valasz.hu/kultura/tudta-hogy-ifj-meszoly-kalman-punkzenesz-volt-es-azt-hogy-az-obudai-fotav-kemeny-toveben-juhok-legelnek-120567

http://valasz.hu/kultura/tudta-hogy-ifj-meszoly-kalman-punkzenesz-volt-es-azt-hogy-az-obudai-fotav-kemeny-toveben-juhok-legelnek-120567

Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

/ 2016.01.28., csütörtök 19:12 /
Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

Tegnap derült ki, hogy bő félévvel a Saul fia cannes-i díjesője után a német mozikban is bemutatják Nemes Jeles László filmjét. Mindezt azután jelentette be a produkció, hogy kedden este egy meghívásos berlini vetítésen – a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében – bemutatták a magyar alkotást.

A cannes-i bemutató óta eltelt fél év valóban szokatlanul hosszú idő, főleg, hogy ezalatt több mint nyolcvan ország vásárolta meg a film vetítési jogait. A késlekedés okait senki sem tudja pontosan, de a rendező kezdettől elég különös választ adott a német forgalmazók vonakodására. Nemes Jeles László már a tavaly nyári cannes-i fesztivál után szóvá tette a Die Weltnek adott interjújában, hogy a Berlinale csak a versenyen kívüli programban, vagyis a kevésbé meghatározó alkotások között akarta vetíteni filmjét, amit a rendező elutasított. A tudatos és összehangolt elhallgatást sejtető felvetésre a német újságíró azzal felelt: „Mi, németek büszkék vagyunk a múltunk feldolgozására.” És ebben alighanem mindenki egyet is értett az újságíróval. Gyakorlatilag nem volt olyan szoborállítási vagy múzeumi társadalmi vita Magyarországon az utóbbi években, amelynek során jeles értelmiségiek ne példaként emlegették volna a német emlékezetpolitikát.

Ezt a képet kezdte ki Nemes Jeles három rosszízű interjúja a közelmúltból, amelyben többek között filmjével kapcsolatban osztrák és német elzárkózásról beszélt. Akárhogy is, ennek a március 10-i bemutatóval nyilván vége. Ahogy az összeesküvést sejtető alkotói megnyilvánulásoknak is. Gondoltuk volna. Merthogy két tüskét azért ismét sikerült becsempészni az örömhírbe. Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek ugyanis azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek „ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Miért kellene lavíroznia? A másik nyilatkozat a film főszereplőjének, Röhrig Géza költőnek a sejtetése, miszerint reméli, hogy a német nézők és a média „nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem „adnak egy esélyt” a filmnek. Nem tudom, mi áll az eddigi elzárkózás hátterében, de az elszabotálás kifejezés semmiképpen sem méltó a hetven éve az emlékezés imperatívuszában élő német társadalomhoz. Egyszerű nézőként pedig fájlalom, hogy végre születik egy kikezdhetetlen magyar film, és mi zsidózó kommentekkel és valószerűtlen összeesküvés-elméletekkel botladozunk a diadalúton.

Rosta

Ablonczy Bálint

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Balog Zoltán: „A migránsok áldozatok, nem szabad gyűlöletből dönteni”

„Szívesen odaírtam volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény” – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. Balog szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország pedig nem az emberek ellen van.

Körúti robbantás: egy nyugtalanító tény, amiről nem beszélnek

Nem véletlen, ha rossz előérzetünk van a hétvégi körúti detonáció okainak felderíthetőségével kapcsolatban: Matuska Szilveszter óta alig kaptak el robbantásos merénylőt Magyarországon. A statisztika alapján ezekben az ügyekben a nyomozók borzasztó teljesítményt nyújtanak.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!