valasz.hu/kultura/alfoldi-szekelye-vidnyanszky-szekelye-ezen-legfeljebb-kuncogni-lehet-129084

http://valasz.hu/kultura/alfoldi-szekelye-vidnyanszky-szekelye-ezen-legfeljebb-kuncogni-lehet-129084

Szabó Dezsőtől Prónay Pálig

/ 2012.12.05., szerda 17:21 /

Gyurgyák János történész, kiadóigazgató makacs eltökéltséggel fordul a magyar történelem, eszmetörténet legégetőbb kérdéseihez. Szent meggyőződése ugyanis, hogy a józan, körültekintő problémafelvetés, méltányos megközelítés okos dialógusokat indíthat el, s még a közéletre is jótékonyan hat.

A Zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet (2001) és az Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és a nacionalizmus története (2007) után megszületett Magyar fajvédőkkel trilógiává kerekedett vállalkozása. Feltehetően nem Gyurgyák mondta ki az utolsó szót e kérdésekben, de az alappilléreket ő rakta le. Az új könyv legizgalmasabb paradoxona: "A fajvédők a "fajra" alapozták nemzetkoncepciójukat, csakhogy még maguk között sem voltak képesek konszenzusra jutni a "faji" kritériumokat illetően." Mely csoportok a magyarság faji letéteményesei? Kik testesítik meg a védelemre szoruló magyar fajtát? Gyurgyák kutatásai során felismerte, hogy a válaszok és a programok olyannyira különbözők, hogy a fajvédő gondolat összetettségét és ellentmondásosságát egyes képviselőinek pályaképén keresztül lehet bemutatni. A próféta Szabó Dezsővel indul a sor, őt a sajtóapostol, a jezsuita Bangha Béla követi. Kevésbé ismert név Méhely Lajos tudós zoológusé, aki mintegy véletlenül csöppen bele a fajvédő mozgalomba. A politikus Gömbös Gyula, a mártír Bajcsy-Zsilinszky Endre több monográfia tárgya volt már, nem így a költő-publicista Lendvai István és a Gyurgyák által sajtómunkásnak nevezett Milotay István. A végrehajtók és mozgalmárok között olyan személyek szerepelnek, mint Héjjas Iván vagy Prónay Pál. Ezek az alaposan mérlegelt, bőséges szakirodalomra, sőt sokszor eddig ismeretlen forrásokra támaszkodó portrék azt bizonyítják, hogy a fajvédelemmel érintkező, azt hirdető személyek nem csupán félresöpörni való antiszemiták. Sőt a fajvédelem egyik fontos eleme lett idővel a náciellenesség.

A kötethez több mint harmincoldalnyi szakirodalmat ajánl a szerző. A névmutató segítségével pedig rátalálhatunk a korszak számos jeles és alávaló figurájára.

Gyurgyák János: Magyar fajvédők
OSIRIS, BUDAPEST, 2012. 2980 Ft

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.