valasz.hu/kultura/megrajzolt-europank-8790

http://valasz.hu/kultura/megrajzolt-europank-8790

Pluszjelentések

/ 2007.09.27., csütörtök 17:42 /

Az Értelmező szótár+ több kézikönyvet foglal magában, megkönnyíti a szótárhasználatot, és új nézőpontból mutatja be a szavakat. A kötetről főszerkesztőjével, Eőry Vilmával, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársával beszélgettünk.

- A Tinta Könyvkiadóban nyolc évvel ezelőtt indult Magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. köteteként készült el az Értelmező szótár+. Mi volt az előzmény?

- Az Akadémiai Kiadónál 1992-ben jelent meg a Képes diákszótár. A Magyar értelmező kéziszótárhoz képest kevesebb címszót tartalmazott ez a kötet, mert az volt a cél, hogy lazítsunk azon a tömörségen, amit az értelmező kéziszótár kínált a maga 70 ezer címszavával.



- A mostani szótár milyen céllal jött létre?

- Öt évvel ezelőtt azzal keresett meg bennünket a Tinta Könyvkiadó, hogy át kellene dolgozni a Képes diákszótárt, kicsit bővíteni kellene, és komplexebbé tenni. Az új kiadvány a régihez hasonlóan főleg a 12-16 éves korosztály számára készült. Több hely, figyelem jut egy szónak, az egyes címszavak jobban elkülönülnek egymástól, jelek segítenek a tájékozódásban. Ezenkívül differenciáltabban, plasztikusabban, több oldalról szerettük volna bemutatni a szavak jelentésszerkezetét. Ma már mindent gyorsan meg lehet találni az interneten, a fiatalok nagy része ehhez szokott. Nekik szánjuk ezt a kiadványt, hogy ráébredjenek, papírszótárban is könnyen megtalálhatják az internetes lehetőségeknél sokkal részletesebb információkat.

- Milyen szótártípusok elegye a kötet?

- A címe szerint értelmező szótár, a plusz benne éppen az, hogy tartalmaz szinonimákat, ellentéteket, tájszavakat, frazeológiát (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat), szóeredetet (etimológiát) és nyelvhasználati tanácsokat, ezenkívül felvettünk még sok határon túli magyar szót is. Egy kicsit tehát minden felsorolt terület szótára is. Ezzel a sokoldalúsággal egyben lehet láttatni és látni egy szónak többféle aspektusát. A figyelmes szótárhasználó tudatában a történetiségbe is visszanyúló, jelentés- és kulturális háló alakulhat ki a szavak körül.

- Ezt segíti elő a kötet végén található függelék is, amely fogalomköri csoportokat tartalmaz, és szintén jól szemlélteti az egyes szavak közti kapcsolatrendszert.

- Így van, ez a szavaknak egy másfajta, nem az ábécé, hanem a körülöttünk levő világ fogalmi csoportjai szerinti rendezése. Ez a kezdemény ma az egyetlen magyar fogalomköri "szótár". Jellegénél fogva a szavaknak egy másfajta összefüggését mutatja be, mint a szótár maga.

- A szótár több mint 16 ezer szócikket tartalmaz, mindezekhez pedig mintegy negyedmillió nyelvi adat tartozik. Hogyan válogatták ki a szavakat?

- Az új szótárban az alapszókincs, vagyis a mindennapi használat körébe tartozó kifejezések, valamint leginkább az "iskolai szókincs", a tantárgyakhoz kapcsolódó, tehát a műveltségi alapszavak szerepelnek. De igyekeztünk fölvenni a ma már elterjedt új szavakat is, elsősorban azokat, amelyeket a fiatalok használnak.

- Egyszerre hagyományőrző és modern ez a könyv. Hogyan lehet eltalálni a régi és az új szavak között a megfelelő arányt?

- Nincs ember, aki pontosan megmondaná, hogy mi a helyes arány. Ha például valaki a Toldit olvassa, és nem tudja, mi az a csobolyó, akkor jó, ha megtalálja a szótárban. Ezért válogattunk többek között a népdalok, a gyerekjátékok, a mesék, a legismertebb irodalmi művek szókincséből, tehát az archaikus kultúra nyelvi elemeiből. Az új szavakat az utolsó pillanatig gyűjtöttük. Az ember nyelvérzéke az egyetlen, ami meghatározza, hogy egy szó bekerüljön a szótárba, vagy ne. A véletlenszerűséget úgy lehet elkerülni, hogy az ember kikéri kollégái vagy a beszélők, esetünkben a fiatalok véleményét, hogy számukra mennyire fontos egy-egy szó.

- A kötet hogyan hasznosítható az oktatásban?

- Az egynyelvű szótárból megtudhatjuk, hogy egy szó mi mindent jelent, emellett egyéb nyelvi: grammatikai és nyelvtörténeti, valamint kulturális információkat közöl a szavakról. Nagy gond azonban, hogy a magyar ember általánosságban nem tud szótárt használni. Én ezen a köteten tanítanám a szótárhasználatot, ugyanis áttekinthető, világos.

- Kiknek ajánlja még a szótárt?

- Kisebbségben élő magyaroknak, akik nem járhattak, nem járhatnak anyanyelvi iskolába. Ahhoz, hogy anyanyelvhasználatukat valamelyest életben tartsák, finomítsák, a konyhanyelvi szintet kicsit meghaladják, ez a szótár különösen jó segédeszköz. Azt a szókincset tartalmazza ugyanis, amely a mindennapi beszédben, a nem túl bonyolult újságcikkekben, a mesékben, a novellákban vagy kisregényekben előfordul. A másik csoport, amely számára hasznos lehet a szótár, a magyart idegen nyelvként tanulók csoportja. Számukra ugyanis ez az egyetlen olyan magyar egynyelvű szótár, amelyik olyan pontosan határozza meg a szó jelentését, amilyen pontosan egy kétnyelvű szótár nem képes.

- A szótár az egyes szavak tájnyelvi változatait is megadja. Az a tapasztalat, hogy sok gyerek szégyelli magát amiatt, hogy tájszólásban beszél, és emiatt fél megszólalni az iskolában.

- A nyelvjárásias beszéd a társadalmi értékrendben még ma sem számít jó pontnak. Fontos lenne, hogy az iskola tudatosítsa a gyerekekben, hogy a másság e tekintetben sem jelent rosszat, valójában egyszerűen csak más, s hogy a köznyelv elsajátítása nem azért szükséges, mert a nyelvjárás nem jó nyelvváltozat, hanem azért, mert a nyelvjárás használhatósága korlátozott, s bizonyos helyzetekben nélkülözhetetlen a köznyelv ismerete a nyelvjárást beszélők számára is. Fel lehetne használni a szótárt arra is, hogy a tájnyelvi szinonimák segítségével mindezt tudatosítsák a gyerekekben. A tájszavakkal kapcsolatos feladatokon kívül sok mást is lehet gyakorolni szótárunk segítségével, ehhez kíván segítséget nyújtani a kiadó azzal, hogy az ősz folyamán megjelentet egy feladatgyűjteményt megoldásokkal. A munkafüzet kifejezetten arra épül, hogy bemutassa, mi mindent lehet kiolvasni ebből a szótárból.

- A magyar fiatalok nagy része ma nem tud helyesen fogalmazni, leegyszerűsített stílusban beszélnek, a szókincsük szegényes. Az idegen, elsősorban angol szavakat azonban gondolkodás nélkül befogadják. Nem szegényíti ez a magyar nyelvet?

- Nem az a legnagyobb gond, hogy valaki így beszél, mert lehet, hogy csak meg akar felelni egy korosztály vagy egy helyzet elvárásainak. Ha differenciáltan tud beszélni, a különböző helyzetekhez képes alkalmazkodni, az azt jelenti, hogy gondolkodni is tud, és akkor nincs nagy baj. Idegen szavak mindig is kerültek be nyelvünkbe. Ennek intenzitása most valóban nagy. Nem a nyelv szegényedik, hanem a nyelvhasználat. Korunk emberére általánosságban jellemző, hogy nem tesz erőfeszítéseket a pontosabb, árnyaltabb beszédre, írásra, nem fárad azzal, hogy a divatos formákon kívül mást is használjon.

- Öt évig tanított a prágai egyetemen. Mi a különbség a cseh és a magyar nyelvművelés között?

- A csehek úgy büszkék cseh voltukra, nyelvükre, hogy soha ki nem mondanák, de a világ legtermészetesebb dolgának tartják. Mi folyton bizonyítjuk, hogy nekünk milyen fontos a nyelvünk, nekik erre nincs szükségük. Számukra nem kérdéses, hol a helyük, vannak rokonaik, és a szláv egység történelmi levegője áthatja öntudatukat. Mi itt Kelet-Közép-Európában rokontalanul vagyunk, körülöttünk más nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélnek. Nálunk hagyományosan harc a nyelvművelés, mintha mindig árral szemben úsznánk, náluk mindenki szemében a kultúra része. Öntudatosan írják a nyelvhasználati cikkeket, sokszor az elméleti nyelvészek is, és a beszélők ösztönösen jobban ellenállnak az idegen nyelvi hatásnak, mint mi. Nálunk a hagyománytisztelet legföljebb program, náluk természetes. Ezért irigylem őket.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Megnéztük az országot, ahol Orbán Viktor otthon érzi magát

„Meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát” – mondta Orbán Viktor még 2015 tavaszán a kazah fővárosban, Asztanában. Akárhogyan próbáltuk, tíznapos kazahsztáni utunk alatt sem Asztanában, sem máshol nem tudtunk rájönni, mire gondolt a miniszterelnök. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Itt az ideje véget vetni az összebújás politikájának Ankarával!”

A Törökországban nyaraló magyaroknak jó hír: még kisebb zsúfoltságra számíthatnak. Mindenki másnak rossz: Berlin és Ankara viszonya annyira megromlott, hogy a németek már a turistáikat sem engednék Törökországba. A friss Heti Válaszban megmutatjuk, mi áll a feszültség mögött.

Még annál is nagyobb a baj az MSZP-ben – mondják a Népszabadság volt főszerkesztői

Széttartó, valamint ötlet, „brand” és program nélküli párt az MSZP, ami képtelen alternatívát nyújtani a Fidesszel szemben – vélik a Népszabadság volt főszerkesztői. Egyikük a Zoom.hu nevű portált szervezi, kollégája és testvére viszont az újságírópálya elhagyása után éppen a szocialisták pártkommunikációjának megújításával próbálkozott – sikertelenül. Egy asztalnál Murányi Marcell és Murányi András; páros nagyinterjú a Heti Válaszban!

Ki a felelős a hackerbotrányért? Itt vannak a BKK-ügy kulisszatitkai

Nem tartotta be a felelős közzététel elvét a BKK webshopját feltörő fiatal, de így is etikusabban járt el, mint azok, akik feljelentették. Az is igaz viszont, hogy a botrány napjaiban valóban súlyos kibertámadás folyt a BKK ellen. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A Fidesz polgárháborús pszichózissal fenyeget – volt, akinek bejött

Potens ellenzék híján a kormányra a legnagyobb veszélyt Soros György és Brüsszel jelenti – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A Fideszben polgárháborús pszichózissal is fenyegetnek, ami persze kampányfogás, de Borisz Jelcinnek anno bejött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.