Tankönyvhiszti CXIII

/ 2014.11.24., hétfő 19:40 /

„Újabb tankönyvbotrány: hivatalos tananyag lett a finnugorellenes blöff”, ezzel a felütéssel számol be a hvg.hu a kísérleti tankönyvek körüli újabb vitáról.

Pedig olyan jól indult. Egy nyelvtudományi ismeretterjesztő portál, a nyest.hu elemezte az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által kidolgozott 9. osztályos történelem tankönyv egyik legkényesebb fejezetét, amely a finnugor nyelvrokonsággal, illetve a magyarság származása körüli vitákkal foglalkozik.

Az írás kritikus a Németh György egyetemi tanár, ókortörténész által jegyzett tankönyv-fejezettel szemben, de precíz és megfontolandó érvekkel támasztja alá a bírálatát. Megállapítja, hogy sok helyütt nem kellően pontos a szóhasználat, hibás az egyik térkép, félrevezetőek az ábrák, és javaslatokat tesz a korrekciójukra.

Olyan aprómunka ez, amit a kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban el kell végezni – pont attól kísérletiek, hogy a nyilvános vitákban felmerülő szempontok is beépíthetők a tankönyvek következő kiadásaiba, és a szövegek, ábrák színvonala folyamatosan tökéletesedhet. Nem azért, mert a gonosz kormány „gyerekeken kísérletezik”, vagy mert „az új tankönyvek mind rosszak” – régi tankönyvekben ugyanígy voltak hibák, csak éppen a korrekciójukra nem volt bejáratott szisztéma. A nyest.hu cikke azt is korrekt módon megállapítja: „Eddig tehát azt láttuk, hogy a szöveg koncepciójában nincs hiba, csak egy-két tartalmi tévedést találtunk. Annál nagyobb a gond az ábrákkal.”

Mert nézzük meg, hogy fest a finnugorellenes blöfföt állítólag kanonizáló tankönyv szövege:

„A nyelvtudomány napjainkra 650–700 finnugor vagy ugor eredetű magyar szót mutatott ki a magyar nyelvben, amelyek az alapszókincs részei”, és: „Török szókincsünk történelmileg a finnugor kornál fejlettebb, földművelést és fémművességet ismerő korszak emléke, vagyis nem a nyelvrokonság, hanem a velünk élő török népektől való átvétel bizonyítéka.”

Elég világos beszéd, teljesen mainstream tudományos álláspont, nehéz belelátni, hogy tananyag lett a „finnugorellenes blöff”, de olyan vészterhes időkben, amikor egyesek már abban a lopakodó diktatúrát fedezik fel, hogy egy népdal kevésbé ismert változata kerül be az énekkönyvbe, semmi nem lehetetlen.

A Tényleg.com az ügyről szóló Facebook-összefoglalójában már azt állítja, hogy nem is a tankönyv, hanem kapcsolódó munkafüzet a világbotrány:

„Hivatalos oktatási anyagban Bobula Ida és a Trefort-hazugság! Szóval sok mindent feltételeztünk rosszhiszeműen, de ezt nem tudtuk volna elképzelni. […] Kérdés, hogy a sarlatánok milyen mélyen hatolhatnak az iskolákba, és meddig engedik ezt a szakemberek? Mikor lesz kötelező hinni a sumer-magyar vagy párthus-magyar rokonságban?”

Valóban: a munkafüzetben értelmezni kell a diákoknak különféle szövegeket a magyar nyelv eredetéről. A forrásrészletek közül több közismert holdkórosoktól, például Bobula Idától és Kiszely Istvántól származik, mások pedig történeti értékűek, és nem a mai tudományos álláspontot tükrözik (pl. Jókai, Vámbéry Ármin).

Kétségtelenül nincs odaírva, hogy melyik forrás milyen jellegű: kedves gyerekek, ők lennének a holdkórosok, ők az elavultak, ők meg a tudományosak. De erre való a pedagógus, hiszen ez mégiscsak egy munkafüzet – a gyerekek elolvassák a forrásokat, értelmezik, és aztán megbeszélik az órán a tanárral. Ha már valami kifogásolható, szerintem hiba, hogy a finnugor elméletet egyetlen idézet képviseli, Sajnovics Jánosé – legalább egy kurrens, mai tudományos szövegre szükség lett volna. Ezen is lehetne a következő körben javítani, mint ahogy nagyon hiányzik egy feladat arról, hogy a diákok szortírozzák megbízhatóság, hitelesség szempontjából az egyes forrásszövegeket, miután megértették őket. A Tényleg.com a hamisított Trefort-idézetre is joggal hívja fel a figyelmet, ezt nyilvánvalóan javítani kell.

Egy biztos: a kísérleti tankönyv semmilyen áltudományos elméletet nem kanonizál. Viszont végre foglalkozik egy olyan problémával, amitől eddig a tankönyvek jelentős része félősen távol tartotta magát – a nyelvtudományban kétségtelenül konszenzus van a magyar nyelv finnugor eredetéről, de egy nyitott eszű, érdeklődő diák manapság könyvtárnyi meggyőző tévtannal és fél-tévtannal, népszerű mítosszal találkozik, ha böngészni kezd. Bobulának és Kiszelynek igenis helye van a mai tankönyvekben: nem mint az igazság birtokosainak, hanem mint téves, de nagyon népszerű elméletek képviselőinek.Ettől lesz a történelem-oktatás problémaközpontú.

Lehet az egész problémától elegánsan elhúzódni, és lehet elkezdeni szembenézni vele, ahogy a tankönyv teszi. És lehet a tankönyv módszerét, tényanyagát javítani, főleg azóta, hogy nem több tucatnyi, hanem áttekinthető mennyiségű, 2-3 hivatalos könyv van forgalomban. És persze lehet gerjeszteni a szokásos politikai hisztériát.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.