Konferencia a Műcsarnok helyzetéről

/ 2012.12.28., péntek 16:50 /
Konferencia a Műcsarnok helyzetéről

Vigyázat Műcsarnok 2.0 címmel tartottak konferenciát a nemzeti kortárs kiállítóhely múltjáról, jelenéről és a várható tulajdonosváltás következményeiről az intézmény dísztermében pénteken.

MTI Fotó: Földi Imre 

A Műcsarnok épületének tulajdonjogát egy - eddig ki nem hirdetett - novemberi kormányhatározat alapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kapja meg, az azt működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. működésének művészeti és tartalmi kérdéseiben pedig az MMA elnöke, Fekete György egyetértési jogot gyakorolhat.

A probléma elsősorban az MMA köztestületté válásának módjában rejlik - hangsúlyozta előadásában Rockenbauer Zoltán művészettörténész, az első Orbán-kormányt kulturális minisztere, felidézve: a jelenlegi helyzetet húszéves "kultúrharc" előzte meg, az MMA 2011-es köztestületté nyilvánítása azonban nem e folyamat megnyugtató lezárása, hanem vélhetően a küzdelem egy állomása lett csak.

Rockenbauer Zoltán kárhoztatta, hogy a hazai kultúrpolitika nem vállalja a döntési felelősséget, a Műcsarnok esetében azonban véleménye szerint a döntéshozó nem lehet az MMA elnöke, egyfelől mert nem széleskörű választás alapján nyeri el a pozíciót, másrészt mert nem célravezető valamely szakmai szervezetre bízni a kinevezéseket.

Fekete György eddigi megnyilvánulásai is nagyban hozzájárultak a válság elmélyüléséhez - jegyezte meg a művészettörténész, hozzátéve: az elnök nem elégedett meg azzal, hogy az MMA-t köztestületté emelték, de kieszközölte, hogy, "az MMA kultúrstratégiai szerepét megerősítsék", aminek része a Műcsarnok átadása is.

Fekete György szándékai szerint "a Műcsarnokot a magyar állam egy köztestületen keresztül visszaadja a művészetnek" - emlékeztetett Rockenbauer Zoltán. 
"E kijelentés nem csak dehonesztáló az elmúlt két évtizedben a Műcsarnokban kiállító művészek számára, de baljósan hangzik a művészet fogalmának jövőbeli értelmezése szempontjából is" - fogalmazott.

Mint kiemelte: nem az a konzervativizmus, ha valaki nem érti azt a kort, amelyben él. 

"Egy felelős pozícióba került ember nem vindikálhatja magának a jogot, hogy eldöntse, mi számít művészetnek és mi nem. Nem bélyegezhet meg formanyelvet, művészi, kritikai hozzáállást, csak azért, mert nem egyezik az ő ízlésével. Nem nevezhet minden alap nélkül nemzetgyalázónak egy kiállítást" - szögezte le a művészettörténész a Fekete György által bírált, Mi a magyar? című kiállítást a legfontosabb tárlatok között említve.

Rockenbauer Zoltán úgy vélte, anakronizmus lenne a Műcsarnok programját a nemzeti szalonrendszer felélesztésére alapozni, hiszen a művészeti kánont hatalmi szóval nem lehet átírni, másrészt a nagy kiállítóhelyek ma átgondolt koncepcióra épülő, interaktív, tematikus tárlatokkal hívogatják a közönséget.

A Fekete György által vázolt "koncepció lehetne éppenséggel az MMA-nak mint magántestületnek a programja, de semmiképpen nem lehet egy nemzeti intézmény programja. Amennyiben mégis azzá teszik, a Műcsarnokot többet nem sok joggal nevezhetnénk nemzetinek" - összegzett.

Bozóki András politológus, aki 2005-2006-ban volt kulturális miniszter a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kultúrpolitikáját bírálta, kiemelve: annak lényege a centrális erőtér, amelyet az etnikai alapon definiált nemzeti közösség politikailag homogenizált kultúrája tölt ki.

Jellemző rá az önkormányzatiság korlátozása, miközben a pénzt nem hozó feladatok kiszervezése zajlik a "politikai klientúrához", azaz az MMA-hoz - fűzte hozzá.

Úgy vélekedett, hogy a Műcsarnok történetének legjelentősebb korszaka az elmúlt 28 év volt, noha ez a periódus sem volt mindig mentes a politikai beavatkozásoktól. 

"A mai magyar kultúrairányítás problémái messze túlmutatnak a Műcsarnok problémáján, az csak csepp a tengerben" - értékelte a jelenlegi helyzetet Bozóki András.

Gulyás Gábor, a Műcsarnok leköszönő igazgatója arról szólt, hogy minden ideológiai elvárásrendszer korlátozza a művészet szabadságát, ez azonban nem járhat tartós sikerrel még diktatúrák esetében sem. Mint azonban hozzátette: az sem szerencsés, ha a kultúrpolitikának nincs semmilyen koncepciója a nemzeti kulturális intézmények szerepéről, ahogy az sem, ha a kulturális életben nem zajlik valódi diskurzus, nincs valódi műkritika.

Keserü Katalin, a Műcsarnok volt főigazgatója az intézmény történetének utóbbi évtizedeire kitekintést adva elismerően szólt Gulyás Gábor igazgatói működéséről. Kérdésre válaszolva az MMA-tagjai közé tartozó művészettörténész úgy vélte, a kortárs kiállítóhely átadása még nem "lezárt ügy", és a tulajdonosváltás várhatóan nem is fog megtörténni.

"Magam is amellett érveltem, hogy a Műcsarnok jelen státuszában, működési rendjében tudja betölteni hivatását" - jegyezte meg Keserü Katalin, hozzátéve: az sem lenne logikus, ha csak az épület kerülne a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába.

A konferencia délutáni szekciójában Sturcz János művészettörténész, György Péter esztéta, Babarczy Eszter eszmetörténész, Tölg-Molnár Zoltán képzőművész, Szombathy Bálint multimédia-művész és drMáriás képzőművész, zenész, író tart előadást.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.