Nagy építész távozott

/ 2018.02.13., kedd 18:00 /

Zalaváry Lajos többek között a Duna-parti Hotel Atrium-Hyatt és az Astorián álló East-West Business Center építésze volt. 95 éves korában hunyt el.

A Magyar Építőművészek Szövetsége közölte a hírt, hogy életének 95. évében elhunyt az egyik legismertebb magyar építész, Zalaváry Lajos. Nekrológjukban azt írják:

„A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a mai magyar építészet több nemzedékének mestere, útmutatója és példaképe volt. Az utolsó időig tökéletes szellemi frissességgel a munkának szentelte napjait. Folyamatosan alkotott immár hét évtizede, a tervei nyomán született házak közül nem is egyet fordulópontként jegyez a 20. századi magyar építészettörténet.

Zalaváry a saját építészetét nem tartotta előzmény és következmény nélküli, egyedülálló teljesítménynek. Munkásságának gyökereit Ybl Miklóstól, Lechner Ödön és Lajta Béla építészetén át egészen idősebb Janáky Istvánig - mesteréig – eredeztette.  Műveiben láthatatlan áramlatként működött az örökség – mely nem formai vagy szerkesztési elvekben érvényesül – hanem egy komplex látásmódban, amelyet a kész tervről vagy megépült házról csak az elmélyült és értő szem olvashat le.”

Az East-West Center az Astorián (1991) a rendszerváltozás emblematikus épülete.

Zalaváry épületei közül a két legismertebb, nagy léptékű budapesti alkotás a Széchenyi téren álló egykori Atrium-Hyatt (ma Sofitel) Hotel, a Duna-parti szállodasor legészakibb tagja és az Astoria látképét meghatározó saroképület, az East-West Business Center, amelyet 1991-ben adtak át, és egyfajta épített szimbóluma a rendszerváltás világának a korra jellemző anyaghasználatával, tágas átriumával, és eredetileg posztmodern stílusvilágával. (Az épületet 2008-ban modernizálták, ezért ma már nem építéskori formájában látható.)

Manapság nehéz visszaidézni, mennyire újszerűen hatott a maga idejében: ez volt az első igazi, nyugat-európai típusú irodaház a szocializmusból éppen csak kikecmergő, még mindig szürke és kelet-európai hangulatú Budapesten. Amikor átadták, jórészt Ladák és Daciák sorakoztak előtte a piros lámpánál, a nagy üveg-műkő tömb azonban úgy nézett ki, mintha Bécsből csöppent volna a város közepébe, és elmenni alatta éppen olyan izgalmas volt, mint beülni sajtburgerezni a Régiposta utcai McDonald's-ba.

Az életmű azonban ennél sokkal több és változatosabb, az 1950-es évektől egészen az ezredfordulóig tart, és megjelenik benne a 20. század második felének összes stílusirányzata. Annak, akit mélyebben érdekel, két cikket ajánlunk olvasgatásra:

  • Götz Eszter a Magyar Művészeti Akadémia honlapján elemezte Zalaváry munkásságát (az építész számos egyéb tisztsége mellett akadémiai tag is volt)
  • Haba Péter 2008-ban, Zalaváry 85. születésnapján írt ismertőt róla

Zalaváry Lajos legismertebb épületei egy olyan korszakban születettek, ami időben még meglehetősen közel esik hozzánk, és - legyünk őszinték - nem is túlzottan közkedveltek – a 20. század utolsó három évtizedét kevesen tartják az építőművészet nagy korszakának.

A Jászberényi termálfürdő (1958) a magyar organikus építészet előhírnöke volt.

Korai időszakának alkotásai szívet melengetőbbek, különösen az 1958-ban átadott jászberényi termálfürdő, amely a medenceterek búboskemencére vagy cserépedényre emlékeztető formájával, „folklorista” modernizmusával nemcsak egyedülálló tehetségről tanúskodik, hanem talán a legkorábbi előzménye annak a merészen új stílusnak, amivel – jó tizenöt évvel később – Makovecz Imre színre lépett, és amit magyar organikus építészetnek nevezünk. Zalaváry kétségtelenül nem ebben az irányban haladt tovább, mégis ezt a remek – műemléki védelemre is érdemes, korszakalkotó – épületét ajánljuk az olvasóink figyelmébe.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.