„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

A most megtalált Mozart-kézirat titkai

/ 2014.10.03., péntek 11:19 /
„Húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció”

Egy kutatónak egyszer adatik meg az életben ilyen felfedezés – mondja lapunknak Mikusi Balázs zenetörténész, aki a múlt hétvégi Kutatók éjszakáján mutatta be az általa megtalált Mozart-kéziratot.

Egész nap kéziratokat böngész?

Sajnos nem, rengeteg adminisztráció van a Széchényi könyvtárban, kevés idő jut arra, hogy ilyesmivel foglalkozzam. Régóta szemeztem a polcon néhány dossziéval, melyekben szerző és cím nélküli, azonosítatlan kották vannak, s most végre sikerült kinyitni őket.

Véletlenül akadt az A-dúr szonáta négy oldalára, vagy épp keresett valamit?

Nem kerestem ezt a kéziratot, hiszen nem is tudtunk arról, hogy létezik. De sejtettem: az 1802-ben alapított könyvtárban találkozhat meglepetésekkel az ember, az elődök által azonosítatlanként félretett kézirattöredékek között.

Lapozgatott, és felismerte Mozart kézjegyét?

Az egyik kottán ismerősnek tűnt a kézírás, a világosbarna szín. Sok fakszimilét láttam, s derengett, hogy hasonlóval már találkoztam. Aztán olvasni kezdtem a kottát, és ráismertem az A-dúr szonátára. Végül levettem a polcról a Mozart-összkiadást, melyben ennek a szonátának az utolsó, eddig ismert lapjáról van egy fénykép, amellyel a kézírás minden részlete egyezett.

Mikusi Balázs

Mikusi Balázs és a most előkerült Mozart-kézirat

Fotó: MTI

Hogyan kerülhetett a kézirat a Széchényibe?

Mozartnak Bécsben sok magyar arisztokratával volt kapcsolata, de a megtalált kéziraton a mi pecsétünkön kívül semmilyen jelzés nincs, ami eligazítást adhatna. A Zeneműtár 90 éves, a zenei forrásokkal itt korábban nemigen foglalkoztak. Valószínűleg hosszú ideje kallódott a kézirat a könyvtárban, mire kézbe vették, hogy katalogizálják.

A pecsétből milyen következtetés vonható le?

Az utóbbi évtizedekben kerülhetett rá. Úgy tűnik, elindult az anyag a feldolgozás útján, lepecsételték, s utána ütköztek abba a problémába, hogy ez egy darab közepe, sem szerző, sem cím nincs rajta; félretették.

Kinek beszélt először a kottákról?

Miután megbizonyosodtam arról, hogy Mozart-kéziratról van szó, két embernek küldtem fényképet, kérve, hogy erősítsék meg az álláspontomat. Az egyik Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, a másik a híres amerikai Mozart-kutató, Neal Zaslaw. Mindketten megerősítették, hogy Mozart kézírásáról van szó.

A záró „török induló”-ról ismert A-dúr szonáta (K. 331) autográfjának most azonosított töredékét a külföldi szakmai bemutató előtt elsőként a hazai nagyközönség ismerhette meg 2014. szeptember 27-én. A művet Kocsis Zoltán zongoraművész mutatta be, aki egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adta a teljes szonátát.

Előkerülhet még a szonáta többi része is?

Négy oldal továbbra is rejtőzik valahol. Persze lehet, hogy már megsemmisültek, és sosem találunk rájuk. Amit eddig ismertünk, az az utolsó tétel, én pedig most az első tétel végét és a második tétel elejét találtam meg.

Másként játsszák ezentúl a közismert Török indulóval záruló szonátát?

Természetesen: a zongoraművészek az új kotta alapján újraértelmezik majd a művet, amint arról Kocsis Zoltán a Kutatók éjszakáján beszélt is.

A bemutatón a Mozarteum kutatási igazgatója az mondta: húszévente egyszer fordul elő ilyen szenzáció. Ez megváltoztatja az ön életét is?

A mostani valóban jelentős felfedezés, főleg mert Mozart egyik legismertebb művéről van szó. Efféle világra szóló siker valószínűleg egyszer adódik egy kutató életében. A dolog fontosságát mutatja, hogy a Mozart-kutatók számára évente megrendezett salzburgi konferencián, melyet idén ezen a héten tartanak, az én előadásom lett a záróesemény.

Mikusi Balázs
Budapesten született 1972-ben. 1997-ben végzett a Zeneakadémia zenetudományi szakán. 2002-ben Fulbright ösztöndíjjal az USA-ba ment, ahol doktori fokozatot szerzett. 2009 óta az OSZK Zeneműtárának vezetője. Kutatási területe Haydn és a XVIII–XIX. századi zenetörténet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.