai vagy szerkesztési elvekben érvényesül – hanem egy komplex látásmódban, amelyet a kész tervről vagy megépült házról csak az elmélyült és értő szem olvashat le.”

Az East-West Center az Astorián (1991) a rendszerváltozás emblematikus épülete.

Zalaváry épületei közül a két legismertebb, nagy léptékű budapesti alkotás a Széchenyi téren álló egykori Atrium-Hyatt (ma Sofitel) Hotel, a Duna-parti szállodasor legészakibb tagja és az Astoria látképét meghatározó saroképület, az East-West Business Center, amelyet 1991-ben adtak át, és egyfajta épített szimbóluma a rendszerváltás világának a korra jellemző anyaghasználatával, tágas átriumával, és eredetileg posztmodern stílusvilágával. (Az épületet 2008-ban modernizálták, ezért ma már nem építéskori formájában látható.)

Manapság nehéz visszaidézni, mennyire újszerűen hatott a maga idejében: ez volt az első igazi, nyugat-európai típusú irodaház a szocializmusból éppen csak kikecmergő, még mindig szürke és kelet-európai hangulatú Budapesten. Amikor átadták, jórészt Ladák és Daciák sorakoztak előtte a piros lámpánál, a nagy üveg-műkő tömb azonban úgy nézett ki, mintha Bécsből csöppent volna a város közepébe, és elmenni alatta éppen olyan izgalmas volt, mint beülni sajtburgerezni a Régiposta utcai McDonald's-ba.

Az életmű azonban ennél sokkal több és változatosabb, az 1950-es évektől egészen az ezredfordulóig tart, és megjelenik benne a 20. század második felének összes stílusirányzata. Annak, akit mélyebben érdekel, két cikket ajánlunk olvasgatásra:

  • Götz Eszter a Magyar Művészeti Akadémia honlapján elemezte Zalaváry munkásságát (az építész számos egyéb tisztsége mellett akadémiai tag is volt)
  • Haba Péter 2008-ban, Zalaváry 85. születésnapján írt ismertőt róla

Zalaváry Lajos legismertebb épületei egy olyan korszakban születettek, ami időben még meglehetősen közel esik hozzánk, és - legyünk őszinték - nem is túlzottan közkedveltek – a 20. század utolsó három évtizedét kevesen tartják az építőművészet nagy korszakának.

A Jászberényi termálfürdő (1958) a magyar organikus építészet előhírnöke volt.

Korai időszakának alkotásai szívet melengetőbbek, különösen az 1958-ban átadott jászberényi termálfürdő, amely a medenceterek búboskemencére vagy cserépedényre emlékeztető formájával, „folklorista” modernizmusával nemcsak egyedülálló tehetségről tanúskodik, hanem talán a legkorábbi előzménye annak a merészen új stílusnak, amivel – jó tizenöt évvel később – Makovecz Imre színre lépett, és amit magyar organikus építészetnek nevezünk. Zalaváry kétségtelenül nem ebben az irányban haladt tovább, mégis ezt a remek – műemléki védelemre is érdemes, korszakalkotó – épületét ajánljuk az olvasóink figyelmébe.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.