Ősi rítusok az idei MITEM-en

/ 2016.03.01., kedd 17:48 /

Jakut színházi előadás, szecsuáni opera, grúz Gorkij-darab is szerepel az idei MITEM Madách Nemzetközi Színházi Találkozó csemegéi között. A darabok többsége arra hívja a nézőt, hogy mozduljon ki a komfortzónájából.

Az idei III. MITEM Madách Nemzetközi Színházi Találkozó a Nemzeti Színházban április 11-24. között távoli világok felé nyit kaput: először láthat a közönség például jakut színházi előadást (Shakespeare Titus Andronicusának adaptációját hozzák Budapestre), de érkezik produkció Argentínából is (Gabriel Chamé, a Cirque Soleil bohóca jegyzi rendezőként az Othellót). Hallgathatunk autentikus szecsuáni operát és megnézhetünk egy – szintén autentikus – koreai sámánszertartást is, habár erre már alig lehet jegyet kapni.

Azzal a gesztussal, hogy a diákok 900 forintért nézhetnek meg egy előadást, a jövő szakmai közönségét remélik megszólítani a szervezők.

A mottó ezúttal: Kortársaink, a klasszikusok. A nyitónapon, A magyar költészet napján egy költői utcaszínházi előadással kínálják meg a közönséget: a Teatro Potlach Pino di Buduno vezette társulata Angyalok a város fölött című előadásába a kaposvári színinövendékek is bekapcsolódnak.

Megnyitó előtti előadás lesz a Galambos Péter rendezte Szeszélyes nyár, melyben a cseh könnyedség a magyar valósággal itatódik át.

A MITEM állandó témája, hogy miként lehet a színházi örökséget továbbadni, befogadva közben a legizgalmasabb színházi gondolatokat. Amikor a nemzeti színházak szerepét próbálják újrafogalmazni egy globalizálódó világban, jól jön a viszonyítás: hiszen csak úgy tudják mi meghatározni, hogy hol tart a Nemzeti Színház ma, ha látják, hogy hol tart a világ. Ebben a szellemben folytatódik az évről évre megrendezett, Nemzeti Színházak a XXI. században című kerekasztal-beszélgetés, amelybe az idén a szentpétervári, a belgrádi, a Buenos airesi, valamint az athéni nemzeti színház direktora kapcsolódik be. Stathis Livathinos egyébként az Íliász rövidített változatát állítja színre Budapesten.

A hamis hazafiságot állítja középpontba a Szerb Nemzeti Színház Jovan Sterija Popovic Hazafiak című drámájával. A nacionalizmus témakörét körüljáró darabot a szerbiai magyar nyelvű színjátszás fenegyereke, Urbán András állítja színpadra. A produkció az év előadása lett a szerb Nemzeti Színházban.

A fesztivál negyedik napján látható először magyar előadás, Zsótér Sándor rendezésében Brecht viszonylag keveset játszott Galilei című darabja, ami a tudós értelmiség felelősségét boncolgatja.

A budapesti Nemzeti Színház számára, úgy látszik, egyre fontosabba grúz kapcsolat: a Grúz Nemzeti Színház kiemelkedő alkotója, David Doiasvili ezúttal az Éjjeli menedékhelyet viszi színre. Annak ellenére hívták meg a darabot, hogy a repertoárban szerepel már egy feldolgozása ennek a műnek Viktor Rizsakov rendezésében – talán azért, mert Gorkij szövege különös értelmet nyer az értékeket felszámoló korunkban. Egyre égetőbb a kérdés: hogyan tudnánk újradefiniálni az embert, az emberséget.

A szentpétervári Alexandrinszkij színház Carlo Gozzi A holló című példázatát friss, modern, filozofikus felfogásban állítja színpadra

Ismét a MITEM vendége lesz Silviu Purcarete, aki ezúttal sajátos, látomásos szatíraként viszi színre a Gullivert, Swift életműve alapján.

A Sirály budapesti bemutatója a neves német rendező, Thomas Ostermaier rendezésében megelőzi a párizsi bemutatót.

A határon túli magyar társulatokat az idén is a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház képviseli, aki tavaly oly nagy sikert arattak A fösvény című előadásukkal. Az idén Shakespeare Vízkeresztjével készülnek.

A MITEM az idén arra biztat: lépjünk ki Európa központú gondolkodásunkból, merjünk nyitni távoli világok felé. Amikor ugyanis különleges látásmóddal szembesülünk, felismerhetjük: van még mit tanulnunk – hangzott el a színházi seregszemlét beharangozó sajtótájékoztatón. Mindenesetre az már látszik, hogy nem csak kipróbált, biztonságos előadásokkal kínálják meg a nézőket, hanem olyanokkal is, melyeknek tétje, kockázata van.

Aki kíváncsi az idei merítésre, nem árt, ha mihamarabb jegyet vált valamelyik kiszemelt előadásra, hiszen a kistermi bemutatók némelyikére már minden jegy elkelt. Hét előadást ismételnek ugyan, de a darabok többségét csak egyszer mutatják be.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.