Stumpf András: a Guns N’ Roses a legjobb Guns N’ Roses-emlékzenekar!

/ 2017.07.13., csütörtök 09:00 /
Stumpf András: a Guns N’ Roses a legjobb Guns N’ Roses-emlékzenekar!

Az utolsó valóban nagy rockbanda játszott Bécsben hétfőn. Ott jártunk, és a csütörtöki Heti Válaszban beszámolunk róla.

A Guns N’ Roses pontosan kezd, semmi őrület és kiszámíthatatlanság, mint régen. Profi, majd’ háromórás stadionshow. Nyolc dal az épp harmincéves Appetite for Destructionról, közben slágerek a Use Your Illusion-lemezekről, egy szörnyű giccs (This I love) és két további közepes dal a Chinese Democracyról.

Plusz egy rakás feldolgozás. Szövegelés dalok között semmi, de nyilván a nemrég meghalt Soundgarden-frontember Chris Cornell tiszteletére szól például a Black Hole Sun, utána az Illusion-lemezen is szereplő Knockin’ On Heaven’s Door Bob Dylantől. Live and Let Die is van, szintén az Illusion-albumról, Paul McCartneytól, ahogy Pink Floyd- és Clapton-betét is.

A Keresztapa fő zenei témája újra előkerül: Slash virtuozitása és dallamérzéke a régi. A másfél évtizede józan, sportos, időközben egyetemet végzett Duff hiteles punk kitisztulva is, de az egykor kígyómozgású szexbálvány Axl arcán felvarrás nyomai. Ráadásul kövér és nagypapásan lomha. Ujján a November Rain alatt hatalmas gyémántgyűrű – az Elvis-szindróma legfényesebb jele. A hangja ekkor borzalmas, olykor viszont (Welcome To The Jungle, Nightrain), még mindig hasít.

A koncert végére megcsillan a régi dicsőség fénye, mégis az az érzésünk: remek emlékzenekart látunk, ráadásul az eredeti tagokat sikerült megnyerni bele.  Hármat legalábbis.

 

S hogy miért olyan nagy ügy az eredeti tagokkal felálló Guns N’ Roses fellépése? Kiderül a csütörtöki Heti Válaszból, amely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.