valasz.hu/kultura/korniss-peter-egy-fotografus-ha-kell-hason-csuszik-a-porban-125789

http://valasz.hu/kultura/korniss-peter-egy-fotografus-ha-kell-hason-csuszik-a-porban-125789

Repül a nehéz drón

/ 2016.04.06., szerda 16:56 /

Szabályosan járt el a rendőrség, amikor lefoglalta a 444 és Gulyás Márton Felcsúton videózó drónját - igaz, ezzel az erővel szinte az összes pilóta nélküli repülőt elkobozhatnák. Hol késik a dróntörvény? Mennyi galibát okoztak a légtérben a drónok? És tényleg képesek házhoz szállítani a sört?

A múlt hétvégén több százas tömeget vonzott a Velencei-tó partjára az első magyar drónbajnokság. Aki látott már Red Bull Air Race-t, azt ismerős látvány fogadta, csak itt másfél méteres kapukon kellett átrepülniük a kicsiny multikoptereknek, melyeket a pálya mellől irányítottak a versenyzők. Volt, aki monitoron, volt, aki belső nézetű szemüvegen át figyelte a drón kamerája által közvetített képet, miközben a botkormánnyal távvezérelte repülőjét.

Drónfosztás

Bármilyen jó móka is a drónreptetés, a pilóta nélküli repülő alkalmatosságok terjedése számos etikai, repülésbiztonsági és adatvédelmi kihívást is felszínre hozott. Most sem csak a verseny miatt kerültek a hírekbe: márciusban Gulyás Márton és a 444.hu repülőjét is lefoglalta a bicskei rendőrség. Az ellenzéki aktivista a miniszterelnök kedvenc kuvaszának otthont adó hatvanpusztai birtokról, a hírportál a felcsúti stadionról készített légi felvételeket, amikor rajtuk ütöttek. Mikor a rendőrök kifaggatták a 444 tudósítóit, hogy megfelelnek- e a törvényes drónhasználat feltételeinek, az újságíróknak láthatóan fogalmuk sem volt, milyen előírásokat kellett volna betartaniuk. Sőt szinte kikérték maguknak az intézkedést, és abszurdnak állították be már a felvetést is, hogy a légtér használatára holmi jogszabályok vonatkoznak. Pedig - noha dróntörvényünk még nincs - a légi közlekedési törvény rájuk is érvényes.

Az is igaz, hogy elvétve találni olyan drónpilótát Magyarországon, aki betartja a jogszabályt. Miközben az internetre naponta kerülnek fel drónnal készült felvételek, a hatóságok jórészt szemet hunynak a nehézkes, kevéssé életszerű szabályozás áthágása fölött. Hogy az ország nagy részén elnéző szervek miért épp Felcsúton ügyeltek ilyen akkurátusan a törvény betűjére, nem tartozik a tárgyhoz - de hogy szabályosan jártak el, az tény. Egyébként nem először indult eljárás sajtómunkatárs ellen drónhasználat miatt: 2014-ben a közmédia operatőrére százezer forintos bírságot rótt ki a légi közlekedés veszélyeztetése miatt a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amiért engedély nélkül légi videózott egy baleset helyszínén, amikor ráadásul még mentőhelikopterek is közlekedtek ott.

De milyen feltételeket kell teljesítenünk, ha törvénytisztelő drónpilóták akarunk lenni? Attól függ, hogy hobbicélból reptetünk-e. Ma már pár ezer forintért kaphatók kis multikopterek, de 30-60 ezer forintért komolyabb felszerelést is rendelhetünk, így sok amatőr fotós és videós vásárol drónt. Aki saját örömére reptet, annak nincs szüksége engedélyre, felelősségbiztosítást azonban kötnie kell. A hobbistáknál az NKH Légügyi Hivatala a felelős önkorlátozásra épít, csak ajánlásként fogalmazza meg, hogy lakott területen kívül, lehetőleg saját ingatlanunk fölött, és semmiképp se emberek fölött repüljünk.

Nem játék

Más a helyzet, ha tevékenységünk üzleti jellegű, például sajtófotót készítünk. Ekkor a felelősségbiztosítás mellett légi tevékenységi engedélyt, a munkaterület használatára vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást és légtérhasználati engedélyt is kérnünk kell. Engedélyt csak bejegyzett cégnek lehet adni, és a kérelemben meg kell jelölni a repülésért felelős személyt is, viszont államilag elismert drónjogosítvány hiányában elég csak nyilatkozni a drónnal szerzett repülési gyakorlatról.

„Kiváló kapcsolatot ápolunk a Légügyi Hivatallal. Mindent megtettek, hogy az adott törvényi háttér mellett is lehessen szabályosan drónt üzemeltetni” - mondja Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. Az engedélyre ugyanakkor 21 napot kell várni, ami nem életszerű, és minden munkára, helyszínre külön ki kell váltani. Jobb lenne a polgári repüléshez hasonlóan éves, a teljes légtérre jogosító engedélyeket kiadni, és van is remény rá, hogy a készülő dróntörvény erre lehetőséget ad. Az előkészítés nem véletlenül óvatos: a drón fiatal technológia, gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás, nincsenek bejáratott nemzetközi példák, és a párhuzamosan zajló uniós jogalkotási folyamatot is figyelemmel kell kísérni.

Szabályozásra azonban szükség van, mert a drón nem gyerekjáték. „Ma minimális tapasztalattal bárki repülhet: vesz egy drónt, ami lebeg, ha jobbra húzza a kart, jobbra megy, ha balra, balra megy. De mi történik, ha elromlik a GPS vagy egy motor? Ha egy kvadkopter négy rotorja közül az egyik elszáll, már irányíthatatlanná válik, és a legtöbb felhasználó nem tudja, mit kell tennie ilyen helyzetben” - figyelmeztet Tuzson Gergely. Megoldást jelenthet a tesztelés alatt álló állami drónpilótaképzés és -vizsga. A teszt rendőrök, tűzoltók, honvédek, katasztrófavédők részvételével zajlik, de a jövőben civil felhasználók is jelentkezhetnek az oktatásra.

Nemcsak az lehet veszélyes, ha egy drón járókelőre, netán autópályára esik, a levegőben is kialakulhatnak meleg helyzetek. Bár a repülőgépek általában, a le- és felszállást leszámítva, 300 méter felett repülnek, a legtöbb drón pedig ez alatt, permetező vagy térképészeti gépek, mentőhelikopterek alacsonyabban is előfordulnak. Az amerikai légügyi hatóság szerint meredeken nő a pilóták által jelentett havi drónészlelések száma: 2014 júniusában 16 esetről számoltak be, egy évvel később már 138-ról. Azért nem kell eltúlozni a veszélyt: a legutóbbi tíz hónap 767 észlelése közül csak tíz akadt, amikor a pilótának kitérő manővert kellett tennie. Mivel csak tavaly 1,6 millió drón talált gazdára az amerikai piacon, ez nem rossz arány. Megkérdeztük a hazai Légügyi Hivatalt is, hány veszélyhelyzetről van tudomásuk. Válaszuk megnyugtató: a magyar légtérben „még nem volt repülésbiztonsági problémát okozó eset”.

Légiposta 2.0

Sokan viszont a magánszférát féltik a fejünk felett repkedő kameráktól. Köztük van Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is, akinek hivatala 2014 őszén arra ösztönözte a törvényhozókat, hogy az új dróntörvény az adatvédelemre is térjen ki, mivel a „technológia puszta léte a magánszféra határainak kitolódása irányába hat”. A hivatal szerint a drónok érzékelhetetlen mivoltuk, gyors helyváltoztatási és folyamatos adatgyűjtési képességük miatt új minőséget hoznak, így a közterületi fotózást jelenleg szabályozó rendelkezések nem kielégítőek. Egyelőre nem tudni, az adatvédelem bekerül-e az új törvénybe, de addig is a hatályos információbiztonsági törvény a mérvadó. Értsd: amit tilos a földön lefotózni, azt a levegőből sem szabad. Például nem használható a drón más megfigyelésére, nem készíthető más méltóságát sértő kép, és ha valaki tiltakozik az ellen, hogy szerepeljen egy felvételen, kérésének eleget kell tenni.

Mivel a drónok az élet egyre több területén hódítanak légteret, várhatóan további dilemmák is a felszínre törnek majd. Brit rendőrök találtak már lopott autót drónnal, az amerikai határőrség a mexikói határ legtöbb szakaszát drónnal felügyeli. (Ugyanitt mexikói bűnbandák drónnal csempésznek kábítószert.) A 2013-as dunai árvíz alatt a honvédség drónja figyelte a gátak állapotát, ahogy a fukusimai atomerőmű sérüléseit is a levegőből vették szemügyre a japán szakemberek. A WWF és számos nemzeti park drónos megfigyeléssel küzd az orvvadászok ellen - a lehetőségek határa a csillagos ég.

Az utóbbi hónapokban az áruszállító drónokról esett a legtöbb szó: a Wal-Mart, az Amazon és a svájci posta is olyan gépeket tesztel, amelyek kiválthatják a futárokat és a postásokat, a Flirtey nevű startup pedig márciusban az első kísérleti házhoz szállítást is végrehajtotta Nevadában. Ezen a területen egy székelyföldi vállalat is úttörő lehet. Az Igazi csíki sör alapítója, Lénárd András egy drónfejlesztéssel foglalkozó céget is életre hívott. Multikopterük nemrég rekordot döntött azzal, hogy két órát töltött a levegőben egy töltéssel, és most azt tervezik, ezzel szállítanak házhoz egy-egy rekesz csíki sört. Azt ígérik, hogy amint a román törvények lehetővé teszik, egy órán belül Székelyföld bármely pontjára elrepítik az italt, ráadásul 40 százalékkal olcsóbban, mintha közúton vinnék.

Drónok harca
A pár kilós, jellemzően négyrotoros, kamerás kisgépekre szabatosabb lenne a multikopter szót használni - az, hogy a köznyelvben a drón kifejezés honosodott meg, egy velük távoli rokonságban álló eszköznek, az MQ-1 Predator katonai drónnak köszönhető. A „terror elleni háború” kezdete óta az amerikai haderő egyre gyakrabban mér csapást közel-keleti ellenségeire a Predatorral. Előnye, hogy a távoli irányítóközpontban ülő pilótának nem kell tartania a fogságba eséstől, a kritikusok szerint viszont Barack Obama elnöksége alatt oly mértékben elburjánzott a Predator bevetése, hogy az már nem hadviselés, hanem ítélet nélküli tömeges kivégzés. Ráadásul ugyanúgy vannak járulékos áldozatai, ahogy egy hagyományos bombázásnak: nagy vihart kavart, amikor 2013-ban tévedésből egy esküvői menetet lőtt szét egy Predator. Arról, hogy a drónok hány civil áldozatot szedtek, a becslések széles skálán mozognak. Egy 2010-es elemzés szerint a csapások minden harmadik áldozata polgári személy volt, a pakisztáni kormány 2013-as jelentése szerint azonban az országban 2160 iszlamista militáns mellett „csak” 67 civil életét követelték a drónok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.