Színgejzír

/ 2004.02.20., péntek 08:20 /

Az egyik legnagyobb kortárs festőművészként számon tartott Keserü Ilona pályájának, művészetének alakulását kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény épületeiben Újpesten. A Régi és új képek című tárlat megrendezésére a Kossuth-díjas művész hetvenedik születésnapja adta az alkalmat, a tárlaton láthatók a hatvanas években készült korai képek éppúgy, mint a csupán néhány éve született alkotások.

Fotó: Lenyó László

Ez utóbbiakat - a kétezres évtől - a művész már Ilona Keserü Ilonaként szignálja. És noha állítása szerint a névbővítéssel csupán a külföldieket akarta kicselezni - most már nem tudják megfordítani a nevét -, a bővített név szimmetriája mégis mintha utalna a képekre. Az "ugyanúgy kezdődik, ahogy végződik" körforgása mintha a sokak által Keserü központi témájának tartott időt jelképezné, aminek jelentősége elvitathatatlan a képeken: a nézőnek sokszor az az érzése, nem is műalkotást lát, hanem az alkotást magát, a folyamatot: a lendületből húzott vonal örökös-végleges formájában is az egyszeri pillanatot mutatja tökéletes esetlegességével. Elvontak ezek a képek, mégis emberiek. Néha emberszínük van, de nem csak ezért. Egy-egy vonalban is összekapcsolódik idő és ember. Szinte nem is a vonal látszik, hanem a mozdulat, amellyel meghúzták.

Persze nehéz általánosításokba bocsátkozni a majdnem négy évtizedet átölelő, sokszínű pályáról. A korai alkotások közül sok a festészet utáni absztrakciót képviseli, és vegyes technikával készült: varrás, tányérfestés, vászondomborítás, zsinegapplikáció, gyűrtvászon-kompozíciók bukkannak fel, némelyikről nyílt erotika sivalkodik (különösen a Forma című alkotásra hívjuk fel a figyelmet). Keserü Ilona térben gyakran kitör a keretből, erősen csökkentve ezzel az újságokban, albumokban látható reprodukciók hitelét, értékét.

A híres utóképekkel már nincs ilyen gond. Ezek a festmények a művész több évtizede folytatott vizuális kísérleteinek eredményei. A nyolcvanas évek elején Keserüt egy, "a látással kapcsolatos optikai tünemény" kezdte foglalkoztatni. A lehunyt szemhéj mögött felvillanó látvány, az előzőleg élesen megfigyelt sötét-világos, fény-árnyék jelenség nagyon intenzív, fényszínekben megjelenő áttételes belső képe. Keserü kísérletező és pontos megfigyelő, mondhatni, látómester. Főleg a színekre figyel - olyannyira, hogy még az ember feje körül egy-egy ütés következtében olykor keringő csillagok színét is kikémlelte: ezek kobaltkékek. A művész úgy tartja: a látás tanulható, éppen úgy, mint a hallás. Utóképei is közös, minden emberben meglévő tulajdonságon alapulnak, tehát biológiaiak, de nem vegetatív, hanem érzéki értelemben. Általánosak - hiszen a témától, a nyitott szemmel látott képről leválnak - ugyanakkor szubjektívak is: nem valószínű, hogy minden embernek ugyanaz az utókép jelenik meg lehunyt szemhéja mögött.

De Keserü Ilona nem rejtvényfestő: annyit szeretne csak, hogy a képeit nézzék, kegyes nagyasszony, aki megengedi a szemlélőnek, hogy az saját magából hívja elő a képek értelmét. Értelmezésre pedig van lehetőség bőven, köszönhetően a már szinte Keserü-védjegyként (olykor évtizedek múltán újra) felbukkanó motívumoknak. Ilyen például a gubanc, a labirintus, a szivárvány és a leghíresebb: a sírkő. Van-e, aki ösztönösen ne értelmezné ezeket az erős, érzelmes motívumokat? A modern létbizonytalanság alapélménye Keserü Ilonának, s mintha ebben a bizonytalanságban megoldásként jelentkezne a sírkő, a halál, de nem úgy, mint az élet elutasítása, hanem mint egyetlen bizonyosság, erős alap: a nemlét. A Közeledés című képeken alulról és fölülről, tehát két irányból jön a nemlét két sírköve: kettejük tengelye a lét, s mint ilyen, Keserü Ilona a tengely. S mintha a sírkövek vágynának egymásra, mintha csókra nyíló szájak is lennének.

A kiállítás legnagyobb alkotásai - a nagyság minden értelmében - szerencsés módon épp a legújabb, két-három éves hatalmas Tekercsképek, melyeknek nem lehetne jobb helye a MEO csarnokánál. E képek, s különösen a középső darab alaptónusa egybeolvad a téglafal színével, s így valóságos freskó képződik. Mintha színcső repedt volna el a falban, és a téglák közül buzogna fel a forró színgejzír. Ömlik a színfolyadék, a feltörő színgőzök és -gázok pedig az egekbe szállnak. Bizony, szakrális képek ezek. Már nem rezignáltak, nem jajveszékelnek, inkább áradnak, harsognak, méghozzá barokk angyalok harsonáin.

A kiállítás anyaga rendkívül gazdag, még ha nem is teljes. Hiányoznak például a portrék. Aki ezekre kíváncsi, találkozhat velük egy hónap múlva a Ludwig Múzeumban. A tárlatnak egyetlen komoly hibáját viszont nem hallgathatjuk el: az egyik emeleti teremben nem égnek a lámpák, ami szürkület környékére igencsak megnehezíti a műélvezetet. Kora délután azonban még tökéletes a látvány, megéri hát átruccanni Újpestre a MEO-ba. A Keserü Ilona-tárlat február 29-ig látható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.