Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

/ 2016.01.28., csütörtök 19:12 /
Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

Tegnap derült ki, hogy bő félévvel a Saul fia cannes-i díjesője után a német mozikban is bemutatják Nemes Jeles László filmjét. Mindezt azután jelentette be a produkció, hogy kedden este egy meghívásos berlini vetítésen – a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében – bemutatták a magyar alkotást.

A cannes-i bemutató óta eltelt fél év valóban szokatlanul hosszú idő, főleg, hogy ezalatt több mint nyolcvan ország vásárolta meg a film vetítési jogait. A késlekedés okait senki sem tudja pontosan, de a rendező kezdettől elég különös választ adott a német forgalmazók vonakodására. Nemes Jeles László már a tavaly nyári cannes-i fesztivál után szóvá tette a Die Weltnek adott interjújában, hogy a Berlinale csak a versenyen kívüli programban, vagyis a kevésbé meghatározó alkotások között akarta vetíteni filmjét, amit a rendező elutasított. A tudatos és összehangolt elhallgatást sejtető felvetésre a német újságíró azzal felelt: „Mi, németek büszkék vagyunk a múltunk feldolgozására.” És ebben alighanem mindenki egyet is értett az újságíróval. Gyakorlatilag nem volt olyan szoborállítási vagy múzeumi társadalmi vita Magyarországon az utóbbi években, amelynek során jeles értelmiségiek ne példaként emlegették volna a német emlékezetpolitikát.

Ezt a képet kezdte ki Nemes Jeles három rosszízű interjúja a közelmúltból, amelyben többek között filmjével kapcsolatban osztrák és német elzárkózásról beszélt. Akárhogy is, ennek a március 10-i bemutatóval nyilván vége. Ahogy az összeesküvést sejtető alkotói megnyilvánulásoknak is. Gondoltuk volna. Merthogy két tüskét azért ismét sikerült becsempészni az örömhírbe. Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek ugyanis azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek „ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Miért kellene lavíroznia? A másik nyilatkozat a film főszereplőjének, Röhrig Géza költőnek a sejtetése, miszerint reméli, hogy a német nézők és a média „nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem „adnak egy esélyt” a filmnek. Nem tudom, mi áll az eddigi elzárkózás hátterében, de az elszabotálás kifejezés semmiképpen sem méltó a hetven éve az emlékezés imperatívuszában élő német társadalomhoz. Egyszerű nézőként pedig fájlalom, hogy végre születik egy kikezdhetetlen magyar film, és mi zsidózó kommentekkel és valószerűtlen összeesküvés-elméletekkel botladozunk a diadalúton.

Rosta

Bódis András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Szoci őskövületeket hoz helyzetbe a kormány – meg Tiborcz holdudvarát

A külgazdaságban nincs két elit, csak régi és új. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija arról szól, hogy egyre több ősszocialista és bukott SZDSZ-es áll a Fidesz-kormány szolgálatába. Illetve arról, hogy a tavaly Bahreinben tárgyaló Tiborcz István rokoni-üzleti holdudvara amerikai és szaúdi kereskedőházakat alapít állami pénzből.

Budaházy György 5 nagy pillanata

Nyilván sokat lehet vitatkozni arról, hogy a ma első fokon kiszabott 13 év letöltendő sok-e vagy kevés. Addig idézzük fel Budaházy György 5 nagy pillanatát.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.