valasz.hu/kultura/mit-tud-az-l-simon-altal-megmentett-kastely-119672?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2016_07_27

http://valasz.hu/kultura/mit-tud-az-l-simon-altal-megmentett-kastely-119672?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2016_07_27

Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

/ 2016.03.03., csütörtök 15:06 /
Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Széles körben ünnepelték a valóban rokonszenves Röhrig Gézát, amikor azt mondta, a holokauszt mellett szerinte is szükség volna nagy filmekre a XX. század egyéb magyar tragédiáiról. A Saul fia főszereplője ezzel azoknak üzent, akik így vagy úgy, de azt sérelmezték, hogy „miért mindig csak a vészkorszakról forgatnak a rendezők, és miért csak ezzel a témával lehet fesztiválsikereket elérni”.

Szerintem viszont hagyjuk abba a nyavalygást, nézzünk magunkba, és kérdezzük meg: miért nem becsüljük meg jobban a már most is létező alkotásokat? Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Miért nem tettük kultuszfilmmé azt az alkotást, amelyet (részben lengyel szereplői miatt) talán még Lengyelországban is nagyobb becsben tartanak?

Nagyrészt persze egyet lehet érteni Pion István költővel, a Magyar Nemzet munkatársával, aki – a Saul fia keresztény szereplőjeként – a mostani Heti Válaszban arról vall: nem az a gond, hogy nincsenek filmek a tárgykörben, hanem a minőségükkel akad probléma. Több alkotásra ez valóban igaz. De ettől még kérdés: sokan miért csak egy holokausztfilmre adott dacreakcióként ébrednek rá a magyar múlt mozgóképes ábrázolásának múlhatatlan szükségességére? Egyébként meg, saját jogán, korában miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés?

Azt pedig, hogy kiváló alkotásról van szó, nemcsak én mondom, hanem – bár nem tartja hibátlannak – az Élet és Irodalomban és a Magyar Narancsban sokat publikáló kritikus, esztéta, Bori Erzsébet is. „Ha nem csal a szimatom, Gyarmathy Lívia filmje szép reményekkel nézhet a nemzetközi fesztiválok elé. Tucatszám forognak a világban a politikai krimik, a történelmi hátterű melodrámák. Ha mellőzzük a B-szériát, és csupán olyan nagy sikerű mozikat veszünk alapul, mint a három Oscarral dekorált Gyilkos mezők, a Szökés akkor is kiemelkedik ebből a mezőnyből. Nagy történet ez, és nem lepődnék meg, ha a hazai nézők tetszése is igazolná, hogy nem Pusztaszeren, nem is Hollywoodban, hanem valahol errefelé kell keresgélni az olyannyira áhított magyar közönségfilmet” – írta az 1997-es alkotásról a korabeli Filmvilágban. Ezek után talán nem véletlen, hogy a mozi elnyerte az Európai Filmakadémia Félix-díját is.

A mű egyébként azt a megrendítő történetet meséli el, hogyan szökött meg a recski munkatáborból Michnay Gyula, hogy végül eljusson a Szabad Európa rádió stúdiójába, és ott sorolja fel annak a több száz fogolynak a nevét, akiket a táborban őriztek, s a világ ily módon szerzett tudomást a láger létezéséről. A mozi az interneten sajnos csak lengyel szinkronnal érhető el, ebből, a több részre szabdalt változatból illesztettük ide az első néhány percet.

Rosta

Laky Zoltán

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.