valasz.hu/kultura/csukas-istvan-a-jovo-egy-meter-magas-es-itt-van-kozottunk-128969

http://valasz.hu/kultura/csukas-istvan-a-jovo-egy-meter-magas-es-itt-van-kozottunk-128969

Seres Tamás: „Nem aktualizálunk, nem politizálunk”

/ 2018.07.05., csütörtök 13:20 /

Színpadra álmodta Gyarmati Fanni, Polcz Alaine és Csokonai Lili életét, az előadások nyáron országszerte láthatók. Seres Tamás rendezővel beszélgettünk.

– Miben más önnek a nyári szezon, sok feladat van ilyenkor is?

– Sok mindennel foglalkozom, igen, de ez a nyár legfőképpen a Gyarmati Fanni naplójából készített prózai színpadi előadás miatt erős, több mint tíz állomáson vagyunk túl eddig. Idén nyáron a Kultkikötőben három előadásunk is lesz, először a Tizenhét hattyúkat játssza Majsai-Nyilas Tünde Esterházy Pétertől, utána a Kérem, én még nem játszottam Bíró Eszterrel és Trill Zsolttal, majd augusztusban a Bilincs a szabadság legyen következik Balsai Mónival és szintén Trill Zsolttal, de több más fesztiválon is leszünk a darabokkal.

– A Fanni naplója úgy tűnik, sikert sikerre halmoz, a Tizenhét hattyúkat pedig a Kultkikötő után augusztusban a Hétrétország fesztiválon is bemutatják.

– Ez Radnótinak és Fanninak köszönhető. Gyarmati Fanni naplója még mindig az eladási toplistákon van, illetve idén már a fesztiválokon is népszerű. Időközben Budapesten átkerült Fischer Iván Lakásszínháza után a Várkert Bazárba, így most 27 fős lakásszínházi körülményeken kívül is többen láthatják, Hámori Gabriella estje négyszer is lesz az ősszel. Nagyon szereti a közönség. A Tizenhét hattyúk szövege más, másik szívügy; Csokonai Lili művészi álnéven jelent meg Esterházy tollából valamikor a rendszerváltás környékén és egy Élet és Irodalom-cikk „buktatta le”, fedte fel az írót.

– Nem túl könnyű az a szöveg.

– Ez egy 17. századi nyelven, Pázmány Péter stílusában megírt, az 1980-as években játszódó történet. Kapaszkodni kell, hogy befogadjuk, mert bár rendkívül vonzó az egész, a színpadra vitele nem magától értetődő. Majsai-Nyilas Tünde volt az ötletgazda, először a Vígszínházban játszották Sopsits Árpád rendezésében, majd a Fischer Iván Lakásszínház felkérésére újítottuk fel. Felhasználtuk a régi előadás elemeit és a szöveg törvényszerűségeit, de egy kicsit modernizáltuk. Most van benne vetítés, zajok, rendőrségi helyszínelés, viszont nincs díszlet. Sokkal monodrámásabb, sokkal inkább egy lakásszínházra lett kitalálva és ott is érzi jól magát. Zárt, bizalmas közegben működik igazán az előadás – „el kell érni a vonatot” az elején, ahhoz hogy végig tudd követni.

– És aki „lemarad”?

– Be tudsz kapcsolódni később is, de igazán azok élvezik, akik az első pillanatban ráéreznek erre a nyelvezetre meg Tündire. Brutális, frontális előadás abban az értelemben, hogy Esterházytól megszokott módon elhangoznak káromkodások is, de nem ezeken van a hangsúly. A természetes, ma már jóval lazább köznyelvet beépíti a korabeli mondatokba, az irodalmi nyelvbe, és ennek következtében elképesztően izgalmas hatás, történet alakul ki minden bensőségével és külsőségével együtt. Az előbbin azt értem, hogy ez a lány mégis csak kerekesszékbe kerül, konkrétan az előadás felétől Tündi is kerekesszékben játszik. Ebben a szerepben végre meg tudja mutatni az egyébként félelmetes színészi attitűdjén túl az akrobatikus képességeit is, gyakorlatilag kortárs táncművészeti mozdulatokat csinál végig – miközben a kerekesszékben ül. És közben mondja ezt a normális ember számára megtanulhatatlan 17. századi szöveget, ami önmagában is bravúr – Esterházytól és tőle is.

Trill Zsolt színész (balra) és Seres Tamás (jobbra)

Trill Zsolt színész (balra) és Seres Tamás (jobbra)

– Véletlen, hogy minden színésznő hasonló karakter az ön rendezéseiben?

– A Fischer Iván Lakásszínházban nagyon nagy szövegmennyiséget monodrámában előadni képes színészekre van szükség, de csinálunk más jellegű darabokat is. Ilyen Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése, a Bilincs a szabadság legyen, ami felolvasószínházi előadás. Ez a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére készült, augusztusban játsszuk majd a Kultkikötőben Balsai Mónival és Trill Zsolttal. Itt teljesen mások a karakterek. De finom és erős karakter minden előadás szereplője, ez igaz.

– A Kérem, én még nem játszottam című zenés prózai előadás Szép Ernő szerelmeiről szól: miért éppen őt találták meg a klasszikus szerzők közül?

– A Müpában Bíró Eszter zenekarával csináltam egy koncertet, és abban volt négy-öt Szép Ernő-vers. Másnap felhívtam Esztert, hogy miért nem csinálunk egy Szép Ernő-estet, ha már itt van ez a néhány kész dal. Pályáztunk, és azonnal rábólintottak. Szép Ernő egyébként is elég hányatott sorsú költő, író, kicsit bonyolult szerelmi élettel. A sztori röviden az, hogy jön a háború, gazdasági világválság van, csődbe megy a színház, amelynek Szép Ernő a szerzője. Őt Trill Zsolt kelti életre, mellette Bíró Eszter öt nagyon merész női alakot formál meg, akik mind az író vágyott női. A lényeg, hogy ők nem veszik észre a színház helyzetét, hanem eljátsszák, mintha működne. Szép Ernő versei annyira pontosak és jól énekelhetőek, hogy egy mai szövegírónak sem kellene hozzányúlni. Ez egyébként a Rózsavölgyi Szalonnal közös produkciónk.

– Egyszer ön azt mondta, hogy amit el lehet játszani, azt nem kell elmondani.

– Ha valamit nem értesz meg a színészi játékból, mondhatsz bármit. A „túlbeszéd” a rendező dolga, amikor instruál, segít, amikor keresik a figurát a színésszel; de aztán jön a színész és játékkal, tekintettel, gesztusokkal, dinamikával, a dialógok mögötti hátsó tartalom érzetével, sugallásokkal, attitűdökkel mindent át tud adni.

– Időről időre előkerül egy-egy klasszikus a színházi előadásokban, akikhez köthető az éppen aktuális közhangulat is.

– A Nyugat nagy remake-jei után most a kevésbé ismert, kicsit későbbi, háború környéki írók jönnek elő. Radnótinak és Fanninak örök kultusza van az országban, Radnóti és legjobb barátja, József Attila sírja ma is zarándokhely. És igen, van egyfajta politikai áthallása Szép Ernő és Radnóti életének, kapcsolatainak, világnézetének is. A naplóból és Ferencz Győző monográfiájából azért kiderül, hogy Babits nem igazán kedvelte Radnótit, ezért nem is nagyon jelentek meg versei a Nyugatban. Később Illyés Gyula megalapította a Magyar Csillagot, ahová már csak azokat az írókat hívta, akik az ő világképébe belefértek. Ezt Fanni fel is rója neki a naplóban. Nagyon mai sztorik elevenednek meg és van párhuzam a mostani helyzettel – ha elolvassák, tudják, miről beszélek, inkább nem kommentálom.

– Lát különbséget a fővárosi és a vidéki közönség között nyitottságában, vagy egyformán viszonyulnak a darabjaihoz?

– Gyarmati Fanni naplója mindenhol működik, többször voltunk Debrecenben, Pécsett, Gödöllőn, Győrben, sokfelé az országban, még Bécsben is. Nincs különbség a közönségben, leginkább Radnóti és Gyarmati Fanni naplójának rajongói jönnek el, de sok őket még ismerő kortárs is, és nagy örömünkre számos gimnazista, egyetemista irodalom- és színházrajongó szintén megnézi. A naplóval külföldi turnéra is készülünk. Esterházynál is hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy ezek az előadások 30-40 fős közönséggel működnek jól. Szakmabeliek véleménye is, hogy akkora irodalmi élményt ad a Tizenhét hattyúk, ami felejthetetlen és nagyon különleges.

– Különleges élmény lehet az Őrségben, egy Pajtaszínházban rendezni, játszani. Szereti azt a környéket, közösséget?

– Sokáig jártam az Őrségbe nyaralni, nemrég Szentgotthárdon is volt előadás, augusztusban pedig második alkalommal leszünk Őriszentpéteren. Most a Hétrétországon játsszuk a Tizenhét  hattyúkat.  Szeretem, mert irodalombarát közeg, nagyon hálásak, és mi is azért, hogy elvihetjük oda ezeket a nagyon intellektuális, alternatív színházhoz közelálló monodrámákat. Meglepő, hogy ez működik egy őriszentpéteri közegben. Amikor a Gyarmati Fanni naplóját játszottuk a Virágzás Napjain, Hámori Gabi még órákig beszélgetett a lelkes közönséggel. Az emberek nagy része nem is ismeri az előadott darabok háttértörténetét, csak az író és a könyv, esetleg a siker miatt jönnek el. Az Esterházy-előadáson például először meglepődnek, de aki az első 20 percet „túléli” – leköti a szöveg, a játék, „felszáll a vonatra” –, az eljut a végére a katarzisig.

– Milyen tervei vannak ősztől?

– Fischer Iván Lakásszínházában Andrássy Katinka naplójára van felkérésünk, egy éve készülünk rá. Újdonság lesz Hámori Gabival. Izgalmas, hiszen ha valaki most vitatott politikai szereplő, az Károlyi. Mi nem aktualizálunk és politizálunk, amikor a felkérést kaptuk, erre nem is gondoltunk. Amikor elkezdtünk „belemászni” az amúgy irodalmi csúcspontnak gondolt naplóba, amelyből korábban nagy sikerű film is készült (A vörös grófnő Básti Julival), akkor éreztük ezt. Amikor Fischer Iván megnézte a Fannit, felkért minket, hogy három női sorsot dolgozzunk még fel, ez lesz az egyik, amúgy az ő javaslatára. Egy éve dolgozunk rajta, és nem is baj, hogy nem választási időszakban mutatjuk be, mert kicsit elvitte volna a nézőket, a hangsúlyokat Károlyi politikai nézetei felé. Pedig nem erről van szó, itt egy különleges nő élete villan elő, akinek történetesen Károlyi Mihály volt a férje. Nem minősítjük őket, hanem egy különleges atmoszférában megmutatjuk, ha sikerül, Katinka meglehetősen szuggesztív gondolatait, az ő szavaival dolgozunk. Andrássy Katinka egy memoárt írt, végigrohant rajta a 20. század, ennek összegzéseként született a naplója. Maga a könyv kétélű fegyver, különleges történelmi adalékokkal. Károlyinak sok történelmi kataklizmát a nyakába varrnak – annak, aki a politikájával nem is ért egyet, másik olvasat lesz a feleség nézőpontja. Nem lehet értékítéletet mondani ezek után anélkül, hogy valaki látta volna a darabot. A történelem nagyon visz minket, húz bele a darabba.

– A színházi munkák mellett nem hiányzik a televízió és mondjuk egy új kulturális műsor? 

– De, igen. Amúgy dolgozom ebben a műfajban, készítünk tévéműsorokat, színházi talk show-t, kabarét, elég sok klipet forgatunk, reklámot, kisfilmeket, dokumentumfilmeket is csinálok; ez a hivatásom. Sok rendezvényre, gálaestre, díjátadóra kérnek fel a Magyar Filmhéttől a Családbarát Vállalat díjátadóig, ezért hálás vagyok. Nagyon szeretem, csakúgy, mint a PIM-béli felolvasószínházakat. Számos fesztivállal dolgozunk most együtt, több mint 200 koncertfelvételnél tartok, ezeket a munkákat is nagyon szeretem. Amikor újra szabadúszó lettem, elhatároztam, hogy sok mindent kipróbálok. Szeretek tanítani is, alkalmanként tartunk többekkel tréningeket most is. Az elmúlt két-három év nagyon jó volt a színházi feladatok miatt, de az egykor volt MTV-s időszakot is szerettem – azok, akik akkor szerepeltek, illetve akikkel akkor dolgoztunk, a mai napig a televíziós és kulturális élet jeles képviselői. Most a jelenlegi feladataimmal van dolgom, boldog vagyok és elégedett, négy gyerekkel, több mint húsz éve családban. De úgy érzem, előbb-utóbb szükség lesz még ránk a közszolgálatban. Bízom benne.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.