Tizenhat évet vártak rá – most végre megszólal

/ 2016.03.04., péntek 14:40 /

Tizenhat éves történet végére kerül pont ezen a hétvégén, amikor megszólal a Fasori Református Templom újjáépített orgonája. Tizenhat évvel ezelőtt határozta el a gyülekezet, hogy új, európai szinten is helytálló hangszert szeretne a templomába. A hosszú előkészítő munkát számos adománygyűjtő akció, koncert követte, sok magánszemély és szervezet állt a nemes ügy mellé, melynek eredményeként a hétvégén több alkalommal is megszólal a fasori orgona, mégpedig a templom orgonistájának, a hangszerépítés motorjának, az orgona tervezőjének, Pálúr János orgonaművésznek köszönhetően.

Az újjáépített orgona

Holnap, azaz március 5-én, szombaton délelőtt tízkor zeneiskolások hallhatják a hangszert, míg vasárnap, a gyülekezet tagjainak szóló orgonaavató istentisztelet délután ötkor kezdődik (igét hirdet Szabó István református püspök). Az ünnepélyes hangszeravatásra március 8-án, kedden este hatkor kerül sor, melyen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntő beszédet.

Pálúr János, a Zeneakadémia orgona- és improvizáció tanára ritka természeti jelenséghez hasonlítja a március 8-i hangversenyt, hiszen, ahogy írja: „a fasori orgona megvalósulásának ünnepén a történelem, a különböző életutak és a hit szálai úgy futnak össze egy gyönyörű végpontban, ahogy ez valóban ritkán történik meg”. Az újjáépített orgona a 150 évvel ezelőtt Párizsból Pécsre települt Angster József által alapított és az ő örökségeként ma is működő Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra kivitelezésében készült (az új alapjaként szolgáló korábbi orgonát Angster építette 1913-ban), az orgonarestaurálás és -építés világhírű nagymesterével, a francia Bertrand Cattiaux-val karöltve.

A március 8-i hangversenyen Felix Mendelssohn, Maurice Duruflé, Louis Vierne, Gaston Litaize és Johann Sebastian Bach művei mellett Pálúr János improvizációi is hallhatók.

Addig is íme, egy friss videó, ahol már az új orgonán játszik Pálúr János:

 

Rosta

V. Nagy Viktória

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.