Seuso-kincs: szenzáció és megoldatlan rejtélyek

/ 2017.07.12., szerda 16:29 /
Seuso-kincs: szenzáció és megoldatlan rejtélyek

Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében. A miniszterelnök a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.

Bátran kijelenthető, hogy az újabb tárgyak hazatérése nagyon jó hír, igazi szenzáció. A Seuso-kincs a legértékesebb régészeti lelet, ami valaha előkerült Magyarországon. A műtárgy-együttes világszinten is jegyzett: ez a létező legértékesebb késő császár-kori ötvösművészeti lelet a Római Birodalom egykori területén (az egyetlen lehetséges „vetélytárs” a British Museumban őrzött Hoxne-kincs). Persze ez akkor igaz, ha az egész kincset egyben nézzük, de Magyarország eddig csak a felét tudta visszaszerezni.

Így néz ki a kincs teljes lajstroma most:
(Zsuppán kolléga korábbi összesítése nyomán)

NYUGATI STÍLUSÚ DARABOK

1. VADÁSZTÁL

A kincs leghíresebb, névadó darabja a nagyméretű ezüsttál, melynek közepét medalionba foglalt vadászjelenet díszíti. A medalion körfelirata tartalmazza Seuso nevét: "Őriztessenek meg neked még sokáig eme edények, Seuso, hogy leszármazottaidnak is javára szolgálhassanak." A medalionban szarvasvadászat, lakoma, horgászat és vadkanvadászat látható. A Balaton stilizált ábrázolásába beleírták a tó latin nevét (Pelso), s egy másik feliratból kiderül, hogy Seuso kedvenc lovát Innocentiusnak hívták. A tál valószínűleg nászajándéknak készült Seuso esküvőjére. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

2. GEOMETRIKUS TÁL

Ételek tálalására szolgáló ezüsttál, középső medalionjában vésett geometrikus mintával, melyet niello (fekete massza) tölt ki. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

3-4. KÉT GEOMETRIKUS KANCSÓ

Kézmosóvíz tárolására használt aranyozott ezüstkancsók geometrikus és növényi díszítéssel. A két ikerdarab valószínűleg összetartozott a kézmosó tállal. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

5. KÉZMOSÓ TÁL

Domborított hullámvonalakkal díszített, hatliteres űrtartalmú ezüsttál, alján medalionba foglalt vésett minta madarak, növények és edények ábrázolásával. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

6. FEDELES EZÜSTKANCSÓ

Tízszögű testű, véséssel gazdagon díszített kancsó összesen 120, embereket, állatokat és vázákat ábrázoló képpel. MOST KERÜLT VISSZA

 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

 

KELETI STÍLUSÚ DARABOK

7. ACHILLES-TÁL

Domborított mitológiai jelenetekkel díszített tál Achilles történetének ábrázolásával. MOST KERÜLT VISSZA

8. MELEAGROSZ-TÁL

Domborított mitológiai jelenetekkel díszített tál többek közt Meleagrosz történetének ábrázolásával. MOST KERÜLT VISSZA

9. AMPHORA

Kétfülű amphora domborított figurális mintával, párducokat formázó fülekkel és láncos kupakkal. MOST KERÜLT VISSZA

10. DIONÜSZOSZ-KANCSÓ

Domborított dionüszoszi jelenetekkel gazdagon díszített, részben aranyozott füles kancsó. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

11. HIPPOLÜTOSZ-KANCSÓ

Karcsú kancsó Hippolütosz történetének ábrázolásával, mely összetartozott a két ezüstvödörrel. MOST KERÜLT VISSZA

12-13. VÖDRÖK

A kincs legkülönlegesebb formájú tárgyai a Hippolütosz történetének jeleneteivel díszített ezüstvödrök. MOST KERÜLT VISSZA

14. ILLATSZERES LÁDIKA

Illatszeres fiolák tárolására szolgáló fedeles ládika, egyik oldalán az úrhölgy, a másikon fürdőző nők ábrázolásával. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT

+1. BRONZÜST

Háború idején a kincseket gyakran nagyméretű üstökben rejtették a föld alá. A Seuso-kincset tartalmazó üst készítésének technológiája alapján egyértelműen Pannóniából való. KORÁBBAN VISSZAKERÜLT


A tárgyakat egy Sümegh József nevű amatőr kincskereső fiatalember találta Polgárdi-Szabadbattyán környékén, és az üstöt elrejtette abban a pincében, ahol a kiskatonát leszerelése előtt pár nappal felakasztva találták. Az ügyet akkor eltussolták, de valószínű, hogy Sümeghet meggyilkolták, és ebben szerepe lehetett a Kádár-korszak katonai titkosszolgálatának (vagy önállósult ügynökeinek). A kincs ezt követően Bécsbe került; oda vezető útját nem lehet rekonstruálni, de tudható, hogy keresztülment egy jugoszláv, majd a libanoni kereskedő kezén, és egyes darabjai eltűntek, mire 1990-ben Lord Northampton és társai először bemutatták a 14 darabos együttest New Yorkban, hogy eladják. A magyar fél pert indított a visszaszerzésért, de 1993-ban elvesztette azt.

Mint látható, a Seuso-kincs történetéből játékfilmet kellene forgatni, a sztori két-három thrillerre elegendő muníciót tartalmaz. A 14 tárgy egyesülése jó hír, de vannak még rejtélyek:

Még mindig nem tudjuk, ki ölte meg Sümegh Józsefet.

Nem tudjuk, hogy voltak-e a kincsnek további elemei. Valószínű, hogy Seusonak több ezüstje is volt. Vajon Sümegh József meggyilkolásáig értékesített belőle?

Voltak-e darabok, amiket a jugoszláv, majd a libanoni kereskedők adtak el?

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.