Nature: A hatalmat nem merik kritizálni, de a tudománypolitikával elégedettek a magyar kutatók

/ 2017.12.01., péntek 19:00 /

A magyar tudománypolitikáról közölt hangulatjelentést november 23-i számában a világ egyik vezető természettudományos szakfolyóirata, a Nature.

A lap kiemeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több tagja tavaly lemondott tagságáról, mivel a köztestület nem emeli fel a szavát elég erélyesen a kormány szerintük antidemokratikus intézkedései ellen. A magyar tudósok nem szívesen nyilatkoznak politikai kérdésekről, a folyóiratnak több fiatal kutató arról számolt be, hogy a kormány kritizálása veszélybe sodorhatja karrierjüket. Eközben azonban korszerű, versenypályázatokra épülő kutatásfinanszírozási infrastruktúra épült ki az országban, és kutatás-fejlesztésben Magyarország a többi közép-európai ország előtt jár.

A Nature szerint a rendszer alapjait Pálinkás József kezdte el lerakni, amikor 2008-ban az MTA elnökévé választották, és elindította a Momentum pályázatot, mely fiatal tudósoknak biztosított ötéves, évi 50 millió forintos támogatást önálló kutatócsoport elindítására. A Momentumnak köszönhetően maradt itthon és költözött haza több ígéretes magyar tudós.

Pálinkás két akadémiai elnöki ciklusa után 2015-ben a több intézmény összevonásával újonnan létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapító elnöke lett, és itt is világos szabályokra épülő, teljesítményalapú, kompetitív versenypályázati rendszer alapjait tette le. Az egyik ilyen pályázat az Élvonal, melyen öt éven át átlagosan évi 60 millió forint vissza nem térintendő támogatást lehet elnyerni alapkutatásra.

Az Élvonal pályázaton csak olyan tudósok nyerhetnek, akiknek az elmúlt öt évben volt olyan eredményük, amely idézettség szempontjából a legfelső tíz százaléknyi publikáció közé került saját szakterületükön. Cserébe a győztes kutatók az európai uniós átlagnak megfelelő fizetést vihetik haza, ami két és félszer magasabb a magyarnál. A területükön legidézettebb 5 százalékba kerülő publikációk szerzői pedig egyszeri, 20 millió forintos jutalmat kapnak.

A teljesítményelvű megközelítés „sok feszültséget okoz a kutatói közösségben, de szigorú kiválasztás nélkül nem működik jól a tudomány” – idézi a Nature Pálinkás Józsefet.

A lap megszólaltatja Reményi Ádám sejtbiológust is, aki tíz éve tért haza, és most az Élvonal pályázaton elért sikerének köszönhetően tudja folytatni a Momentum keretében elkezdett kutatását. „A tudomány helyzete jobb, mint korábban volt” – fogalmaz.

Magyarország rendre sikeresebb az Európai Kutatási Tanács pályázatain, mint exkommunista szomszédai, jóllehet a GDP arányában még mindig kevesebbet (1,2 százalékot) fordít kutatás-fejlesztésre, mint a 2 százalékos európai uniós átlag. Félő azonban, hogy az EU Strukturális Alapokból érkező támogatás, amellyel az elmúlt években jelentős fejlődésen esett át a fejletlenebb régiók kutatási infrastruktúrája, 2019 után elapad. Pálinkás ennek pótlására az innovációra fordított összeg megduplázását kéri a kormánytól a jövő évi költségvetésben.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.