Terni Szent Bálintot üldözték, megkínozták és lefejezték – ez is jusson eszünkbe, ne csak a rózsaszín giccs

/ 2017.02.14., kedd 09:40 /
Terni Szent Bálintot üldözték, megkínozták és lefejezték – ez is jusson eszünkbe, ne csak a rózsaszín giccs

Talán csak a halloweenihez fogható a Valentin-napi őrület, ami éket ver magyar és magyar közé. Kiszámíthatóbban érkezik, mint bármilyen évértékelő, hogy aztán lövészárkokba kényszerítse az internet népét. Élénkülnek a gyűlölők, pártolók, morális pánikkal okoskodók.

Az akciós plüss szíveket, a napi Google doodle-t és A sötét ötven árnyalatát leszámítva nekem semmi bajom a Bálint-nappal. Mindenki úgy bálintnapozik, ahogy szeretne. (Persze otthon, a négy fal között!) Kötekedő reakciósként egy dologhoz ragaszkodom: valahogy nem kéne elfelejteni, hogy a február 14-i mélyrózsaszín rétegek alatt egy (más megfejtések szerint három) keresztény vértanú története az alap.

A mai kereskedelmi cirkusz névadója Terni Szent Bálint (Valentinus); a III. században élt, az Olaszország Umbria régiójában található Terni püspöke volt, csodás gyógyulásokat és térítéseket köt a nevéhez a keresztény hagyomány. Terni Szent Bálint munkássága XXI. századi haladó szemmel is értékelhető: nem zárkózott el a pogányok esketésétől sem, őket is a védelmébe vette. Ezért is lehetett később a jegyesek és szerelmesek védőszentje. Hitéért üldözték, megkínozták és kivégezték. Mindez az évezredek homályába vész, a hagiográfia több Szent Bálintot is ismer ebből az időszakból, de az biztos, hogy Római Szent Bálint áldozópap, Terni Szent Bálint püspök és Afrikai Szent Bálint is vértanúhalált halt a hitéért.

A III. század története és a védőszentség tehát nem romantikus-rózsaszín köd, nem fairy tale és nem az E L James-féle dráma. Ellenben fontos mindenkinek, akinek még számít az európai keresztény hagyomány.

(Természetesen a Válasz.hu-n sem marad el a Valentin-napi ajándék: valamivel 12:00 után személyesen Ablonczy Bálint ír majd önöknek. Maradjanak velünk!)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.