Süllyed a Machu Picchu

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

A félelmetes törökországi és indiai földrengések után most Dél-Amerikából érkezett aggasztó hír: földcsuszamlások miatt veszélybe került Peruban az inka kultúrából fennmaradt gyönyörű műemlékegyüttes, Machu Picchu romvárosa, a világörökség része - jelentették japán geológusok. Sokan aggódva teszik fel a kérdést: képes-e az ember felismerni és megszelídíteni az erőteljesebb tektonikus mozgásokat?

A Kiotói Egyetem kutatói földmozgás-érzékelőket helyeztek el a térségben, és állandóan figyelemmel kísérik a régióban zajló tektonikus folyamatokat. Méréseikkel kimutatták, hogy az Andokban, mintegy 2500 méter tengerszint feletti magasságban, Cuzcótól 112 km-nyire fekvő terület havonta körülbelül egy centimétert süllyed, és az egyedülálló kulturális kincsek az ottani földmozgások következtében bármikor összeomolhatnak. Kyoji Sassa, a kutatások vezetője arra figyelmeztetett, hogy ez rendkívül gyors süllyedés, és feltehetően egy sokkal erőteljesebb földcsuszamlás előrejelzője.

Sassa professzor - aki egyben egy UNESCO-testület elnöke is, amely védeni igyekszik a műemlékeket a geológiai katasztrófáktól - kijelentette, hogy az a föld, amelyre a Machu Picchu épült, nagy veszélybe került. A kettős hegygerincre épült citadella a két gerinc közötti horpadás fölött áll. Ezt a formációt egy földhasadás egy magasabb csúcsból alakította ki, de most a terület nyugati részén a lejtősebb, hátsó hegygerincet az összeomlás veszélye fenyegeti. A szikla szerkezete azt jelzi, hogy ha a nyugati hegygerinc leomlik, a keleti is instabillá válik. Akkor pedig előfordulhat, hogy a Machu Picchu, ahogy az alatta lévő talaj engedi - kettéhasad és romba dől.

A földmozgások nem az egyetlen veszélyt jelentik ezen a területen: az egyre szaporodó turisták miatt is rendkívül nehézzé vált a műemlékegyüttes állagának megóvása.

Éveken át csak az inka útnak nevezett fáradságos gyalogtúrával lehetett megközelíteni a romvárost - amelyben egy erődítmény mellett templomok, királyi rezidencia és egy, a XIV. vagy a XV. századból való település maradványai is találhatók -, amelyeket Hiram Bingham amerikai régész fedezett fel 1911-ben.

Ez a megközelíthetetlenség egy bizonyos ideig némileg visszafogta a látogatottságot. De amióta egy vasútvonalat is kiépítettek, és Cuzcóból helikopterrel is eljuthatnak a romokhoz, a látogatók száma évi 300 ezer fölé emelkedett. A turisták persze elsősorban a bozóttüzekért, a rengeteg szemétért, a felszíni talajerózióért és a műemlékegyüttes meg az inka út környéki természetes élőhelyek tönkretételéért felelősek. De az igazi rombolást a Föld erői végzik.

Mindennek feltehetően az az oka, hogy az Andok hegylánca fiatal, gyűrt hegylánc, amelyik ma is folyamatos mozgásban, elsősorban emelkedésben van - magyarázza Brezsnyánszky Károly, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója. Dél-Amerika nyugati partjainál egy aktív, földkéreglemez-alátolódásos folyamat zajlik. A pacifikus lemez, tehát a csendes-óceáni földkéreglemez folyamatosan betolódik a dél-amerikai kontinens alá, az Andok hegylánca a parti sávban emiatt felgyűrődött, és ma is folyamatos mozgásban van.

A laikus számára riasztó és nehezen felfogható, hogy a Föld, amelyen élünk, ma is ennyire nyugtalan. Megtévesztő, hogy ezt a mozgást nehezen érzékeljük, mert igen lassú. A két nagy földkéreglemez évenként 1-2 milliméternyit közeledik egymáshoz. Ennek közvetlen hatása például az az erőteljes vulkáni működés, amelynek nyomait jól lehet követni végig a dél-amerikai kontinens nyugati peremén, az Andok hegyvonulatában. Hiszen az alátolódó lemeznek a megolvadása vulkáni tevékenységet is jelent. És minthogy ilyen, jelenleg is mozgásban, emelkedésben lévő hegyláncról van szó, az erózió és a gravitáció, tehát a felszíni erők ezzel ellentétes mozgással igyekeznek kiegyenlíteni az emelkedési folyamatokat. Nagy hegycsuszamlások keletkeznek, és rendkívül éles, meredek hegyoldalak jönnek létre.

Egyes kutatók úgy vélik, annak idején ilyen települések gyakran a földtani szempontból bizonytalan, instabil területeken alakultak ki, hiszen éppen a mozgások következtében bukkant elő víz, megfelelő termőtalaj, és ezek jobb életlehetőségeket teremtettek az emberek számára. Brezsnyánszky Károly azonban hangsúlyozza, szerinte az inkák elsősorban a védettség és elzártság miatt építkeztek ezen a területen, hiszen vizet és termőföldet a síkságon sokkal többet találhattak volna. Az inka vallási kultusz a Nappal is kapcsolatban volt, és talán ott, az irdatlan magasságokban közelebb kerülhettek a Napistenhez.

Ha az egész Földre vonatkoztatva vizsgáljuk a tektonikus folyamatokat, szintén azt tapasztaljuk, hogy a mozgások a kiegyenlítődést célozzák. Ez természetes, hiszen a Föld egyik alapvető jellemzője, hogy gravitációs tere van, és a gravitáció a kiegyenlítődés irányában hat. Tehát ha egy emelkedő hegység egy része megcsúszik, ez azért történik, mert gravitáció hat erre a hegytömegre, és igyekszik kiegyenlíteni az emelkedést.

A Föld dinamikus égitest. Olyan bolygó, amely állandó változásban van, nemcsak a Naprendszerben betöltött szerepe és keringése, forgása révén, hanem azért is, mert a Föld belső erői a földkéreg külső részeit is állandó bizonytalanságban, mozgásban tartják. A Föld négy és fél milliárd éves története alatt a felszín képe számtalanszor gyökeresen megváltozott, és ez mind belső dinamikájának köszönhető. Általában a kontinensek területei a kevésbé mobilis részek, sokkal mozgékonyabbak például az óceánaljzatok, ahol nagyon vékony a földkéreg, valamint azok a helyek - mint például Dél-Amerika nyugati partjai -, ahol a kéregdarabok, lemezek érintkeznek és mozgásuk következtében hatnak egymásra.

Arra a kérdésre, vajon mennyire ismeri fel a tudomány ma ezeknek a földmozgásoknak az irányát és jellegét, és nem fordulhat-e elő az, hogy a gyökeres változások során egyszer csak mind megsemmisülnek majd a most lakott területek is, Brezsnyánszky Károly megnyugtató választ tud adni. Biztos ugyan, hogy a Föld felszíne teljesen meg fog változni, de ehhez évmilliókra van szükség. A tudósok azonban felismerték, hogy a változás folyamatos. Ismerik a vulkáni működéseket, tapasztalják a földrengéseket, világosan látják tehát azokat a tendenciákat is, amelyek a tektonikus mozgásokban érvényesülnek.

Látványos, hogy Amerika és Európa egymástól folyamatosan távolodik. Ez is évi 1-2 milliméter sebességgel történik. Ugyanakkor a Csendes-óceán medencéje körülbelül hasonló mértékben szűkül. De rendkívül hosszú geológiai idő kell ahhoz, hogy ezek jelentős, az egész Föld felszínére kiterjedő változásokat okozzanak.

A mérések pontosságát ma már műholdas vizsgálatok teszik lehetővé. Elsősorban a vízszintes irányú, de valamivel kisebb pontossággal a vertikális változásokat is képesek érzékelni. De arról, ami a Föld "gyomrában" zajlik, az ember ma még rendszerint csak utólag értesül. A vulkánkitörések és a földrengések adnak támpontokat. A földrengések jelzésére - nem előrejelzésére, hanem megtörténtére - világméretű szeizmológiai hálózatot építettek ki. Azt meglehetős pontossággal tudják a kutatók, hogy bizonyos területeken időről időre bekövetkezik földrengés, de az időpontról fogalmuk sincs. Éppen ezért van rendkívüli jelentősége például a Mexikóban kiépített megfigyelési rendszernek. Mexikó is földrengésveszélyes övezetnek számít, ezért olyan megfigyelőhálózatot építettek ki, hogy a főváros biztonsága végett mégiscsak képesek 6-7 perces előrejelzésre. Mexikóban ugyanaz a helyzet, mint Peruban: a csendes-óceáni lemez tolódik a kontinens alá, és emiatt a parti sávban - ahol a feszültség keletkezik - robbannak ki a legveszélyesebb földrengések.

San Franciscónál más a helyzet. Ott a Szent András-törés mentén történik az elmozdulás. A védekezés módja ugyanaz, mint Japánban, amely szintén állandóan a földrengés rémével küzd. Már a házakat is úgy építik, hogy a földrengések minél kevesebb kárt okozzanak bennük.

A Föld a maga négy és fél milliárd éves történetével és az emberiség a maga egymillió éves történetével összevethetetlen. Az ember nem legyinthet erre. Ha fenn akar maradni, alkalmazkodnia kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.