Ősi rítusok az idei MITEM-en

/ 2016.03.01., kedd 17:48 /

Jakut színházi előadás, szecsuáni opera, grúz Gorkij-darab is szerepel az idei MITEM Madách Nemzetközi Színházi Találkozó csemegéi között. A darabok többsége arra hívja a nézőt, hogy mozduljon ki a komfortzónájából.

Az idei III. MITEM Madách Nemzetközi Színházi Találkozó a Nemzeti Színházban április 11-24. között távoli világok felé nyit kaput: először láthat a közönség például jakut színházi előadást (Shakespeare Titus Andronicusának adaptációját hozzák Budapestre), de érkezik produkció Argentínából is (Gabriel Chamé, a Cirque Soleil bohóca jegyzi rendezőként az Othellót). Hallgathatunk autentikus szecsuáni operát és megnézhetünk egy – szintén autentikus – koreai sámánszertartást is, habár erre már alig lehet jegyet kapni.

Azzal a gesztussal, hogy a diákok 900 forintért nézhetnek meg egy előadást, a jövő szakmai közönségét remélik megszólítani a szervezők.

A mottó ezúttal: Kortársaink, a klasszikusok. A nyitónapon, A magyar költészet napján egy költői utcaszínházi előadással kínálják meg a közönséget: a Teatro Potlach Pino di Buduno vezette társulata Angyalok a város fölött című előadásába a kaposvári színinövendékek is bekapcsolódnak.

Megnyitó előtti előadás lesz a Galambos Péter rendezte Szeszélyes nyár, melyben a cseh könnyedség a magyar valósággal itatódik át.

A MITEM állandó témája, hogy miként lehet a színházi örökséget továbbadni, befogadva közben a legizgalmasabb színházi gondolatokat. Amikor a nemzeti színházak szerepét próbálják újrafogalmazni egy globalizálódó világban, jól jön a viszonyítás: hiszen csak úgy tudják mi meghatározni, hogy hol tart a Nemzeti Színház ma, ha látják, hogy hol tart a világ. Ebben a szellemben folytatódik az évről évre megrendezett, Nemzeti Színházak a XXI. században című kerekasztal-beszélgetés, amelybe az idén a szentpétervári, a belgrádi, a Buenos airesi, valamint az athéni nemzeti színház direktora kapcsolódik be. Stathis Livathinos egyébként az Íliász rövidített változatát állítja színre Budapesten.

A hamis hazafiságot állítja középpontba a Szerb Nemzeti Színház Jovan Sterija Popovic Hazafiak című drámájával. A nacionalizmus témakörét körüljáró darabot a szerbiai magyar nyelvű színjátszás fenegyereke, Urbán András állítja színpadra. A produkció az év előadása lett a szerb Nemzeti Színházban.

A fesztivál negyedik napján látható először magyar előadás, Zsótér Sándor rendezésében Brecht viszonylag keveset játszott Galilei című darabja, ami a tudós értelmiség felelősségét boncolgatja.

A budapesti Nemzeti Színház számára, úgy látszik, egyre fontosabba grúz kapcsolat: a Grúz Nemzeti Színház kiemelkedő alkotója, David Doiasvili ezúttal az Éjjeli menedékhelyet viszi színre. Annak ellenére hívták meg a darabot, hogy a repertoárban szerepel már egy feldolgozása ennek a műnek Viktor Rizsakov rendezésében – talán azért, mert Gorkij szövege különös értelmet nyer az értékeket felszámoló korunkban. Egyre égetőbb a kérdés: hogyan tudnánk újradefiniálni az embert, az emberséget.

A szentpétervári Alexandrinszkij színház Carlo Gozzi A holló című példázatát friss, modern, filozofikus felfogásban állítja színpadra

Ismét a MITEM vendége lesz Silviu Purcarete, aki ezúttal sajátos, látomásos szatíraként viszi színre a Gullivert, Swift életműve alapján.

A Sirály budapesti bemutatója a neves német rendező, Thomas Ostermaier rendezésében megelőzi a párizsi bemutatót.

A határon túli magyar társulatokat az idén is a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház képviseli, aki tavaly oly nagy sikert arattak A fösvény című előadásukkal. Az idén Shakespeare Vízkeresztjével készülnek.

A MITEM az idén arra biztat: lépjünk ki Európa központú gondolkodásunkból, merjünk nyitni távoli világok felé. Amikor ugyanis különleges látásmóddal szembesülünk, felismerhetjük: van még mit tanulnunk – hangzott el a színházi seregszemlét beharangozó sajtótájékoztatón. Mindenesetre az már látszik, hogy nem csak kipróbált, biztonságos előadásokkal kínálják meg a nézőket, hanem olyanokkal is, melyeknek tétje, kockázata van.

Aki kíváncsi az idei merítésre, nem árt, ha mihamarabb jegyet vált valamelyik kiszemelt előadásra, hiszen a kistermi bemutatók némelyikére már minden jegy elkelt. Hét előadást ismételnek ugyan, de a darabok többségét csak egyszer mutatják be.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.