„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

A most megtalált Mozart-kézirat titkai

/ 2014.10.03., péntek 11:19 /
„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

Egy kutatónak egyszer adatik meg az életben ilyen felfedezés – mondja lapunknak Mikusi Balázs zenetörténész, aki a múlt hétvégi Kutatók éjszakáján mutatta be az általa megtalált Mozart-kéziratot.

Egész nap kéziratokat böngész?

Sajnos nem, rengeteg adminisztráció van a Széchényi könyvtárban, kevés idő jut arra, hogy ilyesmivel foglalkozzam. Régóta szemeztem a polcon néhány dossziéval, melyekben szerző és cím nélküli, azonosítatlan kották vannak, s most végre sikerült kinyitni őket.

Véletlenül akadt az A-dúr szonáta négy oldalára, vagy épp keresett valamit?

Nem kerestem ezt a kéziratot, hiszen nem is tudtunk arról, hogy létezik. De sejtettem: az 1802-ben alapított könyvtárban találkozhat meglepetésekkel az ember, az elődök által azonosítatlanként félretett kézirattöredékek között.

Lapozgatott, és felismerte Mozart kézjegyét?

Az egyik kottán ismerősnek tűnt a kézírás, a világosbarna szín. Sok fakszimilét láttam, s derengett, hogy hasonlóval már találkoztam. Aztán olvasni kezdtem a kottát, és ráismertem az A-dúr szonátára. Végül levettem a polcról a Mozart-összkiadást, melyben ennek a szonátának az utolsó, eddig ismert lapjáról van egy fénykép, amellyel a kézírás minden részlete egyezett.

Mikusi Balázs

Mikusi Balázs és a most előkerült Mozart-kézirat

Fotó: MTI

Hogyan kerülhetett a kézirat a Széchényibe?

Mozartnak Bécsben sok magyar arisztokratával volt kapcsolata, de a megtalált kéziraton a mi pecsétünkön kívül semmilyen jelzés nincs, ami eligazítást adhatna. A Zeneműtár 90 éves, a zenei forrásokkal itt korábban nemigen foglalkoztak. Valószínűleg hosszú ideje kallódott a kézirat a könyvtárban, mire kézbe vették, hogy katalogizálják.

A pecsétből milyen következtetés vonható le?

Az utóbbi évtizedekben kerülhetett rá. Úgy tűnik, elindult az anyag a feldolgozás útján, lepecsételték, s utána ütköztek abba a problémába, hogy ez egy darab közepe, sem szerző, sem cím nincs rajta; félretették.

Kinek beszélt először a kottákról?

Miután megbizonyosodtam arról, hogy Mozart-kéziratról van szó, két embernek küldtem fényképet, kérve, hogy erősítsék meg az álláspontomat. Az egyik Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, a másik a híres amerikai Mozart-kutató, Neal Zaslaw. Mindketten megerősítették, hogy Mozart kézírásáról van szó.

A záró „török induló”-ról ismert A-dúr szonáta (K. 331) autográfjának most azonosított töredékét a külföldi szakmai bemutató előtt elsőként a hazai nagyközönség ismerhette meg 2014. szeptember 27-én. A művet Kocsis Zoltán zongoraművész mutatta be, aki egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adta a teljes szonátát.

Előkerülhet még a szonáta többi része is?

Négy oldal továbbra is rejtőzik valahol. Persze lehet, hogy már megsemmisültek, és sosem találunk rájuk. Amit eddig ismertünk, az az utolsó tétel, én pedig most az első tétel végét és a második tétel elejét találtam meg.

Másként játsszák ezentúl a közismert Török indulóval záruló szonátát?

Természetesen: a zongoraművészek az új kotta alapján újraértelmezik majd a művet, amint arról Kocsis Zoltán a Kutatók éjszakáján beszélt is.

A bemutatón a Mozarteum kutatási igazgatója az mondta: húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció. Ez megváltoztatja az ön életét is?

A mostani valóban jelentős felfedezés, főleg mert Mozart egyik legismertebb művéről van szó. Efféle világra szóló siker valószínűleg egyszer adódik egy kutató életében. A dolog fontosságát mutatja, hogy a Mozart-kutatók számára évente megrendezett salzburgi konferencián, melyet idén ezen a héten tartanak, az én előadásom lett a záróesemény.

Mikusi Balázs
Budapesten született 1972-ben. 1997-ben végzett a Zeneakadémia zenetudományi szakán. 2002-ben Fulbright ösztöndíjjal az USA-ba ment, ahol doktori fokozatot szerzett. 2009 óta az OSZK Zeneműtárának vezetője. Kutatási területe Haydn és a XVIII–XIX. századi zenetörténet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.