valasz.hu/kultura/szinikritikusok-dija-2014-ok-a-jeloltek-102617

http://valasz.hu/kultura/szinikritikusok-dija-2014-ok-a-jeloltek-102617

Szexizmus, bojkott, testszégyenítés – egy bugyuta szuperhősfilm miatt

/ 2017.06.22., csütörtök 18:03 /

Az első két hét alatt több mint 90 ezren látták a magyar mozikban a Wonder Womant, az első olyan szuperhősfilmet a 2004-es Macskanő óta, amelynek női főszereplője van.

Évente két-három nagy költségvetésű képregény-adaptáció készül Hollywoodban, ezért a rajongók egy része már évek óta követeli, hogy a sok jelmezes férfi után végre egy női szuperhős is kapjon önálló filmet. Ez most megtörtént, de 2017-ben nem lehet amazonokról forgatni politika nélkül, főleg, ha a főszereplő az izraeli haderő veteránja. Összeszedtük az öt legnagyobbat szóló botrányt a Wonder Woman körül.

Wonder Woman

Wonder Woman

1) Tárgyiasítás

Fél évvel a bemutató előtt az ENSZ a nemek egyenlőségét és nők felemelkedését hirdető tiszteletbeli nagykövetté nevezte ki Wonder Womant. Néhány héten belül azonban 45 ezer aláírás gyűlt össze, hogy vonják vissza a megbízását. És nem azért, mert baromság egy fiktív képregényhőst tiszteletbeli ENSZ-nagykövetnek nevezni, hanem mert az aláírók szerint a lenge öltözetű és attraktív karakter túlzottan „szexualizált”, és tárgyiasítja a női nemet. „Annyi szörnyűség történik a világban, biztos, hogy ez ellen a legfontosabb most tiltakozni? – tette fel a kérdést a Csodanőt megformáló színésznő, Gal Gadot. – Amikor azt mondják, hogy kevesebbet kellene megmutatnom a testemből, azzal azt üzenik, hogy aki okos és erős, az nem lehet szexi. Miért ne lehetne egy nő egyszerre mind a három?”

2) Testszégyenítés

A filmet készítő Warner Bros. marketingmegállapodást kötött egy organikus élelmiszereket gyártó céggel, és értelemszerűen Gal Gadot lett a kampány reklámarca. Csakhogy a céget úgy hívják, hogy Think Thin (magyarul kábé: gondolkozz karcsún). Ezen az amerikai feministák kiakadtak, mivelhogy épp az ellenkező üzenetet közvetíti, amit a testképükkel küszködő fiatal nőknek közvetíteni kellene, vagyis kimeríti a body shaming (testszégyenítés) fogalmát.

3) Arab bojkott

Gal Gadot alighanem az eddigi leghitelesebb szuperhős, hiszen nemcsak a vásznon harcos amazon, hanem a valóságban is megfordult már fegyveres testületben. Mint minden izraeli állampolgár, ő is lehúzott két évet az Izraeli Védelmi Erőkben, ráadásul 2014-ben támogatta a Gáza elleni csapást Twitter-csatornáján. Az arab világban ezért nem fogadta nagy lelkesedés a filmet. Libanonban – amely hivatalosan hadban áll Izraellel – a film bojkottjára szólított fel egy szervezet. Egy algériai filmfesztivál programjából törölték a művet. Jordániában először betiltották a Wonder Womant, majd a felháborodás miatt mégis engedélyezték, Tunéziában pedig felfüggesztették a bemutatását a France 24 beszámolója szerint.

4) Női jövedelemhátrány

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót, hogy Gadot mindössze 300 ezer dolláros gázsit kapott a szerepért, míg Henry Cavill 14 millió dollárért játssza el Supermant ugyanabban a filmsorozatban, aminek a Wonder Woman is része. „A DC képregényuniverzumában a gender pay gap a leggonosszabb főellenség” – szólt a baloldal ítélete. A valóság árnyaltabb. Cavill ugyanis HÁROM filmért kapott 14 milliót, és ebben az összegben már benne vannak a jegyeladásokból és ajándéktárgy-értékesítésből származó bónuszok is, míg Gadot 300 ezer dollárja csak az alapfizetés, ami szintén jóval magasabb lesz, ha a film sikeres a pénztáraknál. Ráadásul nagyságrendileg pont annyi, amennyit Chris Hemsworth kapott az első Thor-filmért (200 ezer dollár) és Chris Evans az első Amerika kapitányért (300 ezer dollár).

5) Belépés csak nőknek!

Egy texasi mozilánc bejelentette, hogy öt alkalommal csak nőknek vetíti le a Wonder Womant. Mekkora lenne a felháborodás, ha a Thor harmadik részét csak férfiaknak vetítenék? – tették fel a kérdést az antifeministák, miközben háborogtak. Pedig csak egy kis fifikára lett volna szükségük, hogy ők is besurranjanak a terembe. A vetítésekre ugyanis nem csak nőket engedtek be, hanem bárkit, „aki nőként azonosítja magát”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.