valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

http://valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

Nekünk Szigetvár kell?

/ 2016.08.31., szerda 16:35 /

Nonszensz, hogy a Szulejmán című tévésorozat miatt Ibrahim pasát jobban ismerik hazánkban, mint Hunyadit – mondja Hóvári János történész, egykori ankarai nagykövet, a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 Emlékbizottság elnöke.

– Hihetetlenül izgalmas Szigetvár története: 4500 várvédő nézett farkasszemet az ötvenezres oszmán sereggel 1566 augusztusában. Mindent tudunk már Zrínyiről és a török korról?

– A Zrínyi Miklós-emlékévhez kapcsolódóan hamarosan megjelenik magyarul és angolul is Varga Szabolcs új Zrínyi-monográfiája, amely az elmúlt húsz év kutatásaira épül.

– A tankönyveket is át kell írni?

– A tankönyvekben nincs benne, hogy a hadvezér Zrínyi milyen sikeres ember volt. Az 1550-es évek közepétől központi irányítás alá vonták a végvári rendszert, létrejött a Haditanács Bécsben – amit a magyar történelemkönyvekben szidni szoktak –, s ez azt jelentette, hogy központi költségvetésből indult a várépítés. Megjelentek a nyugat-európai tiszti kultúrát képviselő, professzionális katonák, akik mindent tudtak erről a háborúról. Ennek a világnak volt a kulcsfigurája Zrínyi Miklós és Kerecsényi László, a gyulai vár kapitánya, akik a törököket bizonyos vidékeken elkezdték visszaszorítani. Zrínyi rájött, hogyan lehet a magyar, a horvát és a bécsi érdekeket sajátos rendszerbe hozni, és nem volt jellemző rá a „kurucosság”.

– Szigetvár mégis elesett: fényes győzelem volt ez a törököknek?

– Fodor Pál kutatásaiból tudjuk, hogy az ostrom a törököket elgondolkodtatta, érdemes-e ilyen áldozatok árán új hódításokba kezdeniük Közép-Európában. Az, ahogy a védők megállították az ostromgépezetet, mindenkit meglepett. Fodor mutatott rá arra is, hogy ez annak a szulejmáni korszaknak, amelyet nagynak és dicsőségesnek mondanak, a végét jelentette, hiszen nem tudták elfoglalni az egész országot, valamint Gyulával és Szigetvárral is nehezen boldogultak.

– A vereség ellenére Szigetvár a hősiesség jelképe lett.

– Érdekes, hogy miközben Mohács a gyász szimbóluma, Szigetvár a megdicsőülésé, jóllehet mindkét csatában hősies küzdelem zajlott. Mohács úgy él a köztudatban, hogy eleink nem tettek meg mindent, de ez nem igaz. Tizenötezer magyar nemes és közember maradt a csatatéren. Szigetvár irodalmi, historiográfiai megjelenése azonban más, mint Mohácsé. Zrínyi apródja, Cserenkó Ferenc túlélte az ostromot, és megírta Zrínyi kirohanását és halálát. S mivel a szöveg 1568-ban a szlovén humanista, Budina Sámuel fordításában latinul is megjelent, egész Európa tudomást szerzett róla. Budina használja először a morális győzelem kifejezést. Ezt ragadja meg az ifjabb Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája a Szigeti veszedelemben olyan zseniálisan, hogy ez lesz aztán a magyar nemzettudat alapja Csokonai, Kölcsey és Vörösmarty műveiben, ebből sarjad a Himnusz és a Szózat világa.

– Akkoriban is nagyhatalmi játszmák közepette kellett lavíroznunk: mennyire befolyásolta az emlékév szervezését az aktuálpolitika?

– Az emlékév jó hatással volt a magyar–horvát kapcsolatok újragondolására. Kiállítást rendeztünk Kőnig Frigyes várrekonstrukcióiból Zágrábban, óriási sikerrel, bár horvát barátaink először nem nagyon értették, hogy egy magyar professzor miért rajzol horvát várakat. De hát ez a mi állam-és sorsközösségünk része! A Zrínyiek emléke összeköt minket. A törökökkel való kapcsolat pedig arról szól, hogy a történelem változik. Valaha szemben álltunk, de az elmúlt háromszáz évben jó kapcsolatban vagyunk; érdekeink egybeesnek, és segítünk egymásnak. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos Törökországba menekült, de 1944-ben Kállay Miklós is a török követségen talált menedéket. A törökök ’56-os magyar menekülteket is fogadtak. Az a kérdés, hogyan lehet ezt a barátságot egy rendszerbe hozni azzal, hogy a középkori Magyarországot legyőző és tönkretevő uralkodót úgy hívták: Szulejmán.

– Barátság helyett érdemesebb talán hatalmi érdekekről beszélni.

– Az 1849-es Magyarországot két hatalom ismerte el: az Oszmán Birodalom és az Amerikai Egyesült Államok. Abdul-Medzsid szultán pedig – akinek az ükunokája szeptemberben Szigetvárra jön – háborút vállalt volna Kossuth Lajosékért. Az orosz flotta már felvonult a Fekete-tengeren, hogy a menekültek befogadása miatt megtámadja az Oszmán Birodalmat. Ismerem a törököket, a velünk való rokonszenvük nagyobb, mint a miénk feléjük.

– A meghívott politikusok közül kik lesznek ott Szigetváron a szeptember 7-i megemlékezésen?

– A horvát elnök asszony, Kolinda Grabar-Kitarović, aki a kezdetektől támogatja az emlékévet, biztosan eljön, és Áder János államfővel együtt tiszteleg Zrínyi Miklós emléke előtt. Ha csoda történik, akkor Recep Tayyip Erdogan elnök is megérkezik. Azok után persze, ami Törökországban történt, ezt valószínűtlennek tartom, de bizonyára elküldi valamelyik miniszterét a megemlékezésre, ahol kicsit lezárjuk a magyar–török kapcsolatokban a történelmet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelen nem szépítheti meg a múltat, és a múltnak sem kell a jelenig hatnia mindenben.

– A puccs idején hazánk az elsők között biztosította Erdogant a támogatásáról. Milyen hatása lehet a puccsnak és az azt követő tisztogatásnak?

– Törökországban a régmúlt és a közelmúlt megemésztése zajlik, nem szokványos körülmények között. Az országban hatalmas ellentétek vannak egyes társadalmi, regionális és politikai csoportok között. Nagy küzdelem van akörül is, hogy a török népnek mit kell kezdenie a muszlim örökséggel. Túllépni rajta, mint Mustafa Kemál Atatürk tette, vagy iszlamista reneszánszot beindítani, ami jelenleg zajlik. Sajnos az inga Törökországban a XX. században kilengett mindkét oldalra. Itt az ideje a történelmi megbékélésnek. A puccs ennek elutasítása volt, és sokat rontott a helyzeten. Így gondolkodik erről a török elnök kemalista parlamenti ellenzéke is, amely a puccskísérletet határozottan elítélte.

– Migránsügyben a törökök kezében van Európa sorsa, egyesek szerint Merkel német kancellár egyenesen Erdogan túsza lett.

– Törökországnak nagy a geopolitikai súlya, de ezt nem kell eltúlozni. Még akkor sem, ha Törökország híd és áteresztő szövet Európa és Ázsia között, s ez a migránsválságban különösen megmutatkozik. Németország nagyobb erő annál, mint hogy egyes török elképzelések túsza legyen. Az senkinek sem lenne jó, ha Törökország kiszakadna az euroatlanti világból. A törökök esetében ez a jövő elrablását jelentené, nekünk pedig a rossz emlékű „keleti kérdés” világához való visszatérést.

– Elképzelhető, hogy Törökország belátható időn belül vízummentességet kap, illetve az EU tagja lesz?

– Előbb-utóbb vízummentességet kap az EU térségében, miként Ukrajna és talán Oroszország is. Ennek idegenrendészeti részleteiről azonban a feleknek meg kell egyezniük. Az unió részéről ez politikai követelményekkel is jár, s ezt Ankarában is tudják. Korábban a török vezetés ezt jobban értette, most meg csodálkozni látszik. De a diplomácia sok mindent megoldhat, ha nem ajtócsapkodásra használják. Nehéz megmondani, mikor lesz Törökország az EU tagja. Először is tudni kellene, milyen irányba fordul az unió. Ankarában is tisztázni kell, hogy a török társadalom és politika le tud-e mondani az „a la carte” EU-elképzeléseiről: ami az unióban jó nekünk, azt akarjuk, ami nem jó, azt elutasítjuk. Hosszú folyamat lesz ez.

– Azért mi is odapörköltünk egyet-egyet. L. Simon László volt államtitkár azt mondta, ne felejtsük el, hogy Zrínyi korában a török vallási vezetők „a keresztény magyarság eltiprását, a semmivel való egyenlővé tételét” hirdették.

– Sajnos az emlékévet egy-két populista fölhasználta rémhírterjesztésre – nem L. Simon Lászlóra gondolok, aki a Szigetvár-saga avatott szakértője –, és olyat állított, aminek nem volt alapja. Például azt, hogy Szigetváron minaretet akarnak építeni, pedig ott nem lehet, és a török nagykövet egy kijelentésén kívül senki nem is javasolt ilyesmit.

– A nagykövet nyilván az országát képviseli, s egy önkormányzati ülésen adta elő a szigetvári csonka minaret meghosszabbításának tervét.

– A magyarországi műemlékvédelmi szabályozás viszont ezt nem teszi lehetővé. Ezt meg is mondták neki. Ezek után kezdték egyesek Magyarországot megbolondítani azzal, hogy Szigetváron minaretet építenek, ami majd irányítótoronyként szolgál a világ migránsai számára. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a szigetvári vár közel egymilliárd forintból megújul. Képzőművészeti és irodalmi alkotások születtek, Vajda János pedig remek Zrínyi-oratóriumot írt. Megjelenik a Szigeti veszedelem legújabb kiadása Somogyi Győző illusztrációival, amelyekből kiállítást is rendezünk. A szeptember 5-től 11-ig tartó Zrínyi Napokon megnyílik az a Zrínyi-kiállítás is, amely kizárólag a várat védő kapitánynak állít emléket. Tudomásul vesszük persze, hogy a török történeti gondolkodás szerint a birodalom legnagyobb uralkodója Szulejmán volt, akit egy lapon emlegetnek Nagy Sándorral vagy Napóleonnal a világ történelemkönyveiben, mi azonban másként látjuk őt.

– És itt halt meg, holttestét, míg Isztambulba nem szállították, a Zsibóti-hegyen álló sátra alatt temették el. Ennek helyén épült az a türbe, amelyet magyar kutatók nemrég megtaláltak: az emléksír okán nem akarták a törökök mégis kicsit maguknak Szigetvárt?

– Azt, hogy sikerült eloszlatni a Szulejmán türbéje körüli bizonytalanságot, komoly akadémiai eredménynek tartom. A síremlék megtalálása világszenzáció lett, a BBC, a Travel Channel és a ZDF is filmet készített róla. Ez azért fontos, mert Szigetvár egyetlen fellendülési lehetősége a kulturális turizmus. Ahhoz, hogy a magyar fiatalokat a szüleik és tanáraik elvigyék Szigetvárra, és minél több külföldi is jöjjön, beruházásokra van szükség. Jó lenne, ha a magyar turisztikai stratégia is mellénk állna, hiszen Szigetvár olyan nemzeti emlékhely, ahol meg lehet érezni a történelem levegőjét. Az, hogy „Ne bántsd a magyart”, a Szigeti veszedelemből származik, s erre a gondolatvilágra a XXI. század magyarságának is szüksége van. Abban áll a felelősségünk, hogy ezt miként visszük tovább a digitális kor lehetőségei között. Az emlékévben rendbe tettük a vonatkozó Wikipédia-szócikkeket: a múlt különböző megjelenési formáit kezelni, gyomlálni kell, mert ha nem tesszük, a közép-európai térségben, ahol számos emlékezetvilág és nemzettudat ütközik, „lemosnak” bennünket.

– A digitális terhelés már túl nagy is a fiatalokon. Többet jelentene, ha odamennének és például lőhetnének íjjal.

– Egyetértek. A Zrínyi Napokon összegyűlnek majd az ország legjobb hagyományőrzői, és Zrínyi heroikus kitörését is be fogják mutatni: megpróbáljuk rekonstruálni a robbanásokat, a fellobbanó tüzet és azt a hősiességet, amely ezt a történelmi pillanatot jellemezte. Zrínyi gyalogosan tört ki, majd két sebet kapott. Elesett, ágyútalpra fektették, és valószínűleg még élt, amikor lefejezték. A fejet zsákba tették, és elküldték a győri táborba, ahol mindenki elszörnyülködött a láttán. Szeptember 20. körül a Csáktornya melletti Szent Ilona-kolostorban temették el. A teste tömegsírba került, amelyet még nem tártak föl: 20-30 ezer ember csontjait rejti a szigetvári föld. A temetésekre minél előbb sort kellett keríteniük, hiszen a táborban járvány tört ki, vérhas pusztított.

– Filmbe illő történet, a fiatalokat is érdekelné.

– Magyarországon téblábolás folyik, pedig a nemzeti tudat szempontjából meghatározó, hogy készüljenek olyan filmek, amelyek történelmünk sorsfordulóiról szólnak – nemcsak a magyaroknak, hanem az egész világnak. Nonszensz, hogy a Szulejmán című tévésorozat hatására Ibrahim pasát jobban ismerik Magyarországon, mint Hunyadi Jánost vagy Kinizsi Pált. De ez nem a törökök hibája.

– Szulejmán sírhelye vonzhatja a török turistákat?

– Ha Pécs mellett épülne olyan repülőtér, mint a Balatonnál Sármellék, akkor volna esély, hogy nagyobb számban jöjjenek turisták. A török társadalom nyugatos, kemalista része utazik, ők kedvelik Magyarországot, a bort és a termálvizet. Történelmi, kulturális, gasztronómiai programokat lehetne nekik szervezni. Ez vonzhatja a spanyolokat is, akiknek Pécs és Szigetvár olyan, mint Granada vagy Córdoba. De jöhetnének a kitelepített svábok leszármazottai is, hogy tudják, őseik hol boldogultak. A sírhely egyelőre kutatási-ásatási terület, néhány év múlva lehet kitalálni, turisztikailag hogyan kezelhető. Olyan lehetne ez a Zselic szomszédságában fekvő régió a művelt európai középosztály számára, mint Andalúzia. Ez a Dél-Dunántúl egyetlen kitörési lehetősége.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.