Teniszlegendák Budapesten

/ 2010.09.09., csütörtök 15:39 /
Teniszlegendák Budapesten

Évekig a világ élvonalában szerepelt, s júliusban volt 25 éve, hogy Wimbledonban párosban első lett. Taróczy Balázs életében visszavonulása óta is megmaradt a tenisz. Ő a versenyigazgatója a Tennis Classics budapesti gálájának, melyet - október 30-án - harmadszor rendeznek meg.

- A teniszről itthon sokan azt gondolják: tehetős szülők gyermekeinek sportága.

- Az én időmben a tenisz ugyanolyan elérhető sportág volt, mint bármelyik másik, és a helyzetem nem különbözött más gyerekétől. A Feneketlen-tó mellett laktunk, és nyáron a környék összes gyereke teniszezni járt a tó melletti teniszpályákra, télen pedig korcsolyázni a tó befagyott jegére. A Népsportban folyton azt néztem, melyik focicsapatnál van toborzó, majd egyszer nekem is a kezembe nyomtak egy ütőt.

- Akkor sem változott a tenisz itthoni megítélése, amikor pénzdíjassá váltak a versenyek külföldön?

- Magasabb szinteken sokáig nem tudtak mit kezdeni az új helyzettel. Egyesek próbálták megakadályozni, hogy profi versenyen indulhassunk, például azzal az ürüggyel, hogy dél-afrikaiak is játszanak a mezőnyben. Szerencsére a racionalitás győzött, és nem kényszerültünk arra, hogy csak évente kétszer, a szocialista országok körversenyein játszhassunk. Mindenen részt vehettünk, ami nem került pénzbe, vagy amit magunk tudtunk finanszírozni. A megnyert pénzdíj felét aztán le kellett adni a Magyar Teniszszövetségnek.

- Ma hol tartunk klubszinten?

- Régen a legjobb szakemberek foglalkoztak a gyerekekkel, de amint kinyíltak a határok, külföldre távoztak. Ezt a veszteséget azóta sem tudtuk kiheverni. A Teniszszövetség az ifik versenyeit valamennyire tudja támogatni, mert ezen a szinten még teljes ellátást kapnak a játékosok a helyszínen, nem kerülnek sok pénzbe. A vízválasztó az, amikor átkerülnek a felnőtt korosztályba. Onnantól minden költség a játékosé: az edző fizetésétől kezdve az utazáson át az ütő húrozásáig.

- Akkor korai még szép folytatást várnunk Fucsovics Márton egyéni és Babos Tímea páros wimbledoni sikere után?

- Ha ezt egy külföldi gyerek éri el, akkor megnyílik az út a felnőtt profi versenyzővé válás felé. Nem így nálunk. Marci helyzetét az is nehezíti, hogy nyíregyházi. Aggódom, hogyan tud továbblépni. Át kell vészelnie a siker utáni időszakot, azt, hogy nagyobb nyomás nehezedik rá, s hogy a felnőttek közé kerülve elviselje az első vereségeket.

- Hogyan tudna kievickélni ebből a patthelyzetből a magyar tenisz?

- Olyan hátteret kellene biztosítani, hogy itthon is jól érezzék magukat a fiatalok. Érdekes módon a magyar gyerekek jobban ragaszkodnak a hazájukhoz, mint más nemzetbeliek. Szávay Ágnes is szívesen lenne itthon, de Bécshez köti az edzője. Óriási hiány a biztos edzési és versenyzési lehetőség, erős itthoni mezőnnyel, edzőpartnerekkel. A fejlettebb teniszkultúrájú országokban egy-két nemzeti teniszcentrum van, a legjobb edzőkkel, s a tehetséges fiatalok ott is lakhatnak. A magyar edzőknek ma jobban megéri háziasszonyoknak leckét adni, mint versenyzőket képezni.

- Miért nem valósítja meg ön azt a teniszcentrumot?

- Tíz éve, amikor a Teniszszövetség szakmai igazgatója voltam, szerettem volna megcsinálni - ám rajtam kívül senki más. Feladtam.

- A tenisz népszerűsítését viszont nem: ön a Tennis Classics budapesti versenyigazgatója. Mit tud a régi nagy versenytársakról?

- Ivan Lendlnek golf- és teniszcentruma van, McEnroe most nyitott teniszakadémiát. Nem hiszem, hogy ötvenéves korukra anyagi megfontolás állna a háttérben. Lendl három lánya profi golfosnak készül, s talán úgy gondolta, ha már létrehoz egy sportközpontot, lehessen ott teniszezni is. Már nem versenyzőként gondolnak magukra, hanem edzőként, szervezőként.

- A gála visszakacsintás a múltra?

- Újra közönség előtt játszani olyan, mintha megállna az idő. Lendl tavaly kezdte el, valószínűleg azzal a jó érzéssel, hogy megint azt csinálhatja, amit fiatalkorában. A közönségből sokan azért kíváncsiak rájuk, mert ezeknek a játékosoknak köszönhetően szerették meg a sportágat, a fiatalabbak viszont csak hallottak róluk, de még nem látták őket. Idén a legendák közül Lendl és Wilander fog játszani egymással, de azért hoztam el Thomas Berdychet és a svéd Robin Söderlinget is, hogy a világranglista hetedik és ötödik helyezettje a fiatal nézőket is becsalogassa a rendezvényre. Itt lesz a labdazsonglőr Mansour Bahrami, és játszani fog Szávay Ágnes és Temesvári Andrea is. Hogy a vegyes párosban kik játszanak, azt még nem árulom el.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.