valasz.hu/kultura/a-kanikulaban-gondoljunk-kicsit-az-oszre-is-124782

http://valasz.hu/kultura/a-kanikulaban-gondoljunk-kicsit-az-oszre-is-124782

Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

/ 2016.01.28., csütörtök 19:12 /
Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

Tegnap derült ki, hogy bő félévvel a Saul fia cannes-i díjesője után a német mozikban is bemutatják Nemes Jeles László filmjét. Mindezt azután jelentette be a produkció, hogy kedden este egy meghívásos berlini vetítésen – a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében – bemutatták a magyar alkotást.

A cannes-i bemutató óta eltelt fél év valóban szokatlanul hosszú idő, főleg, hogy ezalatt több mint nyolcvan ország vásárolta meg a film vetítési jogait. A késlekedés okait senki sem tudja pontosan, de a rendező kezdettől elég különös választ adott a német forgalmazók vonakodására. Nemes Jeles László már a tavaly nyári cannes-i fesztivál után szóvá tette a Die Weltnek adott interjújában, hogy a Berlinale csak a versenyen kívüli programban, vagyis a kevésbé meghatározó alkotások között akarta vetíteni filmjét, amit a rendező elutasított. A tudatos és összehangolt elhallgatást sejtető felvetésre a német újságíró azzal felelt: „Mi, németek büszkék vagyunk a múltunk feldolgozására.” És ebben alighanem mindenki egyet is értett az újságíróval. Gyakorlatilag nem volt olyan szoborállítási vagy múzeumi társadalmi vita Magyarországon az utóbbi években, amelynek során jeles értelmiségiek ne példaként emlegették volna a német emlékezetpolitikát.

Ezt a képet kezdte ki Nemes Jeles három rosszízű interjúja a közelmúltból, amelyben többek között filmjével kapcsolatban osztrák és német elzárkózásról beszélt. Akárhogy is, ennek a március 10-i bemutatóval nyilván vége. Ahogy az összeesküvést sejtető alkotói megnyilvánulásoknak is. Gondoltuk volna. Merthogy két tüskét azért ismét sikerült becsempészni az örömhírbe. Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek ugyanis azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek „ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Miért kellene lavíroznia? A másik nyilatkozat a film főszereplőjének, Röhrig Géza költőnek a sejtetése, miszerint reméli, hogy a német nézők és a média „nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem „adnak egy esélyt” a filmnek. Nem tudom, mi áll az eddigi elzárkózás hátterében, de az elszabotálás kifejezés semmiképpen sem méltó a hetven éve az emlékezés imperatívuszában élő német társadalomhoz. Egyszerű nézőként pedig fájlalom, hogy végre születik egy kikezdhetetlen magyar film, és mi zsidózó kommentekkel és valószerűtlen összeesküvés-elméletekkel botladozunk a diadalúton.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Cirkusz a Szigeten

A Cirque du Sziget programhelyszín már bemutatkozásakor magasra tette a lécet, azóta is minden évben nagyszerű hazai és nemzetközi újcirkuszi produkciókat állít színpadra.

Lukács Sándor: „A Tragédiában sem Ádám voltam, hanem Lucifer”

Nem sírni kell, hanem elfogadni az évek múlását – mondja 70. születésnapja előestéjén Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész, aki hetedik verseskötetét dedikálta a könyvhéten, és akit a friss Heti Válaszban színházról és költészetről is kérdeztünk.

Akár önálló kiállítóhelyet is építhetnek a Seuso-kincsnek

Azért került sokkal többe a Seuso-kincs második fele, mert a jobb tárgyak voltak Lord Northamptonnál. Negyven évvel a megtalálása után a családi ezüst hazakerült, már csak tudni kell úgy bemutatni, hogy csodájára járjanak. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.