valasz.hu/kultura/a-tiz-legjobb-magyar-etel-25210/

http://valasz.hu/kultura/a-tiz-legjobb-magyar-etel-25210/

Szexizmus, bojkott, testszégyenítés – egy bugyuta szuperhősfilm miatt

/ 2017.06.22., csütörtök 18:03 /

Az első két hét alatt több mint 90 ezren látták a magyar mozikban a Wonder Womant, az első olyan szuperhősfilmet a 2004-es Macskanő óta, amelynek női főszereplője van.

Évente két-három nagy költségvetésű képregény-adaptáció készül Hollywoodban, ezért a rajongók egy része már évek óta követeli, hogy a sok jelmezes férfi után végre egy női szuperhős is kapjon önálló filmet. Ez most megtörtént, de 2017-ben nem lehet amazonokról forgatni politika nélkül, főleg, ha a főszereplő az izraeli haderő veteránja. Összeszedtük az öt legnagyobbat szóló botrányt a Wonder Woman körül.

Wonder Woman

Wonder Woman

1) Tárgyiasítás

Fél évvel a bemutató előtt az ENSZ a nemek egyenlőségét és nők felemelkedését hirdető tiszteletbeli nagykövetté nevezte ki Wonder Womant. Néhány héten belül azonban 45 ezer aláírás gyűlt össze, hogy vonják vissza a megbízását. És nem azért, mert baromság egy fiktív képregényhőst tiszteletbeli ENSZ-nagykövetnek nevezni, hanem mert az aláírók szerint a lenge öltözetű és attraktív karakter túlzottan „szexualizált”, és tárgyiasítja a női nemet. „Annyi szörnyűség történik a világban, biztos, hogy ez ellen a legfontosabb most tiltakozni? – tette fel a kérdést a Csodanőt megformáló színésznő, Gal Gadot. – Amikor azt mondják, hogy kevesebbet kellene megmutatnom a testemből, azzal azt üzenik, hogy aki okos és erős, az nem lehet szexi. Miért ne lehetne egy nő egyszerre mind a három?”

2) Testszégyenítés

A filmet készítő Warner Bros. marketingmegállapodást kötött egy organikus élelmiszereket gyártó céggel, és értelemszerűen Gal Gadot lett a kampány reklámarca. Csakhogy a céget úgy hívják, hogy Think Thin (magyarul kábé: gondolkozz karcsún). Ezen az amerikai feministák kiakadtak, mivelhogy épp az ellenkező üzenetet közvetíti, amit a testképükkel küszködő fiatal nőknek közvetíteni kellene, vagyis kimeríti a body shaming (testszégyenítés) fogalmát.

3) Arab bojkott

Gal Gadot alighanem az eddigi leghitelesebb szuperhős, hiszen nemcsak a vásznon harcos amazon, hanem a valóságban is megfordult már fegyveres testületben. Mint minden izraeli állampolgár, ő is lehúzott két évet az Izraeli Védelmi Erőkben, ráadásul 2014-ben támogatta a Gáza elleni csapást Twitter-csatornáján. Az arab világban ezért nem fogadta nagy lelkesedés a filmet. Libanonban – amely hivatalosan hadban áll Izraellel – a film bojkottjára szólított fel egy szervezet. Egy algériai filmfesztivál programjából törölték a művet. Jordániában először betiltották a Wonder Womant, majd a felháborodás miatt mégis engedélyezték, Tunéziában pedig felfüggesztették a bemutatását a France 24 beszámolója szerint.

4) Női jövedelemhátrány

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót, hogy Gadot mindössze 300 ezer dolláros gázsit kapott a szerepért, míg Henry Cavill 14 millió dollárért játssza el Supermant ugyanabban a filmsorozatban, aminek a Wonder Woman is része. „A DC képregényuniverzumában a gender pay gap a leggonosszabb főellenség” – szólt a baloldal ítélete. A valóság árnyaltabb. Cavill ugyanis HÁROM filmért kapott 14 milliót, és ebben az összegben már benne vannak a jegyeladásokból és ajándéktárgy-értékesítésből származó bónuszok is, míg Gadot 300 ezer dollárja csak az alapfizetés, ami szintén jóval magasabb lesz, ha a film sikeres a pénztáraknál. Ráadásul nagyságrendileg pont annyi, amennyit Chris Hemsworth kapott az első Thor-filmért (200 ezer dollár) és Chris Evans az első Amerika kapitányért (300 ezer dollár).

5) Belépés csak nőknek!

Egy texasi mozilánc bejelentette, hogy öt alkalommal csak nőknek vetíti le a Wonder Womant. Mekkora lenne a felháborodás, ha a Thor harmadik részét csak férfiaknak vetítenék? – tették fel a kérdést az antifeministák, miközben háborogtak. Pedig csak egy kis fifikára lett volna szükségük, hogy ők is besurranjanak a terembe. A vetítésekre ugyanis nem csak nőket engedtek be, hanem bárkit, „aki nőként azonosítja magát”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.