Szegények aranya

/ 2009.09.17., csütörtök 19:21 /

Ettek már aranyat? Vagy eddig beérték piros arannyal és aranygaluskával? Ha megkívánták a sárga bitangot, ne habozzanak, a huszonnégy karátos arany ártalmatlan az egészségre. Nálunk E175-ös ételszínezékként tartják számon, és ehető. Igaz, tápanyaga nulla, íztelen és szagtalan, ám a dekadens nagyzolásnak nincs látványosabb formája.

Persze mielőtt beolvasztanák a családi ékszereket (hogy aranyozott kolbászt süssenek), nem árt tájékozódni. Bár a londoni Bombay Brasserie étterem fehér szarvasgombával töltött, aranyozott homárt kínál potom hatszázezer forintért, és a svájci DeLafée csokoládégyár aranyreszelékkel bevont pralinéi is a minimálbér kétszeresébe kerülnek, az aranyevés mégsem orosz újgazdagok találmánya. A bizánciak kezdték, az arabok folytatták, a középkori Európa tőlük tanulta. Benedetto Salutati firenzei bankár például aranyporba forgatott mandulás kalácsot szolgáltatott fel azon a lakomán, melyet 1476-ban a nápolyi király tiszteletére adott. Középkori angol szakácskönyvek pedig beavatnak a dió vagy a halkocsonya aranyozásának rejtelmeibe is. Az aranyport évszázadokon át afrodiziákumnak, sőt gyógyszernek is tartották.

Az aranyevés hóbortjának köszönhetjük a rántott húst is. 1514-ben egy velencei kalmár arany borjúszeletet tálalt fel vendégeinek. A pazarló pökhendiség úgy felbőszítette a milánói szakácsokat, hogy feltalálták a szegények aranyát, a panírt. Lisztben, tojásban és kenyérmorzsában hempergették meg a bordát, így az ő húsuk is aranysárga lett. (A nagytanács meg egyszer s mindenkorra betiltotta az ételek aranyozását.)



1848-ban erről a receptről számolt be első hadijelentésében Radetzky marsall, a császári hadak tábornagya. A fiatal Ferenc József rögvest hívatta főszakácsát, aki egy kalap alatt elkészítette az első rántott csirkét és az első bécsi szeletet. A császárnak annyira ízlett a "pongyolás" hús, hogy a Wiener Schnitzel hetek alatt divat lett Bécsben. Heinz Dieter Pohl osztrák nyelvész szerint persze mindebből egy szó sem igaz, az egészet egy olasz útikönyvszerző, Felice Cúnsolo találta ki. A panír bizánci eredetű, s Milánóban állomásozó spanyol zsoldosok tanulták a móroktól. Ez volt a chuleta andaluza.

Lehet. A világ legjobb (és legnagyobb) rántott húsát mégis Bécsben sütik. A Zum Figlmüller fogadóban, a dóm melletti fiákermegállótól az árkádok alatt haladva, alig száz méterre. Franz Figlmüller szentélyében négy klopfoló püföli a borjúszeleteket álló nap. A borjú (pillangóvágással) négyöt milliméter vastag, a zsemlyemorzsát frissen reszelik, a tojásba tejet löttyintenek, a zsiradék 180 fokos, a sütés legfeljebb fél perc. Ha a panír nem aranyszínű, nem ropog vagy nem "levegőzik", fel sem szolgálják. Ausztriában nyolcvanmillió bécsi szeletet rendelnek évente, a Wiener Schnitzel osztrák szabadalom, George Tabori színdarabot is írt róla A bécsi szelet balladája címmel.



Pedig Szirmay Antal már 1807-ben (tehát jóval Radetzky előtt) megemlékezik rigmusaiban a bosporos nevű ételről. Ráth-Végh István szerint (Magyar Kuriózumok) ez bizony "a rántott disznóhús, ecettel, fokhagymával, borssal". Ahogy a magyar gyomorhoz illik. Persze elképzelhető, hogy a régi könyvtárak tudós búvára ezúttal téved. De attól még bundás hús nélkül nem élet a magyar élet. Vasárnap délelőttönként, amikor rántotthús-illatban úszik az ország, megbékélés suhan át a lelkeken, mintha minden rendben lenne. Egyesekben még az is felvetődik, hátha mégis igaza volt a költőnek. Ha a föld Isten kalapja, hazánk kenyérmorzsa rajta.

Csoda, hogy így, várakozás közben az ország rántott hús alakú lett?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.