valasz.hu/kultura/marton-eva-hasznaljak-arra-a-nevemet-hogy-idejojjenek-a-fiatal-enekesek-126253

http://valasz.hu/kultura/marton-eva-hasznaljak-arra-a-nevemet-hogy-idejojjenek-a-fiatal-enekesek-126253

Tájkép csata előtt

Tompaság, tehetetlenség - György Péter borította a bilit

/ 2009.03.25., szerda 10:00 /

A végső cél a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevonása Baán László irányítása alatt, György Péter esztéta közreműködésével, aki egyébként utóbbit maga is szívesen igazgatná - ez a hír járja a szakma berkeiben. Igazságtartalma felől az érintetteknél tudakolóztunk.

Éles hangon bírálta január végén György Péter a Magyar Nemzeti Galéria Vajda Lajos születésének centenáriuma alkalmából rendezett tárlatát, megfogalmazva kifogásait az intézmény elmúlt negyedszázados működésével és nyáron nyugdíjba vonuló, 1982 óta regnáló főigazgatójával, Bereczky Loránddal szemben is.

"A tompaságból, ízléstelenségből és tehetetlenségből összerótt szerencsétlenség, amivé a Magyar Nemzeti Galériát vezetői tették, igen nyomasztó lehet azoknak a tehetséges muzeológusoknak, akiknek évtizedes munkájuk tűnik el folyamatosan nyom nélkül. (...) Ennek az intézménynek a jelenlegi működése éppúgy árt a művészeknek, a benne dolgozó művészettörténészeknek, mint a művészettörténetnek, illetve a kortárs nemzeti kultúra presztízsének" - kavarta fel a szakma állóvizét az esztéta az Élet és Irodalomban. Írása hatására felerősödtek a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria összevonásáról szóló pletykák is.

"A Nemzeti Galéria régóta műsoron van, csak eddig mindig meghátráltam. De a Vajda-kiállítás kiverte a biztosítékot" - feleli György Péter, amikor arról faggatjuk, hogy kritikájával miért várt mostanáig, majd kijelenti: dolgozata nem függ össze a közelgő főigazgatóváltással. Cikkének igazát szerinte az bizonyítja a legjobban, hogy nemcsak írásbeli válasz nem született rá egyetlen, a galériában dolgozó művészettörténész tollából, de szóban sem reagált rá senki. "Marosi Ernő is mindössze a legitimitásomat vonta kétségbe, ami vicces" - mondja az esztéta-múzeumkritikus, aki a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria összevonásának kérdésénél fontosabbnak tartja, hogy végre érdemi vita kezdődjön a galéria szerepéről, és arról, hol a helye a változásra szintén megérett múzeumi hálózatban.

"A múzeumi rendszer a folyton változó városi szisztéma része, amit a jelenleg is érvényes magyar struktúra megalkotásakor nem vettek figyelembe, ahogy nem számoltak a kulturális tér fogalmával sem. A Nemzeti Galéria a mostani helyén és formájában kultúrtörténeti emlék, építészetileg alkalmatlan a múzeumi működésre. Az pedig, hogy Budán van, korlátozza a látogatottságát, vagyis több érv is szól amellett, hogy új helyre, lehetőleg a város élő szövetébe költöztessék" - mondja. A Nemzeti Galéria áttelepítése ugyanakkor nem könnyű feladat, és az sem mindegy, mi kerülhetne a helyére, tekintve, hogy a budai Vár nemcsak nagyszerű épület, de az egész magyarság egyik szimbóluma is.



Central Park és Múzeum-sziget

S hogy hová költözhetne a várbéli múzeum? "Az Andrássy út befejezetlen, a Hősök tere mögött ott terebélyesedik Magyarország egyik legrosszabb állapotú, nagyrészt kihasználatlan közparkja, a Városliget, amelyet - érthetetlen módon - egy felüljáró zár le. Közben ott egy fürdő, a Mezőgazdasági Múzeum és az Olof Palme Ház, amikkel nem tudunk mit kezdeni, és ott a Közlekedési Múzeum, ami érdekes és nagyszerű vállalkozás - sorolja György Péter. - Az a hely a pesti "Central Park west". A New York-i Central Park attól olyan jó, hogy a két oldalán lévő múzeumok nem hagyják lerohadni." Szerinte, ha annak mintájára a Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is a Városligetbe költözne, megváltozna a park jelentése és szerepe, s a környékbeli intézményekkel együtt a berlini Múzeum-szigethez vagy a bécsi Museums Quartier-hez hasonló együttes születhetne. Arra a felvetésre, hogy a gazdasági válságban valóban ez lenne-e a járható út, az esztéta a New Dealt említi, mondván: ez olyan közberuházás lenne, amely ezreknek biztosítana munkát hosszú időre. A tervet 15-20 év alatt lehetne valóra váltani.

"Addig azért a következő galériaigazgatónak is akad tennivalója" - figyelmeztet György Péter. Nem ártana felülvizsgálni az állandó kiállítást, katalógus készülhetne a múzeum gyűjteményéről, és át kellene gondolni, mit kezdjen az intézmény a Ludwig Múzeumtól örökölt terekkel. Talán lenne rá pénz, hogy a falakat megszabadítsák a vörös márvány burkolattól, a büfét és a könyves boltot pedig olyanná tegyék, ahol szívesen időznek a látogatók. "Jó lenne válaszolni arra a kérdésre, hogy mit jelent Magyar Nemzeti Galériának lenni, és hogy az állandó tárlatról miért hiányzik a határon túli magyar művészet. Vagy arra, hogy mit jelentett a szocialista realizmus és a 60-as évek képzőművészete a magyar művészettörténetben. Emellett az intézmény felelőssége, hogy mit tanít a felnövekvő nemzedékeknek a magas művészetről, mit mond a nemzeti identitás történeti rekonstrukciójáról, és hogyan segíti a hozzáférést a kortárs kultúrához" - mondja a múzeumkritikus.

Gettóban

Bereczky Loránd leköszönő főigazgató elégedett az elmúlt 27 évben történtekkel. Úgy látja, a galéria tisztességgel teljesítette küldetését, ami nem más, mint a nemzet életének történelmi menetében jelentőséggel bíró, objektíven és szubjektíven is mérhető képzőművészeti emlékeinek gyűjtése és őrzése. Utódjára a "műtárgyak tiszteletét", a "tudomány szolgálatát", "a múzeumban uralkodó műhelyszellemet és a munkatársak közötti kohéziót", valamint a "jó nemzetközi kapcsolatokat" örökíti, a két intézmény összevonásának problémája pedig "nem nagyon izgatja".

Másképpen közelíti meg a kérdést Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a magyar képzőművészet elválasztása a nemzetközitől nemzeti festészetünk gettóba zárását eredményezi, ahelyett, hogy az európai folyamatokba ágyazva mutatná be. "Az oroszokon kívül nem nagyon tudok mást, ahol ez így működne, mint nálunk. A londoni Tate Britaint sem szedték szét, amikor a Tate Modern felépítésekor kiemelték belőle a nemzetközi anyagot, és a franciáknak sem jutott eszükbe, hogy a Musée d'Orsay húsz évvel ezelőtti megalapításakor a francia művészetet operálják ki a Louvre-ból, s csináljanak neki önálló múzeumot. Soha nem mondtam, hogy a galéria anyagát kamionokra kell rakni és visszatuszkolni a Szépművészetibe, a kettő összevonását mindig hipotézisként vetettem föl, amelyet a magyar művészeti örökség érdekében érdemes volna megvitatni" - mondja. Állítja viszont, hogy a - valaha egybetartozó budapesti gyűjteménynek az 1957-ben szovjet mintára történt szétválasztásával kialakult - helyzet nemcsak a magyar művészet érdekei ellen való, de a látogatóknak sem jó.

Jelöltek?

"A pénzügyi válság ellenére a kulturális kormányzatnak valószínűleg megvan a lehetősége, hogy a Nemzeti Galériának akár bővülő forrásokat is biztosítson, ha van értelmes, számon kérhető stratégiája. Tisztázni kell, hogy kikhez kíván szólni a múzeum, és hogy mi a dolga a rábízott műkincsekkel. A Magyar Nemzeti Galéria rendelkezik a világ legerősebb magyar gyűjteményével, és mint ilyen, a magyar képzőművészet első számú letéteményese. Ezt a világelsőséget kellene európai kontextusba helyezni, elősegítve a magyar művészet megbecsültségét" - szögezi le Baán.

A Szépművészeti és a galéria összevonásáról a főigazgató úgy véli, hogy a kérdés nincs napirenden - ezt a kulturális tárcánál is megerősítették. Ettől függetlenül Baán László neve rendszeresen felbukkan az újraegyesített intézmény vezetőjeként, noha őt inkább az foglalkoztatja, hogy novemberben lejáró megbízatása után ismét megpályázza a Szépművészeti irányítását. Azt pedig sajnálatosnak tartja, hogy az ellenségkép-építő pletykák mellől rendre hiányoznak az alternatívák. "Kár, hogy a művészettörténész szakma egy szűk, ám befolyásos részének és a múzeumokkal foglalkozó közvéleménynek a rémhírek gyártása és a rajtuk való szörnyülködés mellett eddig nem volt ideje elgondolkodni azon, hogy a világon milyen típusú nemzeti galériák működnek jól, és nem volt ideje megfogalmazni, hogy milyennek kellene lennie egy korszerű Magyar Nemzeti Galériának" - zárja le a témát Baán.

György Péter "kirohanása" után többen tudni vélték, hogy szintén aspirál a Nemzeti Galéria irányítására, ám ezt ő lapunknak cáfolja: "Egyetlen múzeumnak sem akartam és nem is akarok igazgatója lenni. Soha nem irányítottam állami intézményt, és nem hiszem, hogy 55 évesen kellene beletanulnom. Attól, hogy az ember tud egy múzeumról írni, még nem feltétlenül képes vezetni is."





"Olyan múzeumot vezetek, ahol bár nem alakítottak ki külön részt a külföldi művészeknek, a legnagyobbak alkotásai jelen vannak a gyűjteményében - mondja Guy Cogeval, a párizsi Musée d'Orsay igazgatója. A Musée d'Orsay gyökerei az 1818-as alapítású Luxembourg Múzeumhoz nyúlnak vissza, amely már a XIX. század végén nyitott a külföldi iskolák felé. Cogeval elégedett, hogy múzeumában helyet kap a nemzetközi művészet, ugyanakkor a magyarországi viszonyokat illetően úgy látja, nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar kultúra különleges és erős voltát sem: "Magyarország kulturális birodalom Európa közepén, és nem meglepő, hogy a képzőművészetében is tetten érhető zsenialitást hangsúlyozottan szeretné megmutatni, például úgy, hogy külön múzeumot szentel nemzeti festészetének. Másrészt viszont vannak olyan nagy magyar mesterek, mint Rippl-Rónai József, akiknek művészetét vétek nem együtt láttatni a francia kortársak - ez esetben Édouard Vuillard és Pierre Bonnard - festészetével."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.