Szép Magyarország

/ 2011.05.20., péntek 19:49 /
Szép Magyarország

Török Zoltán másfél évig forgatta a Vad Magyarország - A vizek birodalma című filmjét, mely évek óta az első egész estés természetfilm hazánk élővilágáról. A filmszemlén el is nyerte a legjobb tudományos-ismeretterjesztő filmnek járó Kollányi Ágoston-díjat.


- Furcsa, hogy német támogatással, részben svéd és finn kollégákkal készített el egy magyarországi témájú filmet.


- Számomra már nem az. Amikor a kilencvenes évek végén rájöttem, hogy a Magyar Televízióban - főként a pénzhiány miatt - nem lehet szakmailag előrébb lépni a természetfilm-készítésben, levelekkel bombáztam külföldi műhelyeket. Egy svéd cég válaszolt, s évekig forgattam nekik Izlandtól Brazíliáig. Kiismertem a nemzetközi természetfilmes viszonyokat, tudom, hol lehet kilincselni ötletekkel. Engem lepett meg a legjobban, hogy amikor egzotikus témájú ötleteimet soroltam egy német programigazgatónak, ő rákérdezett: miért nem forgatsz Magyarországról? Egy hónapot kaptam életem eddigi legnagyobb munkájának kidolgozására.

- Németországban és Franciaországban is sikerrel vetítették a filmet, s már a magyar közönség is láthatja moziban a lenyűgöző képsorokat. Hogyan állt össze a történet?

- Az alapkoncepció az volt, hogy mutassuk meg, mi van a klisék mögött, az összekötő elem pedig a víz, hiszen mégiscsak a Kárpát-medencéről beszélünk. A főszereplő azért lett a rétisas, mert a megmentése sikertörténet Magyarországon. Egy fiatal rétisas öt év alatt barangolja végig az országot, így a filmben szereplő összes élőhelyet is. A vidra lett a szeretnivaló szőrös emlősállat, s mivel egy "vizes" természetfilmből nem maradhatnak ki a halak, belekerült a hazai vizek legismertebb fajtája, a harcsa, és a kevésbé ismert, de annál érdekesebb balin. Bárhol forgattam, láttam a természetet formáló emberi erőt is, ezért lett fontos szereplő a hortobágyi gulyás és a gemenci erdő halásza. Finn operatőr barátom meg is lepődött, hogy nálunk mennyi fiatal gulyás van, mert náluk már öreg rénszarvaspásztort is keveset látni.

- Négyfős stábjuk öt kamerájával, húsz forgatási helyszínen 234 napot filmezett, 53 ezer kilométert tett meg. Hogy tudta mindezt Svédországból végigcsinálni?

- Ma már úgy gondolom, ez sorsszerű volt. A párom épp akkor kapott ottani kutatói állást, amikor megbíztak a film elkészítésével. Jót tett, hogy két-három hétre visszautazhattam a családomhoz, mert ha az ember csak ott él, ahol forgat, kicsit beleőrül. Így módom volt rá, hogy időnként kívülről lássam a történetet.


- Miért volt kétséges a magyar változat és a magyarországi bemutató?


- Mert rettenetesen sok a stúdióköltség, s csak a német verzióra volt meg a pénz. Aztán vettem a bátorságot, elmentem a Gemenc Zrt.-be, elmondtam, milyen filmet készítettem, s tudnák-e támogatni a magyar változatot. Tudták. A Nemzeti Kulturális Alaptól is kaptunk pénzt, így lett a magyar változat hosszabb, légi felvételekkel és a szarvasok táncával megtoldva.

- A természetfilm-készítés külön iparág.

- A szakmán belül jól ismerjük egymást, árgus szemmel figyeljük, ki mivel jön elő. Nemrég hónapokig dolgoztam egy leopárdos film tervén, mire kiderült, hogy a BBC már forgat egy hasonlót, s kárba veszett a munkám. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy a National Geographic főként a 20-30 év közötti férfiak csatornája, hogy a német és francia adókat az idősebbek és a családok nézik, azaz: melyik tévétársaságnál kopogtathatsz tuti sikerrel, ha a filmedben véres jelenet is van, és melyik zárkózik el tőle.


- Milyen kategóriákba sorolhatóak a természetfilmek?

- Vannak az egy-egy helyről, területről szóló filmek, mint a Vad Magyarország is, de van, amelyik csak egy-egy fajt mutat be. Aztán léteznek olyan filmek, amelyekben egy-egy különleges egyed sorsát követik végig, ahogy például egy 65 évet élt elefántnak szinte az egész életét végigfilmezték, vagy ahogy egy gyilkos bálna megmentését követték kamerákkal éveken át. Ezek állnak a legközelebb a szívemhez, de ezekre a történetekre a legnehezebb rábukkanni.

- A BBC az etalon?

- Volt, hogy azt mondták egy ötletemre: minek finanszírozzam rengeteg pénzzel a filmedet, amikor két év múlva olcsóbban megvehetem a BBC-től? Hihetetlen technikai színvonalukkal és óriási anyagi hátterükkel ők a vezetők, de nekik is megvan a műfaji behatároltságuk. Az ő filmjeik általában 2-3 perces történetek láncolatai, ahogy például a Planet Earth sorozatban láthattuk.

- Ilyen nemzetközi mezőnyben hogy vehetik fel a versenyt a magyar természetfilmesek?

- Van keresnivalónk. Mosonyi Szabolcs kollégám vagy a Tóth Zsolt Marcell és Molnár Attila Dávid vezette termeszetfilm.hu a nemzetközi filmfesztiválokon a BBC-t vagy a NatGeót felvonultató mezőnyben hoznak el komoly díjakat - csak otthon nem tudnak ezekről a sikerekről. A magyar természetfilmeket azért szeretik a világban, mert szép, kerek törté netek, s érezni, hogy az alkotók ismerik azt, amiről forgatnak. Versenyben vagyunk, mert mi a pénzbeli hiányosságot leleménnyel, áldozatvállalással és az ügy szeretetével pótoljuk.




GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÁSIG

A tudományos és ismeretterjesztő filmek terén a "magyar iskola" évtizedekig fogalom volt a nagyvilágban. 1913-ban a világon elsőként Budapesten alapítottak olyan pedagógiai filmgyárat, amely az ismeretterjesztést tűzte ki célul, ám a kilencvenes évek végén megjelent magyar kiadású filmlexikonban olyan neveknek már nem jutott hely, mint a Gyöngyvirágtól lombhullásig 1953-as alkotás készítője, Homoki Nagy István, vagy Kollányi Ágoston, Lakatos Vince, Bodrossy Félix és Váncsa Lajos, akik a maguk idejében világszínvonalú filmeket alkottak.

A Könyves Kálmán körúti Magyar Filmintézetben 1927-től több ezer oktató- és nemzetközileg is elismert ismeretterjesztő film született 1995 januárjáig, a filmintézet széthullásáig. Az ötvenes évektől működött a Népszerű-tudományos Stúdió, melynek fő profilja a természetfilm-készítés volt. 1978-ban alapította meg az első közszolgálati, természetfilmes műhelyt, a Natura szerkesztőséget az MTV berkein belül Rockenbauer Pál, Rácz Gábor és Novákovics András: a munkatársak újabb és újabb nemzedékei Afrikától a Balatonig sorra alkották nemzetközi sikerű filmjeiket. A szerkesztőséget a '90-es évek közepén megszüntették, utána hol működhetett, hol nem.

Ahhoz képest, hogy a magyar filmgyártás a természetfilmekkel jelent meg először a világ filmes köztudatában, a rendszerváltást követő években szinte megszűnt a tudományos, ismeretterjesztő és természetfilmgyártás. Ahogy György István filmrendező, a Magyar Filmintézet egykori igazgatója fogalmazott: élenjárókból leértékeltek lettünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.