Sokan meglepődtek, de Cseke Péter a legboldogabb

/ 2016.03.11., péntek 14:14 /
Sokan meglepődtek, de Cseke Péter a legboldogabb

A héten derült ki, mely előadások és színházak „az elmúlt évad legjobbjai”, azaz kik kerültek be a június 9. és 18. között zajló Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába. A kecskeméti Katona József Színház az egyetlen, amely két előadással versenyezhet. Cseke Péter igazgatót kérdeztük a rég várt sikerről.

A kedden napvilágot látott 2016-os POSZT-versenyprogram a legtöbbeket elégedettséggel töltötte el. A válogatásra még a politikai korrektség harcosainak sem lehet egy szava sem; ez egyszerre meglepő és örömteli, ugyanis ritka helyzet az, amikor a megosztott színházi világ szinte összes fontos rendezője helyet kap, és az elmúlt évad valóban nagy súlyú előadásai mutathatják meg magukat a nyári találkozón. Az egyik legvidámabb színházigazgató most minden bizonnyal Cseke Péter, mivel a Kecskeméti Katona József Színház már évek óta nem szerepelt a versenyben, idén azonban két előadással is megméretteti magát. A színházigazgatót a két előadásról és a POSZT-ról kérdeztük.

Mi volt az első gondolata, mikor megtudta, hogy két előadással is bekerültek a versenyprogramba? Volt már ilyen Kecskemét életében?

Épp egy tárgyaláson voltam, mikor felhívtak, és majdnem kinyomtam a telefont, de miután meghallottam a hírt, már csak az járt a fejemben, hogy minél előbb tudjak gratulálni a két rendezőnek, és a színészeknek, akiknek az előadását beválasztották. Nagyon boldog vagyok, mert ilyen még nem volt a kecskeméti színház életében, sem az én vezetésem alatt, sem korábban.

Voltak, akik hiányolták az elmúlt években a színház jelenlétét a találkozóról. Mikor volt utoljára Kecskemét a POSZT-on?

2012-ben voltunk utoljára, a Bánk bánnal, Pécsett. Akkor el is hoztuk a legjobb dramaturgnak járó elismerést. Szabó Borit akkor arra kértem meg, hogy porolja le, értelmezze, hozza közelebb a beszélt nyelvhez Katona József művét, és ennek nagy sikere volt.

A Macska a forró bádogtetőn című darab a kecskeméti Katona József Színház előadásában

Fotó: Walter Péter

Miért tartják fontosnak ezen a találkozón a részvételt?

Aki bejut a POSZT-ra, nagyon örül, aki nem, az kicsit szomorkodik, de aztán jön a következő év, és vele majd az új lehetőség. Nekünk is volt olyan évünk, amikor azt éreztem, hogy simán bekerülhettünk volna a programba. De nem szomorkodtam, mivel a Vidéki Színházak Fesztiválján mindig elhoztunk egy-egy nagyobb díjat. A mostani POSZT-ra való beválogatás azonban tényleg igen komoly elismerése a Kecskeméten folyó művészi munkának. Jó érzés, hogy két előadással is versenyezhetünk.

Sok vita volt a találkozó körül. Miért fontos ön szerint a POSZT?

Nyilvánvalóan fontos egy ilyen országos találkozó, és az is tény, hogy meg kell újulnia. Szerintem a versenyprogramnak nem az eltelt év keresztmetszetének kell lennie, hanem azokat a produkciókat kell kiválasztani, amelyek újat mutatnak, innovatívak, és akár a színház darabválasztásában, akár színészi alakításban, rendezésben, értelmezésben egyetemeset tudnak felmutatni.

Az idei POSZT válogatói:

Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes

Sólyom András filmrendező

Két Tennessee Williams-darab, sőt egy Arthur Miller is bekerült idén a versenyprogramba. Mit tudnak ezek a szerzők, darabok, hogy még mindig ekkora a sikerük, annak ellenére, hogy sokan idejétmúltnak tartják a világukat, problémafelvetéseiket?

Shakespeare és a görög drámák még régebbiek, mégis aktuálisak tudnak lenni. Egy sors, egy életvitel, vagy maga a színészi hitelesség is azzá tehet egy-egy előadást. Az említett szerzők drámái nagy emberi történetek, mondhatni, nagy mesék. Sorsválasztó kérdésekre adnak úgy választ, ahogy esetleg mi magunk nem tudnánk, vagy fel sem tesszük a kérdést. A darabok által egy kicsit így olyan, mintha mi is feltettük volna. Az ilyen történeteket szeretik a nézők, mert vagy magukat látják bele, vagy a szomszédjukat, barátjukat. Ezeket a kérdéseket pedig a mai színháznak fel kell tennie, és legjobb esetben még válaszolnia is kell rá. Csak ettől tud korszerű lenni, nem pedig attól, hogy Hamlet motorbiciklin érkezik a színpadra.

Zsótér Sándor nem először rendez Kecskeméten. Különleges stílusát – a szakma mellett – Kecskemét is jól fogadja?

Zsótér már harmadszor rendez nálunk, szereti a társulatot, és a színészek, a közönség is szereti őt. Sosem értettem egyet azzal a gondolkodással, hogy a színházban csak szórakoztatni kell a nézőket, mert csak arra kíváncsiak. Az igazán jó előadásokra vevő a közönség, Kecskemét pedig különösen. Októberben lesz 120 éves a kecskeméti színház. A közönségünk szeret nevetni, tanulni és okulni az előadásokból, Zsótér pedig ebben segít, óriási sikere van. Nem tudjuk annyit játszani a Macska a forró bádogtetőnt, amennyiszer a nézők szeretnék. Mindig teltház.

A következő előadások kerültek be a versenyprogramba:

Don Quijote – Nemzeti Színház, Budapest (Írta: Verebes Ernő – Cervantes, rendezte: Vidnyánszky Attila),

Túl zajos magány – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (Írta: Bohumil Hrabal, rendezte: Ivo Krobot),

A vágy villamosa – Nemzeti Színház, Pécs (Írta: Tennessee Williams, rendezte: Rázga Miklós),

Lear király – Radnóti Miklós Színház, Budapest (Írta: William Shakespeare, rendezte: Alföldi Róbert),

Istenítélet (A salemi boszorkányok) – Vígszínház, Budapest (Írta: Arthur Miller, rendezte: Mohácsi János),

A Bernhardi-ügy – Örkény István Színház, Budapest (Írta: Arthur Schnitzler, rendezte: Ascher Tamás),

12 dühös ember – Székesfehérvári Vörösmarty Színház (Írta: Reginal Rose, rendezte: Cserhalmi György).

A kamarateremben:

Az olaszliszkai – Katona József Színház, Budapest (Írta: Borbély Szilárd, rendezte: Máté Gábor),

Lilomfi – Latinovits Zoltán Színház, Budaörs (Írta: Szigligeti Ede – Vecsei H. Miklós – Kovács Adrián, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila),

A gát – Csiky Gergely Színház, Kaposvár és Nemzeti Színház, Budapest (Írta: Conor McPherson, rendezte: Bérczes László),

Vízkereszt, vagy amire vágytok - Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy (Írta: William Shakespeare, rendezte: Bocsárdi László),

Tóték – Katona József Színház, Kecskemét (Írta: Örkény István, rendezte Rusznyák Gábor),

Piszkavas – Harmadik Színház, Pécs (Írta: Martin McDonagh, rendezte: Vincze János),

Tartuffe – Jászai Mari Színház, Tatabánya (Írta: Molière, rendezte: Szikszai Rémusz),

Macska a forró bádogtetőn – Katona József Színház, Kecskemét (Írta: Tennessee Williams, rendezte: Zsótér Sándor),

A te országod – Forte Társulat (Írta: Tar Sándor – Keresztury Tibor, rendezte: Horváth Csaba).

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.