valasz.hu/kultura/az-apro-is-monumentalis-o-alkotta-budapest-titokzatos-szobrait-128971?fbclid=IwAR0QeG4Ljg3uoUtoMCDRVn7M2PLOQ46110clSqWF3pBrfkv5bUrBs7e3cbo

http://valasz.hu/kultura/az-apro-is-monumentalis-o-alkotta-budapest-titokzatos-szobrait-128971?fbclid=IwAR0QeG4Ljg3uoUtoMCDRVn7M2PLOQ46110clSqWF3pBrfkv5bUrBs7e3cbo

„Nem kerülhetjük ki a saját kultúránkat” – Dresch Mihály a Heti Válasznak

/ 2018.07.23., hétfő 07:50 /
„Nem kerülhetjük ki a saját kultúránkat” – Dresch Mihály a Heti Válasznak

A zene kicsit olyan, mint az ima: ha az ember képes megnyílni, akkor átéli a gondolatok és az érzelmek tiszta áramlatát” – mondja Dresch Mihály. A Liszt Ferenc-díjas szaxofonművész fellép a Művészetek Völgyében és az őrségi Hétrétország Fesztiválon is, előbbin Tintér Gabriellával, utóbbin Vonós Quartetjével.

 

– Többször járt már az Őrségben megrendezett fesztiválokon, augusztus 20-án a Hétrétországon lép fel: melyik formációval érkezik most?

– A saját Vonós Quartetemmel, Lajkó Félix-szel, és egy amerikai csapattal is játszottam már ott. Most augusztusban újra a Quartettel fogunk fellépni. Négy éve működünk ebben a felállásban, Bognár András nagybőgőn, Csoóri Sándor Sündi és Brasnyó Antal brácsán, én pedig fúvós hangszeren játszom.

– Mesélne a pályája kezdeti időszakáról? Hogyan lett szaxofonművész?

– A családban nem volt zenész, de én már kiskoromban kötődtem a zenéhez. A szüleim nem taníttattak sajnos, de a zene szeretete mindig bennem volt, így végül 17 éves koromban magamtól, autodidakta módon kezdtem el gyakorolni. A műfaj úgy jött, hogy középiskolás koromban az egyik osztálytársam jazzrajongó volt, és ő mutatott először nekem ilyen zenéket. Miután beszereztem egy magnót, már tudatosan figyeltem ezt a kultúrát. Gyorsan eldöntöttem, hogy szaxofonozni fogok, és aztán ki is tartottam az elhatározásom mellett.

– Honnan jött az ötlet, hogy a magyar népzene és a jazz elemeit ötvözve saját zenei stílust alakítson ki?

– Gyerekkoromban egy kis faluban laktunk Hajdú-Bihar megyében, és akkoriban nem volt még televízió, így leginkább az ottani népzenekarokat hallgattam. Később, a nyolcvanas években elmentem egyszer egy táncházba, ahol ugyanazzal a hangulattal találkoztam, amit gyerekkoromból már ismertem. Nagyon elkezdett érdekelni a népzene világa és voltam olyan merész – vagy lehet, inkább naiv –, hogy nem szabtam gátat, hanem próbáltam meghatározni egy olyan utat, amiben a jazz és a népzene együtt van. Mindkét műfajnak nagyon komoly és mély értékei vannak, ráadásul aki magyarnak születik, annak nem szabad kikerülnie a saját kultúráját. Mára már összeértek bennem bizonyos dolgok, inkább magamból játszom, az összegyűjtött tapasztalataim alapján kialakult a saját műfajom. Azért az nagyszerű dolog, hogy szabad az ember, hogy azt játszhat, amit akar.

– Kik voltak meghatározó mesterei, tanárai a pályája során?

– Jazz-vonalon Archie Shepp az, akit kiemelnék, vele játszottunk is együtt, az ő muzikalitása, zenéjének szellemisége, munkássága nagy hatással volt rám. Nem csak óriási művész, de a személyiségének komoly spirituális ereje is van, ami engem szintén nagyon megfogott. Közös lemezt is készítettünk is még 2002-ben. Voltak fontos tanáraim is, Regős István még a konzervatóriumban volt a zenekari gyakorlat tanárom, tőle kaptam az első komoly instrukciókat arra vonatkozóan, hogyan közelítsek a zenéhez. Később Szabados György zongoraművész-zeneszerzőszerzőtől tanultam sokat a magyar kultúrával, a zeneiséggel kapcsolatban, nagyon nagy hatással volt rám a gondolkodása és a személyisége is. Pályám során kiváló népzenészekkel is összehozott a sors, ilyen volt a gyimesi Halmágyi Mihály bácsi, a Kodoba testvérek, a széki Szabó Varga György, aki csodálatos énekes parasztember volt, Tímár Viktor, de sorolhatnám még a neveket.

– Erdély kiemelten fontos az életében, sok időt töltött ott.

– Mostanában sokat olvasok, Hamvas Bélának az Öt Géniusz című írását különösen szeretem. Ebben a könyvben Erdélyt egy külön kulturális helységként fogalmazza meg, és való igaz, hogy az a környék, főleg Székelyföld, nagyon más, mint Magyarország. Különböznek mentalitásban is, van egy rendszere annak, ahogy ott az emberek egymás között eligazodnak. Nálunk ezzel szemben nagyon sok gyengítő erő van. Az a fajta egység, amit a székelyek meg tudnak teremteni, nálunk nincs. Itt sokféle hatás van, nyugati, keleti, bizánci, északi – Hamvas ebben a kötetben kíméletlenül beszél a magyarság pozitívumairól és negatívumairól is. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek.

– Egyébként is közel áll önhöz Hamvas Béla spirituális gondolatisága?

– Mostanában egyre inkább, bár megmondom őszintén, eddig inkább a világi gondolkodás jellemzett. A tapasztalásokat meg kell élni, az élet összefüggéseit pedig meg kell érteni. A zene kicsit olyan, mint az ima, az a jó benne, hogy ha az ember képes megnyílni, akkor a gondolatok és az érzelmek tisztán tudnak áramolni. Médiumként működik ilyenkor az ember, az ima és a zene ilyen módon nagyon hasonlatos.

– Van még olyan álma, amit nem ért el, vagy minden sikerült, amit anno elképzelt?

– Nincs álmom, igazából csak szeretnék játszani. Nem az számít, hogy sokat lépjek fel, hanem inkább az, hogy jó legyen a közönség. A jó közönség figyel, és ha figyel, akkor megérti, megérzi, amit játszok.

– Milyennek látja a mostani zenei oktatást, van megfelelő utánpótlás?

– Túlzás lenne azt mondanom, hogy van erre rálátásom. Azt tudom, hogy sokkal jobban képzett fúvósok vannak, mint az én időmben. Borbély Mihály kollégám a Zeneművészeti Főiskola szaxofontanára, az ő kiváló munkájának is az eredménye, hogy nagyon jó fúvósok vannak a fiatal zenészek között. Fontos az is, hogy Magyarországon minden lehetőség megvan arra, hogy ha valaki tanulni akar, akkor ezt megteheti – amikor én fiatal voltam, ez nem volt ilyen egyszerű. Ez egy élhető ország, minden előnyével és hátrányával együtt.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.