Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

/ 2016.01.28., csütörtök 19:12 /
Németország mégsem „szabotálja el” a Saul fiát

Tegnap derült ki, hogy bő félévvel a Saul fia cannes-i díjesője után a német mozikban is bemutatják Nemes Jeles László filmjét. Mindezt azután jelentette be a produkció, hogy kedden este egy meghívásos berlini vetítésen – a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében – bemutatták a magyar alkotást.

A cannes-i bemutató óta eltelt fél év valóban szokatlanul hosszú idő, főleg, hogy ezalatt több mint nyolcvan ország vásárolta meg a film vetítési jogait. A késlekedés okait senki sem tudja pontosan, de a rendező kezdettől elég különös választ adott a német forgalmazók vonakodására. Nemes Jeles László már a tavaly nyári cannes-i fesztivál után szóvá tette a Die Weltnek adott interjújában, hogy a Berlinale csak a versenyen kívüli programban, vagyis a kevésbé meghatározó alkotások között akarta vetíteni filmjét, amit a rendező elutasított. A tudatos és összehangolt elhallgatást sejtető felvetésre a német újságíró azzal felelt: „Mi, németek büszkék vagyunk a múltunk feldolgozására.” És ebben alighanem mindenki egyet is értett az újságíróval. Gyakorlatilag nem volt olyan szoborállítási vagy múzeumi társadalmi vita Magyarországon az utóbbi években, amelynek során jeles értelmiségiek ne példaként emlegették volna a német emlékezetpolitikát.

Ezt a képet kezdte ki Nemes Jeles három rosszízű interjúja a közelmúltból, amelyben többek között filmjével kapcsolatban osztrák és német elzárkózásról beszélt. Akárhogy is, ennek a március 10-i bemutatóval nyilván vége. Ahogy az összeesküvést sejtető alkotói megnyilvánulásoknak is. Gondoltuk volna. Merthogy két tüskét azért ismét sikerült becsempészni az örömhírbe. Sipos Gábor, a film egyik producere az MTI-nek ugyanis azt mondta: a Saul fiát Németországban forgalmazó nemzetközi cégnek „ügyesen kell lavíroznia”, hogy a német nézőket beültesse a filmre. Miért kellene lavíroznia? A másik nyilatkozat a film főszereplőjének, Röhrig Géza költőnek a sejtetése, miszerint reméli, hogy a német nézők és a média „nem szabotálják el” a Saul fiát, hanem „adnak egy esélyt” a filmnek. Nem tudom, mi áll az eddigi elzárkózás hátterében, de az elszabotálás kifejezés semmiképpen sem méltó a hetven éve az emlékezés imperatívuszában élő német társadalomhoz. Egyszerű nézőként pedig fájlalom, hogy végre születik egy kikezdhetetlen magyar film, és mi zsidózó kommentekkel és valószerűtlen összeesküvés-elméletekkel botladozunk a diadalúton.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.