Palócföld és motorvonat

/ 2007.09.13., csütörtök 14:48 /

Skanzen Örökség Program, rövidítve: SÖP. Erre a névre keresztelték a Szentendrei Skanzen nagyszabású fejlesztési tervét, melynek megvalósítására európai uniós forrásokból kétmilliárd forint jut az intézménynek.



"Hogy a Szentendrei Skanzen bekerülhetett a kiemelten támogatott projektek közé, annak leginkább az az oka, hogy az intézmény jó ideje sokkal többet jelent néhány öreg parasztháznál, vagy egy olyan helynél, ahol jól lehet borozgatni és lángost enni - mondja Cseri Miklós főigazgató. - A múzeum ma nagy tömegeket képes megmozgatni, így az érdekérvényesítő szerepe is erőteljesebbé vált. Olyan fejlődési fázisba került, aminek természetes következménye, hogy a fejlesztési program részévé válhatott."

KISVASÚT NÉGY MEGÁLLÓVAL

A Skanzen Örökség Program (azaz a SÖP) fejlesztési terv nem egyetlen óriásberuházást takar, hanem több alprogramból áll. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy felépülhet az észak-magyarországi tájegység, a Palócföld. A térségre jellemző épületek - kilenc porta, cselédház, disznóól, kamra, magtár - és a különféle eszközök, tárgyak már régóta a múzeum raktáraiban várják, hogy "lábra állhassanak", használatba vegyék őket. "Ha elkészül, ez lesz a múzeum nyolcadik tájegysége, utána már csak a Matyóföld és az alföldi tájegység nagyobbik fele van hátra - mondja a főigazgató. - A kutatóink mindig hatalmas adatbázisból válogatnak. Több tízezer felmért épületből, hosszú terepmunka után alakulnak ki azok az épülettípusok, amelyeket igazából keresnek."

A fejlesztési program másik fő eleme egy új bejárat építése, ami az 1883-as, eklektikus stílusú, mezőhegyesi vasútállomás hiteles rekonstrukciójából és egy modern épületből alakul ki. A tágas épületegyüttes nemcsak a bejutást könnyíti majd meg, de itt kap helyet egy nagy közösségi tér is. A harmadik újítás a skanzenen belüli közlekedést segíti. "Nincs ember, aki a múzeum egész területét képes lenne egyszerre bejárni - szögezi le Cseri Miklós. - Jelenleg 247 épület van a 60 hektárnyi területen - ennyi sehol máshol a világon nincsen. Ha ezt valaki komolyan végig szeretné nézni, akkor több napra van szüksége. Fontos, hogy akinek nincs több napja erre a programra, legalább áttekintést kaphasson róla. Ezért megépítünk egy közel 2,5 kilométer hosszú vasútat. A látogatók az új bejárati épületnél ülhetnek fel a Ganz-Jendrassik-féle felújított motorvonatra, ami a skanzen egész területén körbeviszi őket. Félóránként halad át egy-egy ponton, a négy megállóból pedig minden tájegység elérhető lesz. Az 54 helyes, szövetülőkés - régi nevén "párnás" - és fapados vonaton napijeggyel utazhatnak a látogatók, vagyis annyiszor szállhatnak le és fel, ahányszor akarnak. A járat főleg az öregeknek, a gyerekeknek és a mozgássérülteknek jelent majd nagy segítséget." És hogy miért nem készült már korábban mondjuk gumikerekű dudivonat a közlekedés megkönnyítésére, és miért ragaszkodott a főigazgató Magyarország első dízelvonatához? "Mert a skanzen nem vurstli és nem is Disneyland, hanem nemzeti közintézmény, múzeum, és ahhoz, hogy hitelesek legyünk, meg kellett keresnünk az általunk bemutatott korszak legjellemzőbb közlekedési eszközét - hangzik a válasz.
- Így a nem túl kényelmes és nem is túl környezetbarát gőzmozdony helyett az 1916-ban szabadalmaztatott motorvonat mellett döntöttünk."

A pályázat része még az úgynevezett nyilvános muzeológiai műhely program is, melynek lényege, hogy bevezeti az érdeklődőket a múzeumi háttérmunkába: megnyitják előttük a műhelyeket, megismerhetik például, hogy miként működtek az első gőzgépek, az erőgépek, a prések.

A VÁLYOG IS JÓ LEHET

A skanzen fejlesztési tervének elemei régóta napirenden vannak. Közel két éve, 2005 végén a kulturális minisztérium levélben értesítette a főigazgatót - hasonlóan a többi közintézmény vezetőjéhez -, hogy felmérik, ki mire szeretne pályázni az uniónál. A szentendreiek már akkor is komoly, "az összes létező álmukat" tartalmazó programmal rukkoltak elő, melyben szerepelt minden, ami szerintük elengedhetetlen a skanzen professzionális működéséhez. Tavaly év végén aztán azt is jelezte a tárca, hogy eljött az ideje a végleges pályázat kidolgozásának. A skanzen nyertes fejlesztési programja 2 milliárd 350 millió forintba kerül, amiből 2 milliárd forintot az Európai Unió, 350 millió forintot pedig a magyar állam vállal. A tervek szerint a bejárati épületet és a vasutat 2009 tavaszán, a muzeológiai műhelyt és az új tájegységet 2010 tavaszán és nyarán adják át a nagyközönségnek.

A szabadtéri múzeumok bővítésére egyébként rengeteg példa van Európa-szerte, és Cseri Miklós - úgy is, mint az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének nemrég leköszönt elnöke - pontosan nyomon követte, követi ezeket a változásokat. "Hollandiában most egy olyan gigaprojekten dolgoznak, aminek eredményeként az arnhemi skanzen bejárata mellett felépül egy toronyszerű, belső fülkés múzeum, ahol öt idősíkban mutatják be az ország történelmének ötven legfontosabb eseményét - mondja. - Ennek 2014-re kell elkészülnie, 30 millió euróba kerül. Mivel Európa és a világ skanzenjei soha nem versengenek egymással - hiszen mindenki a saját országában játssza el a saját játékait -, mindig felszabadultan, nyíltan beszélünk egymással a programjainkról, az elképzeléseinkről."

Mára az egész világon felértékelődött a skanzenek szerepe, amit Cseri Miklós azzal magyaráz, hogy mintegy a globalizáció káros hatásaira válaszul az emberek elkezdték visszakeresni az identitásukra és a történelmükre vonatkozó emlékeket. "És ez nem is annyira a külsőségekben, hanem inkább a tartalomban nyilvánul meg - teszi hozzá. - A mi skanzenünk alapvető célja sem az, hogy mindenkit vályogházba küldjünk vissza és petróleumlámpa mellett éljen, hanem hogy megmutassuk: a vályog éppen olyan jó lehet, mint a salaktéglából épült ház. Egyébként pedig a skanzenben ma már mindenki arra kíváncsi, hogy az adott helyen és korban hogyan éltek, gondolkodtak, ettek, szerettek az emberek."

SOHA NINCS KÉSZEN

Cseri Miklós vallja, hogy egy magára valamit is adó skanzen soha nem készül el. Eszerint, ha 2010-re beteljesednek az alapkoncepcióban megfogalmazottak, és a szentendrei múzeum a világon egyedülálló panorámával fog rendelkezni - vagyis az 1850 és 1920 közötti magyar falusi társadalom életének teljes szegmensét a látogató elé tárja -, akkor is akad újabb tennivaló. Például választ kell adni arra a kérdésre, hogy mi történt a faluval és a falubeliekkel 1920 után vagy a két világháború között, milyen volt az első földosztás, a téeszesítés vagy a kockaházak korszaka.

"Elhatároztuk, hogy bővítjük az alapkoncepciót időben, tematikában és térben egyaránt - avat be terveibe a főigazgató. - A feltárt anyagoknak köszönhetően ma már jól rekonstruálható, hogy hogyan nézett ki a lakóhely, az ember és maga az élet 950-ben, 1010-ben vagy 1200-ban. Készen van egy megrajzolt történelmi tájegységünk - már csak anyagi háttér kellene a megvalósításához -, melyben a X. századtól a XV. századig mutatnánk be a magyar települések fejlődését. De van egy tervünk arról is, miként alakult a vidéki parasztság élete a XX. században. A tematikai bővülés azt jelenti, hogy nemcsak a parasztokkal foglalkoznánk, hanem megnéznénk, mi jellemezte a cselédség, a kisnemesség és a polgárság életét. Ami pedig a területi bővülést illeti, komoly látógatói igény mutatkozik a határon túli magyarság életének, életkörülményeinek bemutatására. Mindezek alapján tehát túlzás nélkül mondhatom, hogy a következő fejlesztési pályázatra is készen állunk."

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.