„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

A most megtalált Mozart-kézirat titkai

/ 2014.10.03., péntek 11:19 /
„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

Egy kutatónak egyszer adatik meg az életben ilyen felfedezés – mondja lapunknak Mikusi Balázs zenetörténész, aki a múlt hétvégi Kutatók éjszakáján mutatta be az általa megtalált Mozart-kéziratot.

Egész nap kéziratokat böngész?

Sajnos nem, rengeteg adminisztráció van a Széchényi könyvtárban, kevés idő jut arra, hogy ilyesmivel foglalkozzam. Régóta szemeztem a polcon néhány dossziéval, melyekben szerző és cím nélküli, azonosítatlan kották vannak, s most végre sikerült kinyitni őket.

Véletlenül akadt az A-dúr szonáta négy oldalára, vagy épp keresett valamit?

Nem kerestem ezt a kéziratot, hiszen nem is tudtunk arról, hogy létezik. De sejtettem: az 1802-ben alapított könyvtárban találkozhat meglepetésekkel az ember, az elődök által azonosítatlanként félretett kézirattöredékek között.

Lapozgatott, és felismerte Mozart kézjegyét?

Az egyik kottán ismerősnek tűnt a kézírás, a világosbarna szín. Sok fakszimilét láttam, s derengett, hogy hasonlóval már találkoztam. Aztán olvasni kezdtem a kottát, és ráismertem az A-dúr szonátára. Végül levettem a polcról a Mozart-összkiadást, melyben ennek a szonátának az utolsó, eddig ismert lapjáról van egy fénykép, amellyel a kézírás minden részlete egyezett.

Mikusi Balázs

Mikusi Balázs és a most előkerült Mozart-kézirat

Fotó: MTI

Hogyan kerülhetett a kézirat a Széchényibe?

Mozartnak Bécsben sok magyar arisztokratával volt kapcsolata, de a megtalált kéziraton a mi pecsétünkön kívül semmilyen jelzés nincs, ami eligazítást adhatna. A Zeneműtár 90 éves, a zenei forrásokkal itt korábban nemigen foglalkoztak. Valószínűleg hosszú ideje kallódott a kézirat a könyvtárban, mire kézbe vették, hogy katalogizálják.

A pecsétből milyen következtetés vonható le?

Az utóbbi évtizedekben kerülhetett rá. Úgy tűnik, elindult az anyag a feldolgozás útján, lepecsételték, s utána ütköztek abba a problémába, hogy ez egy darab közepe, sem szerző, sem cím nincs rajta; félretették.

Kinek beszélt először a kottákról?

Miután megbizonyosodtam arról, hogy Mozart-kéziratról van szó, két embernek küldtem fényképet, kérve, hogy erősítsék meg az álláspontomat. Az egyik Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, a másik a híres amerikai Mozart-kutató, Neal Zaslaw. Mindketten megerősítették, hogy Mozart kézírásáról van szó.

A záró „török induló”-ról ismert A-dúr szonáta (K. 331) autográfjának most azonosított töredékét a külföldi szakmai bemutató előtt elsőként a hazai nagyközönség ismerhette meg 2014. szeptember 27-én. A művet Kocsis Zoltán zongoraművész mutatta be, aki egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adta a teljes szonátát.

Előkerülhet még a szonáta többi része is?

Négy oldal továbbra is rejtőzik valahol. Persze lehet, hogy már megsemmisültek, és sosem találunk rájuk. Amit eddig ismertünk, az az utolsó tétel, én pedig most az első tétel végét és a második tétel elejét találtam meg.

Másként játsszák ezentúl a közismert Török indulóval záruló szonátát?

Természetesen: a zongoraművészek az új kotta alapján újraértelmezik majd a művet, amint arról Kocsis Zoltán a Kutatók éjszakáján beszélt is.

A bemutatón a Mozarteum kutatási igazgatója az mondta: húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció. Ez megváltoztatja az ön életét is?

A mostani valóban jelentős felfedezés, főleg mert Mozart egyik legismertebb művéről van szó. Efféle világra szóló siker valószínűleg egyszer adódik egy kutató életében. A dolog fontosságát mutatja, hogy a Mozart-kutatók számára évente megrendezett salzburgi konferencián, melyet idén ezen a héten tartanak, az én előadásom lett a záróesemény.

Mikusi Balázs
Budapesten született 1972-ben. 1997-ben végzett a Zeneakadémia zenetudományi szakán. 2002-ben Fulbright ösztöndíjjal az USA-ba ment, ahol doktori fokozatot szerzett. 2009 óta az OSZK Zeneműtárának vezetője. Kutatási területe Haydn és a XVIII–XIX. századi zenetörténet.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Szülők harca – amikor a gyerek a fegyver

Érzelmi manipuláció, zsarolás és fenyegetés, s a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől – Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület elnöke szerint gyakori, mégis kevésbé közismert jelenségről van szó. Interjú.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.