valasz.hu/kultura/magyar-mezeskalacs-robog-a-vilaghir-fele-40-millioan-lattak-ezt-a-videot-117516

http://valasz.hu/kultura/magyar-mezeskalacs-robog-a-vilaghir-fele-40-millioan-lattak-ezt-a-videot-117516

Ne átkozd a sötétséget!

/ 2003.02.14., péntek 07:54 /

Az ötvenhatban kivándorolt és ma Chicagóban élő költő, nyelvész és egyetemi tanár, Makkai Ádám nemrég Budapesten járt abból az alkalomból, hogy megjelent új könyve, melyben továbbírta Petőfi Sándor életét és verseit. Az Úristen! Engedj meghalni! című verses regény játékos alapötlete, hogy a nagy költő nem hal meg a segesvári csatában, hanem a mai napig él és alkot. Természetesen ő az, aki az 1956-os forradalmat vezeti, és azon sem kell csodálkozni, hogy erről csak fél évszázaddal később értesül, amikor két túlvilági vezetője, a dalai láma és Kőrösi Csoma Sándor levetíti neki az eseményeket. Makkai Ádám nem most vonja először magára a figyelmet. Nyugaton úgyszólván berobbant a nyelvészetbe, amikor 1972-ben megjelent az angol-amerikai idiómákról írt úttörő munkája, az Idiom Structure in English (Az angol nyelv idiómarendszere). Ezenkívül ő szerkesztette a klasszikus magyar líra egészét átfogó angol nyelvű antológiát In Quest of the Miracle Stag címen - amelyről a Nobel-díjas ír-angol költő, Seamus Heaney is írt méltatást -, és annak valamivel bővebb, magyar változatát A csodaszarvas nyomában címmel. Hamarosan napvilágot lát az élő magyar költők angol nyelvű antológiája is, míg 2006-ra, a forradalom 50. évfordulójára Makkai azt szeretné, ha díszdobozban megjelenne az összkiadás négy vaskos kötete - kettő angol, kettő magyar, kiegészítve két CD-ROM-mal -, rajta aranybetűs felirat: "Magyarország küzdelme az egyetemes szabadságért, 1956-2006".

Miért "disszidált", és hogyan vetette meg a lábát az Egyesült Államokban?

Fotó: Griechisch Tamás

Nagyon rossz káder voltam itthon. Anyámat, Ignácz Rózsát, az erdélyi református paplányt klerikális, irredenta írónak bélyegezték, apám jobboldali politikus volt, amit ugyan megbánt, sőt a németek le is csukták, mégis rosszul hangzott a neve akkoriban, ráadásul a családjából mások is szerepeltek a kommunisták feketelistáján. Kezdetben 80 centes órabérért konyhai kisegítő voltam, aztán 1957-ben én voltam az első 56-os menekült, aki bekerült a Harvardra. Miután orosz-francia szakon végeztem, Hawaiin kaptam állást, ahol apám történelemtanárként dolgozott. Az episzkopális egyház iskolájában tanítottam németet, franciát, latint és oroszt. Otthon magyarul beszéltem az akkori feleségemmel és az apámmal, magam körül pedig hallottam kantoni és mandarin kínait, okinavai és tokiói japánt, portugált, több Fülöp-szigeteki és indonéz dialektust, meg persze a hawaii nyelvet. Bábeli nyelvzavarban éltem két éven át.

És utána?

Megismerkedtem egy osztrák férfival, aki a zsidóüldözés elől menekült el, hawaii nőt vett feleségül. Ő mondta, hogy nyelvésznek kellene lennem. Először értetlenül meredtem rá, de ő nem tágított, és segített bekerülnöm a Yale-re 1960-ban. Aztán alighogy 1963-ban megkaptam az amerikai állampolgárságot, máris Malajziába hívtak, Kuala Lumpurba nyelvtanárnak. Egy évig tanítottam ott angol nyelvet, de ami a legpikánsabb, hogy a király fiának lettem az orosztanára, mert diplomatapályára készült. Lefüggönyözött autóval jöttek értem hetente kétszer. Miután visszamentem a Yale-re, nem a maláj nyelvvel kezdtem foglalkozni, hanem valami még egzotikusabbal, az angol-amerikai idiómákkal. "És kik lesznek az informátorai?" - kérdezték tőlem a professzorok. "Hát önök, uraim"
- válaszoltam. Roppantul meglepődtek, hogy egy európai fogja kihúzni belőlük a mondásaikat. Az ebből írt doktori disszertáció 1965-ben készült el, e témában az első munka. 1972-ben lett belőle könyv, háromszor olyan hosszú, mint a disszertáció, egy hollandiai kiadó, a Mouton jelentette meg. A világ szinte minden országában írtak róla. Szótárt is írtam később, májusban kell leadnom a negyedik, átdolgozott kiadás kéziratát. Aztán 1974-ben az angol Michael Halliday professzorral együtt alapítottam egy nyelvészeti társaságot, a LACUST-t, mert az amerikai nyelvészeti társaságok egysíkúvá laposodtak, a tagok számára kizárólag Chomsky volt a mérvadó. "Inkább gyújts gyertyát, ne átkozd a sötétséget!" - mondta Halliday, Konfuciust idézve. A társaságnak egy időben 1500 tagja volt 27 országból. Huszonegy évig voltam ügyvezető igazgató. Akkor mondtam le, mikor elkezdtem az első antológiával komolyabban foglalkozni.

Mennyire érzi átültethetőnek a magyar verseket?

Több fordításnak kellene készülnie: középen lenne a vers, mint egy szobor, és azt tizenkét oldalról állnák körül a fordítások. Így jelenhetne meg igazán az olvasók előtt. Az angol nyelvű antológia első kötetének második kiadásában József Attila Születésnapomra című versének hat fordítását közlöm. Egy fordító kivételével mindenkinek beletörött a bicskája abba, hogy "Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani!" Zollman Péternek hívják, így oldotta meg: "I'll teach my nation one and all / much greater things than what you call / college knowledge." Zseniális. Arra törekszem, hogy eltűnjön a mesterséges határ az irodalom és a nyelvészet között, hiszen a kettő valamikor egy tudomány volt, és filológiának hívták. Remélem, a XXI. században újból összeforrnak egy magasabb szinten.

Petőfi miért foglalkoztatja?

Mert 1956 a második születésem éve, és ahogy annak idején Cs. Szabó László írta egy gyönyörű esszéjében az Irodalmi Újságban, ha valami nagy baj van, az emberek mindig a Petőfi-szobornál gyülekeznek. Petőfi lett a nemzeti ideálunk. A mohácsi vész előtt Angliának és Magyarországnak egyaránt négymillió lakosa volt. A 150 éves török hódoltság után mi egymillióra zsugorodtunk, a britek 16 milliósak lettek, és a hatalmas területet be kellett népesíteni. Ma tehát alig vannak olyanok, akik az "ősmagyarok" leszármazottjai. Magyar ember az, aki vállalja a magyar nyelvet, sorsot, történelmet. Petőfiben látom ennek megtestesülését, s ő ráadásul a világszabadságért is küzdött.

A Barguzin-ügyről mi a véleménye?

Tegyük fel, hogy megtalálják és pozitívan azonosítják a csontvázát. De mit nyerünk vele? Versei úgysem kerülnek elő. Ahogy Juhász Gyula mondta: "nevét idézik, de a szellemét nem". Én a szellemét próbáltam megidézni. A világszabadság eszméjéhez szükség van egy személyiségre is, de ennek semmi köze a földi maradványokhoz.

Mit jelent az, hogy világszabadság?

Megszűnik a vallásüldözés, az etnikai és faji megkülönböztetés, akadálytalanul érvényesül a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas elve. A szabadságnak a szellemi életben, a művészetben, a tudományban és a kiskapitalizmusban kellene érvényesülnie. Az egyenlőségnek a jog világában. A legnehezebb dolog a testvériség, mert a szeretetet ugye nem lehet elrendelni. De reménykedem benne, hogy lassan a szeretet is uralkodó lesz, mert átmenőben vagyunk a Halak korszakából a Vízöntő korszakába. Ezt Kodolányi János éppúgy tudta, mint Várkonyi Nándor, Weöres Sándor vagy Tamkó Sirató Károly és persze mindenki, aki asztrológiával foglalkozik. 1967 óta vagyok tagja az amerikai asztrológusok szövetségének. Engem a dolog kozmológiája érdekel. Egy világév 25 900 évig tart, egy világhónap vagy világkorszak 2160 évig. Minden korszakban más az emberiség tudata.

Ezt honnan lehet tudni?

El kell olvasni Hamvastól a Scientia Sacrát, Várkonyitól a Sziriat oszlopait, Baktay Ervin és Jung idevágó írásait, és foglalkozni kell a Védákkal. Magyarországon egyébként működik az Antropozófiai Társaság, amelyet dr. Vámosi Nagy Emilné Göllner Mária indított el. Az ő örökébe lépett Török Sándor író, több mint száz mű szerzője, beleértve rengeteg színdarabot, melyek közül néhányban történetesen édesanyám játszotta a főszerepet. A társaság jelenlegi elnöke dr. Szilágyi Péter ügyvéd. A Bimbó út 3. szám alatt található székházban nemrég tartottam előadást Irodalom, reinkarnáció és a magyarság Petőfi-képzete címmel. Petőfi ugyanis hitt abban, hogy ő már élt: "Rómában Cassius valék, Helvéciában Tell Vilmos, Párizsban Desmoulins Kamill... Itt is leszek tán valami." Örömmel közölhetem, hogy Prokofjev unokája ma az orosz antropozófiai társaság elnöke, nemrég találkoztam vele Svájcban, Dornachban, ahol az antropozófiai világmozgalom központja van. A Goetheanum nevű épületben, mert Rudolf Steiner, az alapító úgy vélekedett, hogy Goethe volt a világ első antropozófusa. Az antropozófia szerint minden ember és nemzet mögött áll egy Arkangyal, és a hierarchia megy fölfelé az Úristenig. Török Sándor halhatatlan mondata így hangzik: "Nem mi vagyunk a legfejlettebb majom, hanem a legkisebb isten..."

Úgy tudom, van egy elmélet, amely szerint minden, ami elhangzik, bekerül az abszolút könyvtárba, az Akasha-krónikába.

Igen, ez a gondolat eredetileg a Védákból ered. A nagy költők mind sejtik. A beavatottak, vagyis azok, akik életükben megtapasztalják a halált, tudják olvasni az Akasha-krónikát. A nagy mű maradhat fiókban, ahogy Hamvas szellemesen megjegyezte. Minden látszat ellenére ma a materializmus hanyatlásának lehetünk tanúi. Kodolányi János már 1952-ben megjövendölte, hogy a materializmus a természettudományok fegyverei előtt fogja megadni magát. Ha megvalósul, gyönyörű költői elégtétel lesz! Az Olaszországban élő László Ervin - aki hetven könyvet írt, köztük A kreatív kozmosz címűt, és jelenleg az ENSZ tudományos szervezetének filozófiai és tudományos tanácsadója - azt vallja, hogy az anyag nem más, mint deformált, fagyott kvantumhullám, amit ugyan egységként érzékelünk, de mögötte, a szubatomális síkon zenei attitűdök vannak. Püthagorasznak volt tehát igaza, aki azt mondta, hogy a világot a szférák zenéje irányítja!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.