Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

/ 2016.03.03., csütörtök 15:06 /
Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Széles körben ünnepelték a valóban rokonszenves Röhrig Gézát, amikor azt mondta, a holokauszt mellett szerinte is szükség volna nagy filmekre a XX. század egyéb magyar tragédiáiról. A Saul fia főszereplője ezzel azoknak üzent, akik így vagy úgy, de azt sérelmezték, hogy „miért mindig csak a vészkorszakról forgatnak a rendezők, és miért csak ezzel a témával lehet fesztiválsikereket elérni”.

Szerintem viszont hagyjuk abba a nyavalygást, nézzünk magunkba, és kérdezzük meg: miért nem becsüljük meg jobban a már most is létező alkotásokat? Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Miért nem tettük kultuszfilmmé azt az alkotást, amelyet (részben lengyel szereplői miatt) talán még Lengyelországban is nagyobb becsben tartanak?

Nagyrészt persze egyet lehet érteni Pion István költővel, a Magyar Nemzet munkatársával, aki – a Saul fia keresztény szereplőjeként – a mostani Heti Válaszban arról vall: nem az a gond, hogy nincsenek filmek a tárgykörben, hanem a minőségükkel akad probléma. Több alkotásra ez valóban igaz. De ettől még kérdés: sokan miért csak egy holokausztfilmre adott dacreakcióként ébrednek rá a magyar múlt mozgóképes ábrázolásának múlhatatlan szükségességére? Egyébként meg, saját jogán, korában miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés?

Azt pedig, hogy kiváló alkotásról van szó, nemcsak én mondom, hanem – bár nem tartja hibátlannak – az Élet és Irodalomban és a Magyar Narancsban sokat publikáló kritikus, esztéta, Bori Erzsébet is. „Ha nem csal a szimatom, Gyarmathy Lívia filmje szép reményekkel nézhet a nemzetközi fesztiválok elé. Tucatszám forognak a világban a politikai krimik, a történelmi hátterű melodrámák. Ha mellőzzük a B-szériát, és csupán olyan nagy sikerű mozikat veszünk alapul, mint a három Oscarral dekorált Gyilkos mezők, a Szökés akkor is kiemelkedik ebből a mezőnyből. Nagy történet ez, és nem lepődnék meg, ha a hazai nézők tetszése is igazolná, hogy nem Pusztaszeren, nem is Hollywoodban, hanem valahol errefelé kell keresgélni az olyannyira áhított magyar közönségfilmet” – írta az 1997-es alkotásról a korabeli Filmvilágban. Ezek után talán nem véletlen, hogy a mozi elnyerte az Európai Filmakadémia Félix-díját is.

A mű egyébként azt a megrendítő történetet meséli el, hogyan szökött meg a recski munkatáborból Michnay Gyula, hogy végül eljusson a Szabad Európa rádió stúdiójába, és ott sorolja fel annak a több száz fogolynak a nevét, akiket a táborban őriztek, s a világ ily módon szerzett tudomást a láger létezéséről. A mozi az interneten sajnos csak lengyel szinkronnal érhető el, ebből, a több részre szabdalt változatból illesztettük ide az első néhány percet.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ilyen még nem volt!

Megjelent egy különleges DVD, amelynek a bemutatóját együtt tartják a népszerű óbudai Kobuci kert szezonzáró táncházával szeptember 1-jén. Figyelem, népzenei karaoke!

Különleges Cseh Tamás-felvétel

A Cseh Tamás Archívum számtalan módon őrzi a hét éve elhunyt énekes emlékét: a fényképek, hangfelvételek és tárgyak mellé most egy egészen különleges ötlet társult.

Orlando, Amadeus, Ványa bá

Bár majd csak szeptember 5-én kezdődik, érdemes időben jegyet venni a Thália Színház hagyományos évadnyitó eseményére, a Vidéki Színházak Fesztiváljára.

Kukkantsunk be a művészek otthonaiba

A nyár utolsó hétvégéjén ismét szélesre tárja kapuit Szentendre. Augusztus 26. és 28. között kulturális és gasztronómiai programok várják késő éjszakáig az érdeklődőket.

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.

Orbán Viktor főtanácsadója: „Kudarcos a kormány médiapolitikája”

Fontos lapokat veszített el a kormány, a közszolgálati média leépülése pedig szívszorító – így Szőcs Géza. A kormányfő kulturális főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek saját kontinensükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság. Szőcs Géza közéleti témákat körüljáró esszéfüzére a csütörtöki Heti Válaszban olvasható.