Szellemi csúcstalálkozó

/ 2017.05.24., szerda 15:23 /

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista internetkalóz? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről is kérdeztük.

– Van értelme a jövőről fesztivált szervezni?

– Szerintem nagyon is ránk fér.

– Miért, gond van a „jövőképességünkkel”?

– Erről a fogalomról sokat beszélgetünk Design Terminál-beli tulajdonostársammal, Csák Jánossal. Nem véletlenül jelöltük meg a Brain Bar küldetéseként: arra vonatkozik, hogy közösségként miként tudjuk a javunkra fordítani a világban zajló változásokat. Érthető és nem is feltétlenül gond, hogy Európa ezen szegletében szeretünk sokat foglalkozni a múlttal, de csak ha eközben készülünk a jövő kihívásaira is. Erről szól a fesztiválunk.

– Az HBO Szilícium-völgy című sorozata többször maró gúnnyal tette kritika tárgyává a techguruk közhelyeit, a „Jobb hellyé tesszük a világot!” típusú, többnyire valóban üres beszédet. Célja a Brain Barnak, hogy ezt meghaladja?

– Olyannyira, hogy az idei eseményen Roger Scruton konzervatív filozófus éppen az utópiák veszélyeiről értekezik majd. Az alkotó optimizmusnak ettől még nagyon is helye van a Brain Bar programján. Idén is számos olyan vállalkozót, tudóst, üzleti vezetőt és kreatív szakembert hívtunk meg Budapestre, akik bár született idealisták, történeteik mögött kiérlelt vízió és masszív teljesítmény áll.

– Robert D. Kaplan amerikai külpolitikai szakértő, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, Steven Spielberg korábbi tanácsadója, Stephen Cave brit jövőkutató – például ők?

– Azért megemlíteném Greg Corradót, a Google tudományos főnökét, Toomas Hendrik Ilves korábbi észt államfőt, Simone Giertz és Tomotaka Takahasi világhírű robotépítőket, George Friedman egyszemélyes geopolitikai agytrösztöt és Barabási Albert-László hálózatkutatót is. Ennyire sokféle tudás és megközelítés egyszerre talán egyetlen eseményen sem jelenik meg a világban. Ettől is különleges ez a fesztivál. A mindennapokban valószínűtlen találkozások mindig inspirálók, és esélyt adnak a meglepetésre.

– Megakadt a szemem Peter Sunde nevén, aki a Pirate Bay torrentoldal társalapítója, és akit korábban lecsuktak szerzőijog-sértések miatt. Enyhén marxista, Finnországban pedig a Kalózpárt színeiben indult a választásokon. Őt miért hívták meg?

– Sunde a történelem egyik legnépszerűbb honlapjának megalkotója, az internet hőskorának fenegyereke. Nem csak digitális ügyekben, de például az Európai Unió hitelességi válságáról is markáns véleménye van. A Brain Barra csupa erős karaktert hívunk. Bátor és érdekes figurákat, akik világnézetüket tekintve sokfélék, de abban megegyeznek, hogy képesek elgondolkodtatni és véleményalkotásra késztetni a közönségünket.

– Összetolnak egy programfolyamba filozófusokat, technológiai szakembereket, feltalálókat, üzletembereket. Az a cél, hogy ebből kisüljön valami „nagykép” a jövőről?

– Ahány ember, annyiféle nagykép. Nem ambíciónk, hogy egységes víziót kényszerítsünk a közönségünkre – de az igen, hogy legyen jövőképük. A magyar fiatalok képzeletének megragadása, tudásuk bővítése, tájékozódási képességük fejlesztése különösen fontos nekünk. Nem véletlen, hogy idén is ezer diáknak és pedagógusnak biztosítunk ingyenes részvételi lehetőséget.

– A Miért Budapest? kérdésre eddig Niall Ferguson történész adta a legtalálóbb választ az első, 2015-ös Brain Bar-előadásában: „Ha Párizsból érkezel ide, azt hiheted, hogy Moszkvában vagy, de ha Moszkvából jössz, azt hiheted, ez már Párizs.” Ha akarom, dicséret, ha akarom, nagyon nem. Menő nyugati gondolkodók szerint is örök kompországlétre vagyunk kárhoztatva?

– Ha nem haragszik, ez pontosan az a lemondó megközelítés, aminek meghaladására a Brain Bart életre hívtuk. A magyar matematikusok meghódították a világ legjobb egyetemeit, úszóink kenterbe verik a nemzetközi mezőnyt, újra van magyar gasztronómia, és lassan az lesz a meglepetés, ha filmkészítőink Oscar-díj nélkül térnek haza. Miért ne lehetne egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk? Ez is csak egy piac. Ha jól csináljuk, a legjobbak között lehetünk.

– De hogyan kell jól csinálni? Az utóbbi időben erősen építjük a budapesti önképet, miszerint ez lesz Európa startup- és innovációs központja, afféle kis Szilícium-völgy. Ehhez képest a nagy történeteink – innen indult vállalkozásként a Prezi, a Ustream és társaik – tíz éve ugyanazok, az angol alsó középosztály pedig még mindig inkább olcsón berúgni jár ide, mint gondolkodni.

– Ezek létező kihívások, mert való igaz, hogy továbbra sincs elég, a globális piacot megcélzó magyar vállalkozás, és a multik közül eddig csak néhányan telepítettek hozzánk az innovációhoz, azaz a termékfejlesztéshez és nem az üzemeltetéshez kapcsolódó munkahelyeket. Ám a tendencia kedvező: a külföldiek körében Budapest népszerűbb, mint valaha, a céges adóterhek egyre alacsonyabbak, és több olyan vállalat is megvetette itt a lábát, amely a saját területén az újítás motorja. Elég csak a nemzetközi banki utalásokat forradalmasító, észt alapítású Transferwise, vagy a világ legnagyobb alapkezelője, a budapesti innovációs és szolgáltatóközpontot nyitó BlackRock megjelenésére gondolnunk. Egyébként a Brain Barral is megtesszük, amit lehet. Összefogtunk a Nemzeti Turisztikai Ügynökséggel, és a közönségünk csaknem harmada idén már külföldről érkezik Magyarországra, kifejezetten egy jövőfesztivál kedvéért. Elhiheti, ők nem csak berúgni jönnek.

– Van képük arról, kiket vonz külföldről egy ilyen rendezvény?

– Először azt hittük, a szűkebb térségünkre alapozhatunk, de ez máris megdőlni látszik. Valóban sokan érkeznek Ausztriából és Romániából, de ugyanennyien jönnek Olaszországból, sőt az Egyesült Királyságból is. Szerintem ők ugyanazt várják a rendezvénytől, amit a magyarok: kapcsolódási lehetőséget és új inspirációt.

– A jövőkutatás irritáló, ha eluralja a technológiai optimizmus, ami betegségmentes, a világegyetembe kirajzott emberiséget hirdet, de a végletes pesszimizmus is ilyen, ami kihalástól és megalkotóira támadó robothadseregektől fél. Besorolható a Brain Bar megközelítése – mondjuk – technorealistának?

– Hívhatjuk inkább csak kíváncsinak?

– Igen, bár az előadók üzenetei azért kirajzolnak valamilyen képet. A Brain Bar videógalériájában az egyik legnézettebb felvétel Pieter Levels vállalkozóguru 2015-ös előadása, aki azt hirdette, mindenki meneküljön az automatizálható, „unalmas” állásokból, és tanuljon programozást vagy más kreatív szakmát, mert közeleg a robotinvázió. Nem valami biztató jövőkép.

– Milyen jól tette, hogy erről Magyarországon beszélt! Az elmúlt napokban jártam az egyik legnagyobb, hazánk GDP-je szempontjából meghatározó autógyárban, ahol a menedzsmentnek ma már mesterséges eszközökkel kell késleltetnie az automatizációt, hogy az emberi munkahelyek lassabban, a cég és a város számára kezelhető ütemben tűnjenek el. Mivel az elmúlt évszázadban kialakult állások egy részét szinte biztosan nem lehet megmenteni, és kreatív szakemberré sem képezheti át magát mindenki, egyfajta csodaszerként néhányan az alapjövedelem bevezetéséért kardoskodnak. Morális alapját és várható következményeit tekintve ez sem veszélytelen felvetés – erről Steve Fuller szociológus beszél majd az idei fesztiválon. Egy biztos: ahogy a korábbiak, úgy a mostani, negyedik ipari forradalom is tektonikus mozgást hoz a civilizációnk életében. Elszánást igényel, hogy lélekben és logisztikában egyaránt felkészüljünk rá.

– A Trump-tanácsadó Gorka Sebestyén nagyon pozitívan nyilatkozott önről mint volt beosztottjáról a Heti Válasznak adott interjúban. Főnöknek milyen volt?

– Érettségi után, a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő diákként meghatározó élmény volt együtt dolgozni vele. Szakkollégiumi előadásokat, műhely-konferenciákat szerveztünk, elemzéseket készítettünk arról, hogyan hatnak Magyarországra a globális gazdasági és politikai trendek. Könyvtáram egy értékes része is tőle származik: munkámért hetente kaptam egy-egy kemény fedelű példányt Carl von Clausewitz, George Kennan vagy Samuel Huntington alapműveiből. Mindig hálás leszek érte.

Mi a helyzet a Design Terminállal?
Böszörményi Nagy Gergely 2015-ben, az akkor még állami háttérintézményként működő Design Terminál vezetőjeként indította útjára a Brain Bar Budapestet. A kezdő vállalkozások mentorálásával foglalkozó Design Terminál tavaly ősz óta már magáncégként működik. Tulajdonosai Böszörményi Nagy és Csák János egykori Mol-elnök, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Magyarország korábbi londoni nagykövete. A Design Terminál tehetséggondozó munkáját továbbra is támogatja az állam, a Sziget Fesztivál vagy az A38 hajó esetéhez hasonlóan, közszolgáltatási szerződés formájában. A Brain Bar önálló vállalkozás lett, kiadásait jegybevételekből és a szponzorok támogatásából fedezi. Partnerei között olyan vállalatok szerepelnek, mint a Google, a BMW, a Telekom vagy a KPMG.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.