valasz.hu/kultura/most-nem-lehetett-vidnyanszkyzni-az-idei-poszt-5-legjobb-es-5-legrosszabb-elmenye-119173

http://valasz.hu/kultura/most-nem-lehetett-vidnyanszkyzni-az-idei-poszt-5-legjobb-es-5-legrosszabb-elmenye-119173

Csúcsra jár a dilihopp: a hollywoodi filmek szereplőinek fele legyen meleg!

/ 2018.05.24., csütörtök 14:30 /

„Több meleg szereplő kell a filmekbe – nem reális a mostani arány” – ezzel a címmel adta hírül a hvg.hu, hogy az Amerikában készült mozikban állítólag lesújtóan alacsony a homoszexuális karakterek száma. A megállapítás nem a magyar orgánum szerkesztőitől ered, ők csak fenntartások nélkül elfogadták és közzétették a GLAAD nevű amerikai melegszervezet összegzését. Ami egyébként a magyar sajtóba nem is az ő révükön jutott el: az MTI anyagáról van szó, melyet például a Mandiner is megosztott, a következő – a konzervatív portált ismerve vélhetően ironikusnak szánt – címmel: „Botrány: túl kevés meleg szereplő látható a hollywoodi filmekben”.

A jelentést ki-ki vérmérséklete szerint kommentálta, ám sokan valószínűleg nem jutottak túl a címen. Ha ugyanis áttanulmányozzuk az egész írást, akkor meghökkentő adatokat találunk.

„2017-ben a 7 nagy hollywoodi stúdió 109 filmjéből mindössze 14-ben, azaz a produkciók 12,8 százalékában jelentek meg meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű (LMBT) karakterek” –

olvassuk a szövegben, mire erősen vakarni kezdjük a fejünket. Merthogy akármilyen kimutatást veszünk is, a legelfogultabb homoszexuális szervezetek sem állítják, hogy a saját nemükhöz így vagy úgy vonzódó emberek aránya az egyes társadalmakban meghaladná a 10 százalékot. Sőt a szó minden értelmében konzervatív becslések legfeljebb 3-5 százalékról beszélnek.

Persze hozzá lehet tenni, hogy a GLAAD nemcsak önmagában tartja riasztónak ezt a mértéket, hanem az utóbbi évek némileg csökkenő tendenciáját sérelmezi. Azt is fel lehet idézni, hogy ugyane szervezet tavalyi felmérése szerint a millenniumi nemzedék (a 18-34 évesek) tagjai közül minden ötödik homoszexuális – szemben az 52-71 esztendősek körében mért hét, illetve a 35-53 év köztieknél regisztrált 12 százalékkal. Csakhogy a GLAAD még ezen – állítólagos – arány elérésével sem elégszik meg, hanem elképesztő mértékű felülreprezentáltságot követel.

Amint ugyanis jelentésükből kiderül, azt akarják, hogy 2021-re a hollywoodi filmbemutatók legalább 20 százalékában, 2024-re pedig már a felében szerepeljenek LMBT-karakterek.

A magunk részéről mindehhez – teljes tisztelettel homoszexuális embertársaink méltósága iránt, és felebarátaink nemi irányultságát élesen elválasztva a meleglobbi vadhajtásainak bírálatától – a következőket fűzzük hozzá.

1. Honnan tetszenek tudni, hogy egy filmnek csak az a szereplője homoszexuális, aki annak látszik? Nem lehetséges, hogy, miként a való életben, úgy a mozivásznon sem csak az az arany, ami fénylik?

2. Tudják-e, hogy melyik az Egyesült Államok legnagyobb kisebbsége? A testi/értelmi sérülteké, hiszen minden öt amerikaiból egy valamilyen fogyatékkal kénytelen élni. Mit tippelnek, ehhez képest a hollywoodi filmekben milyen arányban vannak jelen? Nos, a vonatkozó felmérések szerint mindössze 2,7 százalékban.

3. Mit gondolnak, a tengerentúli filmek mekkora része ábrázol ép, kiegyensúlyozott családot? Nos, a brit The Guardian napilap írása szerint nem több mint öt százaléka – holott a válások aránya a való életben is „csak” 41 százalék. „Ennek valószínűleg az az oka, hogy az összes hollywoodi forgatókönyvíró 25 éves gazdag fickó, akinek szülei tízéves korában szétmentek” – magyarázza az írás szerzője, Joe Queenan.

4. Miközben az amerikaiak 83 százaléka kereszténynek vallja magát, Hollywood egyszámjegyű arányban jeleníti meg őket. És sokszor abban sincs köszönet, amennyiben a krisztushívőket gyakran félkegyelműként vagy csirkefogóként ábrázolják, nem is szólva a pedofilügyekről – olvassuk a francia La Croix című katolikus napilapban.

Szóval, lehet itt méricskélni, és a fogyatékosok elfogadásának vagy a családi értékek közvetítésének terén volna is tennivaló bőven. Kvótát azonban mégsem javaslunk – mert a végén még úgy járunk, hogy valaki elkezdi számolgatni, az amerikai filmekben hányszor jelennek meg fogyatékkal és életre szóló melegházasságban élő fekete keresztények. Na, attól mentsen meg a Jóisten!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.