valasz.hu/kultura/o-az-aki-eddig-sosem-kapott-meg-semmilyen-dijat-72105/?cikk_ertekel=1&ertekeles=2

http://valasz.hu/kultura/o-az-aki-eddig-sosem-kapott-meg-semmilyen-dijat-72105/?cikk_ertekel=1&ertekeles=2

TÁMADÁS A 'KLERIKÁLIS REAKCIÓ' ELLEN

Hatvan éve történt

/ 2006.06.08., csütörtök 16:36 /

Ezerkilencszáznegyvenhat tavaszán a Magyar Kommunista Párt a szovjet hatalom segítségével megkezdte a Független Kisgazdapárt szétzüllesztését, és ezzel párhuzamosan harcot indított a "fasiszta elemek" és az egyház, a "klerikális reakció" ellen.

A Baloldali Blokk 1946. május 26-i nagygyűlésén elfogadták, hogy még az év folyamán önkormányzati választásokat tartsanak, ugyanakkor proklamációban követelték, hogy a kisgazdapárt a korábbi húsz képviselő után további jobboldali elemeket távolítson el soraiból, és határozottabban küzdjön a pártban megbúvó fasiszta elemek ellen. Fasiszta elemeken a kommunisták az úgynevezett "klerikális reakció" szervezeteit is értették, s 1946 nyarától előtérbe került a klerikálisok elleni harc is. A nemzet széles rétegei körében népszerű Mindszenty József hercegprímás élesen bírálta a kommunisták és társutasaik egyházellenes megnyilvánulásait. Az MKP (Magyar Kommunista Párt) ezért politikai fegyverként használta fellépését a politikai rendőrség által felfedezett azon ifjúsági szervezkedések ellen, amelyekben kisgazdapárti tagok is részt vettek. Elsősorban Fillér László és Gyulay László képviselők voltak a célpontok. Kiadatásukat azonban a Ház mentelmi bizottsága megtagadta, ennek ellenére Fillért a szovjet megszálló hatóság letartóztatta. E lépés durva beavatkozás volt a magyar belpolitikai életbe.

AZ OKTOGON TÉRI GYILKOSSÁG

Több kölcsönös levélváltás után úgy látszott, hogy a baloldal és a kisgazdapárt közötti ellentétek áthidalhatatlanok, ezért Nagy Ferenc miniszterelnök be akarta nyújtani lemondását, hogy új koalíciós kormányt alakítson a kommunisták kihagyásával. Puskin szovjet követ azonban magához kérette a magyar kormányfőt, és közölte vele, hogy a Szovjetunió ellenzi a koalíció felbontását. A baloldali pártok vezetői és Tildy Zoltán köztársasági elnök közös tanácskozás után úgy döntöttek, hogy kineveznek száz kisgazdapárti rendőrtisztet, köztük hat főkapitányt, és a megüresedett alispáni és polgármesteri állások jelentős részét is a kisgazdapártnak juttatják. Nyílt titok volt, hogy a kommunisták és a Baloldali Blokk az oroszok tanácsára kötötte e kompromisszumot.

Nagy Ferenc, Rákosi és a kormány több tagja 1946. június 2-án Washingtonba, majd Londonba utazott a béketárgyalások előkészítésére. Nagy Ferenc emlékiratai szerint a hazatérő kormányküldöttséget kritikus belpolitikai helyzet fogadta. Ennek egyik előidézője a június 17-én történt incidens volt. Az Oktogon tér és az Edison kávéház között egy orosz katonát lelőttek. Néhány percen belül megjelentek a Péter Gábor vezette politikai rendőrség nyomozói és az orosz városparancsnokság katonái, akik a környék átvizsgálása során a Teréz körút egyik romos bérpalotája padlásán megtalálták egy 17 éves fiú szénné égett holttestét és zsebében a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) sértetlen(!) igazolványát. Kovács Imre (a Nemzeti Parasztpárt alelnöke) emlékiratai szerint a diák féltékenységből tüzelt az egyik pincérnőnek gorombán udvarló orosz tiszt irányába, s ezzel párhuzamosan két részeg orosz tiszt is pisztolyt fogott egymásra, s lövéseik következtében az egyik holtan esett össze, a másik megsebesült, és néhány órán belül a kórházban meghalt. A rendőrség ugyan kiderítette az igazságot, de az MKP utasítására ezt nem volt szabad nyilvánosságra hozni. A nyomozás azt is bebizonyította, hogy a diák nem volt KALOT-tag, de a valóságot felülírták az uralomra törő MKP politikai céljai - a keresztény egyesületek kiiktatása a magyar közéletből. A Baloldali Blokk június 23-i levelében nemcsak eme egyesületek feloszlatását, hanem újabb kisgazdapárti képviselők kizárását is követelte.

A két halott katonát Szviridov altábornagy (Vorosilov helyettese), több magas rangú szovjet tiszt, Tildy elnök és más magyar közéleti személyiségek jelenlétében ünnepélyesen temették el. Szviridov beszédében követelte a magyar kormánytól, hogy foganatosítson erőteljesebb rendszabályokat "a fasiszták és reakciósok" ellen, akik ártanak a szovjet és a magyar népnek.

A beszéd a jelen lévő Kovács Imre szerint erősen fenyegető hangnemű volt.

A beszédnél is szigorúbb hangvételű volt az a levél, amelyet Szviridov július 7-én intézett az időközben nyugati útjáról hazaérkező Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Ebben a szovjet főparancsnokság nevében több követelést intézett a magyar kormányhoz:

- Oszlassa fel és tiltsa be a KALOT, KDSZ és KIOE nevű katolikus ifjúsági egyesületeket, a Magyar Cserkészszövetséget, és internáltassa a felsorolt egyesületek vezetőit, akik bűnrészesei a terrorcselekményeknek.

- Tisztítsa meg a kisgazdapárt ifjúsági szervezetét, a Független Ifjúságot a fasiszta elemektől.

- Bíróság vonja felelősségre az időközben a szovjet fogságból kiszabaduló Fillér Lászlót, továbbá Gyulay László és Rácz István képviselőket mint a terrorista csoportok felbújtóit.

- Távolítsa el az állami szolgálatból Pfeiffer Zoltán igazságügyi államtitkárt, Vidovics Ferenc somogyi főispánt és valamennyi fasisztabarát elemet.

- Tiltsa meg a katolikus papságnak, hogy a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg ellen propagandát folytasson.

Rákosi Mátyás másnap a pártközi értekezleten kijelentette, hogy amit az oroszok követelnek, tökéletesen megegyezik a Baloldali Blokk pártjainak állásfoglalásával.

Szviridov e levéllel túllépte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) hatáskörét. A SZEB angol és amerikai tagjai tiltakoztak is, amiért e levelet az ő megkérdezésük nélkül küldték el, ám a magyar kormány részben engedett a szovjet követeléseknek. Minden egyesületet a belügyminiszter felügyelete alá helyeztek, s e felhatalmazás birtokában Rajk László betiltotta a KALOT, a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége) és a Cserkészszövetség működését. Ezen túlmenően számos keresztény ifjúsági szervezetet is feloszlatott. Néhány hét elteltével a KALOT és a Cserkészszövetség működését (miután alapszabályaikat némileg módosították) ismét engedélyezték.

PÁTER KISS SZALÉZ LETARTÓZTATÁSA

A Szviridov-levélben foglalt követelések közül a kormány nem teljesítette a Pfeiffer Zoltán eltávolítására vonatkozó igényt, sőt tagja lett a kisgazdapárt politikai bizottságának is. Pfeiffer 1946 augusztusában egy Zala megyei gyűlésen a hallgatóság tapsviharától kísérve kijelentette: "Nem fogjuk engedni, hogy a koalíciós együttműködés valamelyik párt diktatúrájává változzék." Mindezt egybevetve kijelenthetjük, hogy 1946 nyarán még patthelyzet uralkodott, a kommunisták hatalomátvételi kísérlete egyelőre nem járt sikerrel.

Az erőegyensúly azonban csak látszólagos volt. A "fasiszta és klerikális reakció" elleni kommunista leszámolás folytatódott. E harc egyik legtisztázatlanabb és legsötétebb fejezetét képezte a páter Kiss Szaléz gyöngyösi ferences rendfőnök elleni eljárás. Kiss Szaléz népszerű volt a gyöngyösiek, főleg az ifjúság körében. A kommunista ifjúsági szervezet, a Madisz ellensúlyozására 1945 májusában megalakította a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget (Kedim). Ezzel egyidejűleg Fiatal Magyarok címmel keresztény lapot szerkesztett, s jelmondataként a "Szebbet, többet, magyarabbat" választotta. A rendfőnököt a Független Kisgazdapárt gyöngyösi szervezete alelnökévé választották. A kommunisták 1945 nyarán gyűlöletkampányt indítottak a páter és ifjúsági csoportja ellen. "Reakciós" beszédei miatt Kiss Szalézt már 1945 júliusában beidézték a gyöngyösi rendőrkapitányságra, de ekkor még nem tartóztatták le.

Kiss Szaléz népszerűsége országszerte nőtt, úgyhogy az MKP Politikai Bizottsága már 1946 januárjában utasította a Péter Gábor vezette politikai rendőrséget, hogy különös figyelmet szenteljen a Gyöngyösön és környékén folyó "reakciós tevékenységnek". 1946 áprilisában a rendfőnököt több kiskorú fiatallal együtt letartóztatták, és vádat emeltek ellenük. A vád alapját azok a merényletek képezték, amelyeket a Mátra vidékén különösen erőszakosan viselkedő és számos asszonyt és lányt megbecstelenítő orosz katonák ellen ismeretlen fiatalkorúak követtek el. Sohasem derült ki, hogy a merényleteket a Kiss Szaléz köré tömörülő fiatalok követték-e el, de a rendőrségi kínzások hatására mind a rendfőnök, mind a kiskorúak beismerő vallomást tettek. A vallató eljárást a hírhedt Décsi Gyula rendőr őrnagy vezette, aki néhány év múlva a Mindszenty hercegprímás elleni koncepciós per főnyomozó tisztje lett. Az eljárással egyidejűleg a kommunista és társutas sajtó éles támadásokat folytatott nemcsak Kiss Szaléz és társai, hanem a kisgazdapárt jobbszárnyán elhelyezkedő "fasiszta és reakciós" elemek ellen is. Révai József, az MKP főideológusa 1946 májusában elhangzott beszédében halálbüntetést követelt a leleplezett "fasiszta ifjakra és felbújtóikra".

Úgy látszott, hogy nagyszabású, országos koncepciós pert indítanak Kiss Szaléz és társai ellen, s ebbe belekeverik a kisgazdapárt néhány jelentős személyiségét is. Egy Hatvanban letartóztatott joghallgató ugyanis azt a vallomást tette, hogy Fillér László, Gyulay László és Vásáry István fegyveres akciókat akart szervezni egy várható szovjet-angolszász összecsapás során az oroszok ellen. Amint említettük, Fillér képviselőt az orosz megszálló hatóságok néhány hétre le is tartóztatták. A viszonylag csekély számú forrásmunka alapján viszont valószínűnek tűnik, hogy Kiss Szalézt és társait a politikai rendőrség nyomozói annyira megkínozták, hogy nyilvános tárgyalás szereplőiként nem tudták felvonultatni őket. A néhány éve elhunyt Varga László kereszténydemokrata politikus - aki ügyvédként vállalni akarta Kiss Szaléz és társai védelmét - emlékirataiban elmondja, hogy amikor érdeklődött védencei sorsa iránt, több alkalommal letagadták hollétüket. Végül is Ferencz Tibor népfőügyész 1946 júniusában közölte dr. Varga Lászlóval, hogy Kiss Szalézt és társait átadták a szovjet megszálló hatóságoknak. Ehhez a népfőügyész cinikusan még hozzáfűzte: "Azt a papot maga nem látja többé életben."

Attól kezdve, hogy a gyöngyösi rendfőnököt és társait átadták az oroszoknak, további sorsukról csak hiányos adatok állnak rendelkezésünkre. A Szovjetunió felbomlása után, amikor Jelcin elnöksége idején számos dokumentumba betekintést lehetett nyerni, nyilvánosságra hozták, hogy a Kiss Szaléz és társai elleni pert 1946 szeptemberében folytatták le, a vádlottakat halálra ítélték, és az ítéleteket 1946 decemberében hajtották végre. A kivégzetteket az Orosz Föderáció legfőbb ügyészsége 1991 októberében rehabilitálta.

HEROIKUS KÜZDELEM

Ezerkilencszáznegyvenhat nyarán és őszén még nem dőlt el végleg a küzdelem a nyugati demokrácia elveit valló kisgazdapárt és a totalitárius szovjet típusú rendszer bevezetésére törekvő kommunista párt között. Ezt az időszakot az jellemzi, hogy a nyugati civilizációt képviselő Független Kisgazdapárt hol heroikus, hol kompromisszumokat kötő harcot folytatott a hatalomra törő Magyar Kommunista Párttal. Döntő tényezőként a megszálló szovjet hatalom az utóbbit támogatta, élén Rákosival, Gerővel, Révaival. Ezt a körülményt szem előtt tartva, vagyis egy olyan időszakot elemezve, amikor egy totalitárius hatalom határozza meg, ki milyen miniszteri tárcát töltsön be, és előírja, hogy mely egyesületeket kell betiltani, nem lehet demokráciáról beszélni. A kisgazdapárt még szívósan küzdött az alkotmányos törvények és a jogállam fenntartásáért, de a megszállók teljhatalma nyomasztó erővel nehezedett az országra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.