Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

/ 2016.03.03., csütörtök 15:06 /
Ne nyavalyogjunk: a Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Széles körben ünnepelték a valóban rokonszenves Röhrig Gézát, amikor azt mondta, a holokauszt mellett szerinte is szükség volna nagy filmekre a XX. század egyéb magyar tragédiáiról. A Saul fia főszereplője ezzel azoknak üzent, akik így vagy úgy, de azt sérelmezték, hogy „miért mindig csak a vészkorszakról forgatnak a rendezők, és miért csak ezzel a témával lehet fesztiválsikereket elérni”.

Szerintem viszont hagyjuk abba a nyavalygást, nézzünk magunkba, és kérdezzük meg: miért nem becsüljük meg jobban a már most is létező alkotásokat? Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Miért nem tettük kultuszfilmmé azt az alkotást, amelyet (részben lengyel szereplői miatt) talán még Lengyelországban is nagyobb becsben tartanak?

Nagyrészt persze egyet lehet érteni Pion István költővel, a Magyar Nemzet munkatársával, aki – a Saul fia keresztény szereplőjeként – a mostani Heti Válaszban arról vall: nem az a gond, hogy nincsenek filmek a tárgykörben, hanem a minőségükkel akad probléma. Több alkotásra ez valóban igaz. De ettől még kérdés: sokan miért csak egy holokausztfilmre adott dacreakcióként ébrednek rá a magyar múlt mozgóképes ábrázolásának múlhatatlan szükségességére? Egyébként meg, saját jogán, korában miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés?

Azt pedig, hogy kiváló alkotásról van szó, nemcsak én mondom, hanem – bár nem tartja hibátlannak – az Élet és Irodalomban és a Magyar Narancsban sokat publikáló kritikus, esztéta, Bori Erzsébet is. „Ha nem csal a szimatom, Gyarmathy Lívia filmje szép reményekkel nézhet a nemzetközi fesztiválok elé. Tucatszám forognak a világban a politikai krimik, a történelmi hátterű melodrámák. Ha mellőzzük a B-szériát, és csupán olyan nagy sikerű mozikat veszünk alapul, mint a három Oscarral dekorált Gyilkos mezők, a Szökés akkor is kiemelkedik ebből a mezőnyből. Nagy történet ez, és nem lepődnék meg, ha a hazai nézők tetszése is igazolná, hogy nem Pusztaszeren, nem is Hollywoodban, hanem valahol errefelé kell keresgélni az olyannyira áhított magyar közönségfilmet” – írta az 1997-es alkotásról a korabeli Filmvilágban. Ezek után talán nem véletlen, hogy a mozi elnyerte az Európai Filmakadémia Félix-díját is.

A mű egyébként azt a megrendítő történetet meséli el, hogyan szökött meg a recski munkatáborból Michnay Gyula, hogy végül eljusson a Szabad Európa rádió stúdiójába, és ott sorolja fel annak a több száz fogolynak a nevét, akiket a táborban őriztek, s a világ ily módon szerzett tudomást a láger létezéséről. A mozi az interneten sajnos csak lengyel szinkronnal érhető el, ebből, a több részre szabdalt változatból illesztettük ide az első néhány percet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.