Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

/ 2016.01.28., csütörtök 19:12 /
Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

Tegnap derült ki, hogy bő félévvel a Saul fia cannes-i díjesője után a német mozikban is bemutatják Nemes Jeles László filmjét. Mindezt azután jelentette be a produkció, hogy kedden este egy meghívásos berlini vetítésen – a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében – bemutatták a magyar alkotást.

A cannes-i bemutató óta eltelt fél év valóban szokatlanul hosszú idő, főleg, hogy ezalatt több mint nyolcvan ország vásárolta meg a film vetítési jogait. A késlekedés okait senki sem tudja pontosan, de a rendező kezdettől elég különös választ adott a német forgalmazók vonakodására. Nemes Jeles László már a tavaly nyári cannes-i fesztivál után szóvá tette a Die Weltnek adott interjújában, hogy a Berlinale csak a versenyen kívüli programban, vagyis a kevésbé meghatározó alkotások között akarta vetíteni filmjét, amit a rendező elutasított. A tudatos és összehangolt elhallgatást sejtető felvetésre a német újságíró azzal felelt: „Mi, németek büszkék vagyunk a múltunk feldolgozására.” És ebben alighanem mindenki egyet is értett az újságíróval. Gyakorlatilag nem volt olyan szoborállítási vagy múzeumi társadalmi vita Magyarországon az utóbbi években, amelynek során jeles értelmiségiek ne példaként emlegették volna a német emlékezetpolitikát.

Ezt a képet kezdte ki Nemes Jeles három rosszízű interjúja a közelmúltból, amelyben többek között filmjével kapcsolatban osztrák és német elzárkózásról beszélt. Akárhogy is, ennek a március 10-i bemutatóval nyilván vége. Ahogy az összeesküvést sejtető alkotói megnyilvánulásoknak is. Gondoltuk volna. Merthogy két tüskét azért ismét sikerült becsempészni az örömhírbe. Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek ugyanis azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek „ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Miért kellene lavíroznia? A másik nyilatkozat a film főszereplőjének, Röhrig Géza költőnek a sejtetése, miszerint reméli, hogy a német nézők és a média „nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem „adnak egy esélyt” a filmnek. Nem tudom, mi áll az eddigi elzárkózás hátterében, de az elszabotálás kifejezés semmiképpen sem méltó a hetven éve az emlékezés imperatívuszában élő német társadalomhoz. Egyszerű nézőként pedig fájlalom, hogy végre születik egy kikezdhetetlen magyar film, és mi zsidózó kommentekkel és valószerűtlen összeesküvés-elméletekkel botladozunk a diadalúton.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.