Csúcsra jár a dilihopp: a hollywoodi filmek szereplőinek fele legyen meleg!

/ 2018.05.24., csütörtök 14:30 /

„Több meleg szereplő kell a filmekbe – nem reális a mostani arány” – ezzel a címmel adta hírül a hvg.hu, hogy az Amerikában készült mozikban állítólag lesújtóan alacsony a homoszexuális karakterek száma. A megállapítás nem a magyar orgánum szerkesztőitől ered, ők csak fenntartások nélkül elfogadták és közzétették a GLAAD nevű amerikai melegszervezet összegzését. Ami egyébként a magyar sajtóba nem is az ő révükön jutott el: az MTI anyagáról van szó, melyet például a Mandiner is megosztott, a következő – a konzervatív portált ismerve vélhetően ironikusnak szánt – címmel: „Botrány: túl kevés meleg szereplő látható a hollywoodi filmekben”.

A jelentést ki-ki vérmérséklete szerint kommentálta, ám sokan valószínűleg nem jutottak túl a címen. Ha ugyanis áttanulmányozzuk az egész írást, akkor meghökkentő adatokat találunk.

„2017-ben a 7 nagy hollywoodi stúdió 109 filmjéből mindössze 14-ben, azaz a produkciók 12,8 százalékában jelentek meg meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű (LMBT) karakterek” –

olvassuk a szövegben, mire erősen vakarni kezdjük a fejünket. Merthogy akármilyen kimutatást veszünk is, a legelfogultabb homoszexuális szervezetek sem állítják, hogy a saját nemükhöz így vagy úgy vonzódó emberek aránya az egyes társadalmakban meghaladná a 10 százalékot. Sőt a szó minden értelmében konzervatív becslések legfeljebb 3-5 százalékról beszélnek.

Persze hozzá lehet tenni, hogy a GLAAD nemcsak önmagában tartja riasztónak ezt a mértéket, hanem az utóbbi évek némileg csökkenő tendenciáját sérelmezi. Azt is fel lehet idézni, hogy ugyane szervezet tavalyi felmérése szerint a millenniumi nemzedék (a 18-34 évesek) tagjai közül minden ötödik homoszexuális – szemben az 52-71 esztendősek körében mért hét, illetve a 35-53 év köztieknél regisztrált 12 százalékkal. Csakhogy a GLAAD még ezen – állítólagos – arány elérésével sem elégszik meg, hanem elképesztő mértékű felülreprezentáltságot követel.

Amint ugyanis jelentésükből kiderül, azt akarják, hogy 2021-re a hollywoodi filmbemutatók legalább 20 százalékában, 2024-re pedig már a felében szerepeljenek LMBT-karakterek.

A magunk részéről mindehhez – teljes tisztelettel homoszexuális embertársaink méltósága iránt, és felebarátaink nemi irányultságát élesen elválasztva a meleglobbi vadhajtásainak bírálatától – a következőket fűzzük hozzá.

1. Honnan tetszenek tudni, hogy egy filmnek csak az a szereplője homoszexuális, aki annak látszik? Nem lehetséges, hogy, miként a való életben, úgy a mozivásznon sem csak az az arany, ami fénylik?

2. Tudják-e, hogy melyik az Egyesült Államok legnagyobb kisebbsége? A testi/értelmi sérülteké, hiszen minden öt amerikaiból egy valamilyen fogyatékkal kénytelen élni. Mit tippelnek, ehhez képest a hollywoodi filmekben milyen arányban vannak jelen? Nos, a vonatkozó felmérések szerint mindössze 2,7 százalékban.

3. Mit gondolnak, a tengerentúli filmek mekkora része ábrázol ép, kiegyensúlyozott családot? Nos, a brit The Guardian napilap írása szerint nem több mint öt százaléka – holott a válások aránya a való életben is „csak” 41 százalék. „Ennek valószínűleg az az oka, hogy az összes hollywoodi forgatókönyvíró 25 éves gazdag fickó, akinek szülei tízéves korában szétmentek” – magyarázza az írás szerzője, Joe Queenan.

4. Miközben az amerikaiak 83 százaléka kereszténynek vallja magát, Hollywood egyszámjegyű arányban jeleníti meg őket. És sokszor abban sincs köszönet, amennyiben a krisztushívőket gyakran félkegyelműként vagy csirkefogóként ábrázolják, nem is szólva a pedofilügyekről – olvassuk a francia La Croix című katolikus napilapban.

Szóval, lehet itt méricskélni, és a fogyatékosok elfogadásának vagy a családi értékek közvetítésének terén volna is tennivaló bőven. Kvótát azonban mégsem javaslunk – mert a végén még úgy járunk, hogy valaki elkezdi számolgatni, az amerikai filmekben hányszor jelennek meg fogyatékkal és életre szóló melegházasságban élő fekete keresztények. Na, attól mentsen meg a Jóisten!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.