Pótolhatatlan veszteségek: rombolás Mezopotámiában

/ 2015.03.31., kedd 17:11 /

Magyarok is dolgoznának az Iszlám Állam által elpusztított műemlékek megmentésén. A fellelhető források alapján összeszedtük, hogy milyen kulturális veszteségeket okoztak a fanatikusok a világnak.

A Moszuli Múzeum hatrai galériája 2009-ben és 2015-ben, a rombolás után. A 2009-es fényképen is látható, hogy a tárlók már akkor üresek voltak, a nagyobb, mozdíthatatlan szobrok maradtak a helyükön

Forrás: UNESCO, YouTube

Amint a katonai helyzet lehetővé teszi, Magyarország kész támogatást nyújtani az iraki kulturális emlékeket sújtó rombolás kiterjedésének felméréséhez és a műemlékek helyreállításához olyan szakemberek részvételével, akik jól ismerik a helyszínt és megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, jelentette be néhány napja  Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár. A felajánlást Dezső Tamás asszirológus, az ELTE-BTK dékánja kezdeményezte, aki nemrég exkluzív interjút adott a Heti Válasznak iraki tapasztalatairól.

Még sok víz lefolyhat a Tigrisen, mire a magyar szakemberek munkához látnak. Egyelőre az összes jelentős helyszín az Iszlám Állam (IÁ) fanatikusainak ellenőrzése alatt áll. A pusztulásról megjelentek hírek, és maga az IÁ is közzétett propagandavideókat, de hiteles információkhoz nagyon nehéz hozzájutni. Legutóbb egy cikkben összeszedtük a második világháború óta példátlan rombolás okait, most megpróbáljuk összegyűjteni, hogy mit lehet tudni az érintett helyszínekről. Íme, a pusztulás katalógusának első része:

 

I. Irak

 1. Moszuli múzeum

Itt készült az IÁ hírhedt propagandavideója, amelyben a dzsihádisták nagyméretű szobrokat pusztítanak el. A február 27-én megjelent videót figyelmesebben megnézve a szakértők észrevették, hogy amikor az egyik szobor ledől a talapzatáról, látható, hogy a belsejében acélrudak vannak. Más szobrok a ledőlésük után apróra darabokra esnek, ahogy a gipsz szokott, az igazi kő nem. Volt némi megkönnyebbülés, hiszen úgy lehetetett értelmezni a történteket, hogy az IÁ csak értéktelen modern reprodukciókat pusztított el.

Később azonban a szakértők figyelmeztettek, hogy nemcsak a gipszmásolatok belsejében lehet acélváz, hogy az eredeti töredékeket is acélvázra erősítve illesztik össze a restaurátorok. Egyes szobrok esetében laikus szemmel is látható, hogy kemény követ kell szétverni nehéz fizikai munkával. Az biztos, hogy az elpusztított, nagyméretű szobrok közt valóban voltak modern gipszek, amelyeknek az eredetijét más múzeumokban őrzik, és sajnos voltak ókori darabok is. A múzeum kisméretű műtárgyai szinte biztos, hogy mind az illegális műkincspiacra vándoroltak.

Egy lamasszu a videóból, valószínűleg elpusztult

Forrás: YouTube

Aszil Nudzsaifi volt moszuli kormányzó február 28-án azt nyilatkozta, hogy az iszlámisták legalább hét műtárgyat még a múzeum szétrombolása előtt elvittek, feltételezhetően azzal a céllal, hogy eladják az illegális műkincspiacon.

„A Moszuli Múzeum a második legnagyobb múzeum Irakban. Szerencsére több értékes műalkotást néhány évvel ezelőtt átszállítottak a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumba. A videón látható szétvert és elpusztított tárgyak csak reprodukciók. Volt azonban két eredeti tárgy, amit megsemmisítettek: a szárnyas bika és a rozhani isten. Észrevettük, hogy a felvételen több eredeti tárgy már hiányzik a múzeumból, az IÁ tehát legalább hét műtárgyat elszállított a rombolás előtt. Azokat a tárgyakat is tönkretették, amelyeket nem tudtak magukkal vinni”, mondja a kormányzó, aki a moszuli múzeum volt igazgatójára hivatkozik. A hét szóban forgó tárgy állítólag akkád eredetű portrészobor volt. A legértékesebb darabokat szerinte azért vitték Bagdadba, mert renoválni akarták a múzeumot, és utána visszahozták volna őket, de erre már nem került sor. A kormányzó által adott tájékoztatás azonban nem állja ki az alaposabb vizsgálódás próbáját.

Eleanor Robson professzor cikke szerint az 1951-ben alapított moszuli múzeumból 1500 hordozható méretű tárgyat még 2003-ban Bagdadba vittek, de sajnos az amerikai invázió idején mindkét múzeumban súlyos fosztogatások történtek.

Az Aljazeera hírtelevíziónak Abdullah al-Dzsumaili iraki régészprofesszor azt nyilatkozta, hogy a múzeum 2200 tárgyából 1700 darabot vittek el Bagdadba, és az IÁ támadása idején az épületben már csak 300 tárgy maradt. Ez a kormányzó által elmondottaknál hitelesebb adatnak tűnik.

A múzeum a 2003 áprilisi fosztogatás óta zárva volt. 2009-ben az UNESCO szakértője, Stuart Gibson részletes, fényképpel gazdagon illusztrált dokumentációt készített a múzeumról, amely a világszervezet honlapjáról ma is letölthető.

x

Két hatrai királyszobor, a bal oldali uralkodó ismeretlen, a jobboldali Uthal királyt ábrázolja. Ezt tartották a legszebb hatrai szoboremléknek

Forrás: YouTube

 

A két fenti királyszobor elpusztítva

Fotó: YouTube

2009 és 2015 között a múzeum termeiről nem készültek hiteles képek, így maga az IÁ rombolást mutató videója az egyetlen forrás, amiből a pusztulás előtti állapotokra következtetni lehet. A múzeum négy galériából állt: egy asszír-akkád, egy hatrai, egy iszlám és egy prehistorikus gyűjteményből.

A legjobb képanyag, ami a videóból készült, és kockáról kockára mutatja a szétdúlt múzeum termeit a conflict antiquities blogon lelhető fel. A legmegbízhatóbb internetes forrást a Columbia Egyetem doktorandusza, Christopher Jones által írott Gates of Niniveh szakblog jelenti, amely két cikkben elemezte a történteket. A továbbiakban ennek nyomán ismertetjük a műtárgyak sorsát. Aprólékos nyomozással mára a videóban felbukkanó összes tárgyat sikerült pontosan beazonosítani, így el tudjuk különíteni az eredeti darabokat és a modern másolatokat. Az oldalon rengeteg, nagy gonddal összegyűjtött fényképet is lehet találni. Ezek a képek - többek közt az amerikai hadsereg fotográfusa által a műtárgyakról készült, jó minőségű fényképek - ma már pótolhatatlan értékű dokumentumok.

Az asszír galériában az egyik biztosan elpusztult eredeti tárgy tehát egy emberfejű, szárnyas bikaszobor (lamasszu). II. Szárgon asszír király horszábádi palotájának reliefjei (i. e. 716-705) jórészt másolatok voltak, de legalább egy – erősen restaurált – eredeti darab is volt köztük. Nem tudni, hogy mi történt az ún. Balawat-kapu maradványaival: a bronzbevonatú fakaput 1956-ban Agatha Christie férje, Max Mallowan régész ásta ki, a domborműves bronzcsíkok asszír hadjáratok jelenetei ábrázolták. A Balawat-kapu 30 bronztáblájának többsége már a 2003-as fosztogatáskor eltűnt, de a IÁ videójából kiderül, hogy több kisebb darab (feltételezhetően 45) még 2015-ben is a múzeumban volt.

Ismeretlen hatrai király szobra kezében a napistent szimbolizáló sassal (elpusztult)

Forrás: YouTube

A legsúlyosabb veszteség a másik galériában hatrai szobrok elpusztulása. Hatra jelentős arab kereskedőváros volt a sivatagban a két háborúskodó birodalom, a római és a párthus között. Hatra lakossága kulturálisan a párthus civilizációhoz tartozott. (Ez egy keleti-hellenisztikus nép, akiktől egyes délibábos szerzők a magyarokat is szeretik származtatni.) Az oázisváros lakói egyedülálló keverékkultúrát hoztak létre nyugati és keleti elemekből. A hatrai királyság i. sz. 240-ben pusztult el.

A moszuli múzeumban őrzött szobrok a 20. században kerültek elő Hatra romjai közül, és jórészt soha nem hagyták el Irakot, ezért nem volt mód a tudományos vizsgálatukra. Most már nem is lesz. A videón látható két szobor hatrai királyokat ábrázolt uralkodói díszben, ezeket letaszították a talapzatukról és kőtörő kalapáccsal szétzúzták. A felvétel végén apró darabokra törve hevernek a padlón. Egy harmadik, több töredékből resturált szobor – az utolsó hatrai király, II. Sanatruq portréja – ugyanígy végezte. Egy negyedik szobrot - egy ismeretlen király kezében sast tartó portréját - a védőfóliából kicsomagolva zúztak szét. A hatrai királyság az egyik első önálló arab állam volt a világtörténelemben, vagyis a fanatikusok ezúttal kifejezetten saját nemzetük múltjának első fejezetetét semmisítették meg.

A világban összesen 27 hatrai királyszobor ismert – ezek közül négy pusztult el a moszuli múzeumban.

Megsemmisítették további két hatrai nemesúr és egy pap egészalakos szobrát, valamint – valószínűleg – egy hellenisztikus Niké-szobrot. A videón elég sok más szobor elpusztítása is kivehető, de ezek a szakértők szerint másolatok voltak, kivéve egy kisebb hatrai sast (épületdísz) és egy ülő oroszlánt. A falakon kisebb műtárgyak a videó végén is épségben láthatók, de ez nem azt jelenti, hogy a pusztítást nem fejezték be utólag. A videó egyáltalán nem mutatja meg, mi történt a másik két galériával, különösen a gazdag iszlám anyaggal – de semmi ok feltételezni, hogy a múzeumban bármi is épségben maradt a 35 ezer kötetes szakkönyvtárat is beleértve.

x

A Moszuli Múzeum stábja 2009-ben a könyvtárban

Fotó: UNESCO

Összegzés: a moszuli múzeum – mint Irak második legjelentősebb múzeumi gyűjteménye – a maga egészében megsemmisülhetett. A legsúlyosabb veszteséget a múzeum párthus (hatrai) szoborgyűjteményének elpusztítása jelenti.

 

2. Nergal-kapu, Ninive

A modern Moszul az ősi asszír főváros, Ninive utódja, és szabályosan körülnőtte a régészeti parknak meghagyott rommezőt. A Szaddám-érában az asszír városfalak és kapuk jelentős részét újjáépítették, hogy a romok látványosabbak legyenek.

Az IÁ videója két helyszínen készült: a múzeumban és a régészeti parkban lévő Nergal-kapunál. A kapu névadója, Nergal az alvilág istene volt az asszír mitológiában. A 19-20. században feltárt városkaput Szaddám építette újjá, a rombolás előtti állapota ezen a fényképen látható. A Nergal-kapu két monumentális, emberfejű szárnyas bikaszobra (lamasszu) több mint háromezer éve őrizte az asszír királyok egykori fővárosát (i. e. 704 és 690 közé datálták őket a tudósok). Ninive többi kapujánál nem maradtak meg hasonló szobrok. A Nergal-kapu szobrai a 19-20. századi régészeti ásatások során kerültek elő a földből, és nem szállították őket múzeumba, hanem eredeti helyükön őrizték meg őket.

 

A ninivei Nergal-kapu nagy lamasszuja az előkerülése idején (balra) és az elpusztítása előtt. A videóban a fanatikus arra hivatoznak, hogy a szobrok nem voltak láthatók a próféta idejében

Forrás: YouTube

A videófelvételen végigkövethető a legszebb, teljes épségben fennmarad lamasszu megsemmisítése. A szobor arcát fúrógéppel roncsolták szét. A kapun belül volt még két, kevésbé jó állapotú, töredékes lamasszu, ezeket is szétverték. Az IÁ a hírek szerint magának a városfalnak egyes szakaszait is felrobbantotta.

A nagy lamasszu arcának szétvésése

Forrás: YouTube

A cikksorozat előző része itt olvasható.

Lesz még második rész is, mert az iszlamisták nagyon tevékenyek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.