Semmi köze a pagodához! – megszólalnak az új galéria japán sztárépítészei

/ 2016.01.08., péntek 08:26 /
Semmi köze a pagodához! – megszólalnak az új galéria japán sztárépítészei

Mindenki félreértette a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galéria győztes tervét – árulja el a SANAA két japán építésze. Exkluzív interjúnk a friss Heti Válaszban.

A múzeumépítészet egyik nemzetközi sztárjának számító japán iroda, a SANAA tervei szerint épül fel az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest projekt keretében. A tervet a magyar sajtóban több bírálat érte: az egyik, hogy a pagoda teljesen tájidegen nemcsak a Városligetben, hanem egész Magyarországon. Többek között ezzel a felvetéssel is szembesítettük Szedzsima Kazujót és Nisizava Rjúét, amikor szerződésük aláírására Budapestre látogattak.

„Meg sem fordult a fejünkben, hogy pagodaként fogják értelmezni az épületet – válaszolta Rjúe. – Aki tisztában van a pagodaépítészet fogalmával, tudja, hogy a pagodák mindig a magasba törnek, függőlegesen orientált építmények. Mi ennek az ellenkezőjét próbáljuk megvalósítani: szeretnénk, ha a múzeum nem nyúlna túl a környékbeli fák lombkoronáján. Lehet, hogy a vízszintes elemek közül néhány épp olyan szögben áll a látványterveken, mint a japán pagodák tetői, de itt teraszokról, az egyes szinteket összekötő rámpákról van szó.”

Az építészek arról is beszéltek, hogy miért nem akartak a modern galériaépítészetre jellemző zárt blokkokat helyezni a Ligetbe, és hogy miért a múzeumi tervpályázatok váltak a kortárs építészek egyik kedvenc és legnagyobb presztízsű játszóterévé.

 

 

 

Válaszok a Heti Válasz január 7-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Orbán Viktor főtanácsadója: „Kudarcos a kormány médiapolitikája”

Fontos lapokat veszített el a kormány, a közszolgálati média leépülése pedig szívszorító – így Szőcs Géza. A kormányfő kulturális főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek saját kontinensükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság. Szőcs Géza közéleti témákat körüljáró esszéfüzére a csütörtöki Heti Válaszban olvasható.